A keretszámokat már tudjuk, azonban az önköltséges és részösztöndíjas képzések térítési díját még nem, arra – információink szerint – jövő hétig várni kell.
Néhány héttel ezelőtt a szülőket faggattuk arról, mi a véleményük az államilag finanszírozott helyek számának csökkenéséről, most pedig néhány – a felsőoktatásba készülő – fiatalt kérdezünk arról, hogyan érintette őket az új törvény, és ez hogyan befolyásolja jövőjüket.
„Engem leginkább az ELTE jogi kara érdekel, de mint tudjuk, nagymértékben csökkentették az állami helyek számát, úgyhogy teljesen bizonytalan, hogy mi lesz. Mindenféleképp megjelölöm a költségtérítéses képzést is, tovább szeretnék tanulni, és szerencsére a családom tud ebben támogatni” – mondta Máté.
Számos jogi pályára készülő diákkal összefutottunk, akik minősíthetetlennek tartják, hogy az általuk választott képzésben csupán 100 államilag finanszírozott helyet biztosít az állam.
„Fogalmam sincs, hogy mi lesz jövőre. Kénytelen vagyok megjelölni a költségtérítéses képzést, mert tényleg ez az, ami érdekel, és foglalkozni szeretnék vele. Szomorú, hogy az állam megpróbál megakadályozni abban, hogy valóra váltsam az álmaim” – válaszolt csalódott tekintettel Lilla.
Barátnője, Judit még nem tart ott, hogy leadja a jelentkezését a felsőoktatásba, de már látja, hogy neki sem lesz egyszerű dolga a jövőben.
„Csak tizenegyedikes vagyok, úgyhogy a jelentkezés még várat magára, de elképesztő, ami most történik. Senki nem tudja, hogy mire számítson, aggódom, hogy mi lesz jövőre. Az én családom nincs olyan helyzetben, hogy évente négy-ötszázezer forintot tudjon áldozni a tanulmányaimra.”
Zsolti szerint elfogadhatatlan, hogy egy hónappal a jelentkezés leadása előtt még semmi pontos információval nem tudnak szolgálni: „Felháborító, hogy a felvételi eljárás lezárultát megelőzően kevesebb mint egy hónappal még azt sem lehet tudni, hogy az ember mire jelentkezhet. Hogy tervezzen egy család így előre? Különösen a mai nehéz anyagi körülmények között lenne jó tudni, hogy mire számítsunk költségek tekintetében. Sajnos még az egyetemek sem tudnak pontos információt adni arról, mégis mennyibe fognak kerülni a költségtérítéses képzéseik.”
A Diákhitel standjánál szokatlanul sokan tolongtak, mindenki a lehetőség után kutat, hogyan tudnák biztosítani a továbbtanulásukat.
„Muszáj megjelölni költségtérítéses képzést is, ha folytatni akarom a tanulmányaimat. A gazdasági vonal érdekel, és valószínű, hogy szükségem lesz a diákhitelre. Elképzelhető, hogy csak egyik félévre veszem fel, de majd meglátjuk” – mondta Anita, aki barátnőjével látogatott ki az Educatiora. Niki azonban kizártnak tartja, hogy Diákhitelből fedezze a költségeket. „Nem akarok már egyetemista koromban eladósodni, nem akarok úgy elkezdeni dolgozni, hogy már a tartozásaimra kell gondolnom. Mondjuk az önköltséges képzés szempontjából erre nem is lesz szükségem, mert csak állami helyre jelentkezem. Eddig ugyan a gazdasági terület érdekelt, de valószínűleg mérnöki képzést is megjelölök, ott talán nagyobb az esélyem.”
Imre Zita, a Diákhitel Központ Zrt. marketing –és kommunikációs igazgatója az ELTEOnline-nak elmondta, sokkal többen keresik fel őket és érdeklődnek, mint eddig bármikor.
„Folyamatosan jönnek szülők, diákok, információt kérnek, hogyan tudnánk mi könnyíteni a helyzetükön. Nem látszik rajtuk a kétségbeesés, a bizonytalanság, de megoldást keresnek. Fontosnak tartottuk, hogy a diákhitelt is hozzáigazítsuk a megújuló felsőoktatási rendszerhez, éppen ezért kialakítottuk a kötött felhasználású hitelt, amelyet az önköltséges és a részben támogatott diákok vehetnek fel, és ez csak az adott képzés költségeire fordítható.”
A diákok kérdéseire adott válasz többnyire az volt, hogy január végén minden kiderül. Ezt követően mindenkinek marad két hete, hogy döntést hozzon a jövőjéről.
Berta Kitti
ELTE Online
