Őszi szakmai nap magyartanároknak (2008-10-20)
„Jó szóval oktasd, játszani is engedd…”
2008. október 11-én negyedik alkalommal tartották meg a magyartanárok számára rendezett őszi szakmai napot az ELTE BTK campusán. Az immár hagyományosnak számító továbbképzés központi témája idén a szóbeli kommunikáció fejlesztése volt.
A megnyitón dr. Borsodi Csaba, az ELTE BTK dékánhelyettese köszöntötte a mintegy háromszáz résztvevőt. Mint elmondta, az ELTE BTK felelősséget érez a humántudományi tanárképzés iránt. A rendezvénytől is azt várja, hogy az egyik szervező, az ELTE BTK Szakmódszertani Központja igazi szakmai bázist nyújt a pedagógusoknak. Őt követte dr. Keszler Borbála professzorasszony, aki az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete valamint a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata nevében a nyelv értékeinek megőrzésére és a szónoklattan helyes tanítására szólított fel beszédében.
A köszöntések után Raátz Judit, a szakmai nap egyik szervezője értékelte a beküldött ötletpályázatokat. A pályázatokban olyan eredeti, saját ötleten alapuló tanítási anyagokat vártak, amelyek az anyanyelvtanítás tartalmi és módszerbeli megújulását szolgálják. A harminc beérkezett pályamű készítői emléklapot és ajándékcsomagot vehettek át, a helyezettek ötleteit pedig további szakmai fórumokon fogják ismertetni.
A közös megnyitó után három szekcióban folytak az előadások: külön az alsó tagozatos tanítóknak, a felső tagozaton tanító, illetve a középiskolai magyartanároknak.
A tanítók szekciójában többek között a tantermi kommunikációról, az integrált osztályközösségekről és a drámajátékok fejlesztő hatásáról volt szó. Csákberényiné Tóth Klára, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola docense az érveléstechnika oktatásának módszereiről tartott előadást. Úgy véli, már az alsó tagozatos oktatásba is beilleszthető a racionális vita tanítása, mivel a meggyőzési folyamat könnyen rendszerezhető, modellezhető. A racionális vita lényege, hogy egyenlő felek közt zajlik, célja az igazság keresése, alapja a konfliktus. A vita során arra kell nevelni a gyerekeket, hogy a saját álláspontjuk is vitatható, és képesnek kell lenniük mások véleményének elfogadására is.
A racionális érvelésben négyféle stratégiát követhetünk, ezek a hasonlóság és analógia, a kategorizálás és általánosítás, a valószínűség és statisztika, végül a korreláció és okság stratégiája. Ezek mindegyikénél előfordulhat téves következtetés, akár a saját életünkben is. Az oktatásnál fontos a hibák bemutatása is, mert ez is közelebb viszi a gyerekeket a helyes működés elsajátításához. Az előadó számos olyan tanulási módszert mutatott be, amelyekkel a kisiskolások játékos megmozgatással tanulhatják meg a racionális vita szabályait.
A felső tagozatban tanítók szekciójában a kommunikációs kompetencia fejlesztése és a szóbeli kommunikáció sikertényezői voltak napirenden. Sejtes Györgyi, a Szegedi Tudományegyetem szakmetodikusa a szóbeli szövegértés tanításának technikájáról beszélt. Előadásában kifejtette, hogy a kommunikációtanítás alapját az önismereti játékokkal lehet elsajátítani, és ezek segítségével a szókincs is fejleszthető. A feladatalapú tanítást a problémaalapúval kell felváltani. A feladatoknál túl sok tényezőt adunk meg, amelyek segítik a megoldást, azonban az életben a gyerekek nem kapnak ennyi útmutatást, mankót. A kreatív és kritikai gondolkodás, a kérdezés tanítása elengedhetetlen a hatékony kommunikáció érdekében. Az erre fordított idő és energia hamar megtérül.
A középiskolai magyartanárok szekciójában Adamikné Jászó Anna, az ELTE BTK főiskolai előadója a retorikatanítás fontosságával kezdte előadását. Mint elmondta, a retorika nem csak a díszes beszédet vagy a becsapás mesterségét jelenti. A retorika egyik alkotóeleme a stílus mellett az érvelés, melynek gyakori hibáiról volt szó a továbbiakban. Az érvelés lehet tartalmilag és formailag is hibás, a szándékos érvelési hibát nevezik manipulációnak.
Ehhez kapcsolódóan, ugyanebben a szekcióban hangzott el Antalné Szabó Ágnes, az ELTE BTK docensének előadása „Az érvelés tanításának pedagógiája” címmel. Az érvelés a mindennapi életünk része, célja a saját vélemény bizonyítása, az ellentétes álláspont cáfolása, valamint a meggyőzés. A retorika tanításával fejleszthető a gondolkodás, a befogadó és a közlő szerephez szükséges készségek is. A tanításban lényeges, hogy a pedagógusok az életszerűségre törekedjenek, valamint fejlesszék az önismeretet, erősítsék a tanulók önbizalmát, kreativitását. Az érvelés gyakorlásának több játékos módszerét is ismertette az előadó, hiszen a játék a középiskolásoknál is hatékonyan segíti a tanulást. Az előadás utáni fórumon több tanár úgy vélte, hogy a nagy létszámú osztályokban a játékos oktatás szinte lehetetlen, a tananyag mennyiségéhez képest kevés az óraszám, a tanterv összeállításakor szelektálni kell a témák közt. Elhangzottak pozitív vélemények is, melyek szerint a szelekció szükséges, ám megfelelő szervezéssel a játék is beépíthető az óra anyagába.
A három szekció előadásai után ismét közös program következett. A Nemzeti Tankönyvkiadó bemutatóján a tanárok digitális tananyagokat ismerhettek meg, melyeket digitális táblákhoz fejlesztettek ki. Ezek a kész anyagok vázlatokat, feladatokat, rejtvényeket is tartalmaznak, igény szerint tovább bővíthetőek. A szünetekben a szakmai napot támogató könyvkiadók kínálatából válogathattak az érdeklődők.
A szakmai nap sikeréhez nagyban hozzájárultak a rendezők, akik a regisztrációnál és az előadásokon technikai segítséget adtak. A szervezők ígérete szerint jövőre is megrendezik a szakmai napot, az ötödik alkalomra megújul a program.
Sinkó Zsófia
ELTE Online
