Szlengszótár hamarosan a boltokban! (2008-09-07)
Parapatics Andrea még csak 22 éves, de már van egy magyartanári diplomája, ősztől egy gimnáziumban tanít és az ELTE doktori képzésére jár, emellett az Anyanyelv-pedagógia című elektronikus folyóirat egyik rovatvezetője. Andrea évek óta foglalkozik nyelvészettel, elsősorban az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének keretében. Idén jelenik meg saját gyűjtésű szlengszótára, amelyről többek között a Magyar Tudományos Akadémián is tartott előadást.
A szótár megjelenésének kapcsán teszek fel most néhány kérdést Andreának.
Kérlek, mesélj arról, mi is az a szleng!
A mai magyar szleng egy speciális nyelvváltozat, amelynek nyelvtani rendszere szinte azonos a köznyelvével, szókincse viszont meglehetősen eltérő és rendkívüli gyorsasággal változó. Bár kialakulásának alapjai a tolvajnyelvben keresendők, elterjedésének fő befolyásolói pedig a fiatalok, mégsem nevezhetjük ma már sem argónak, sem ifjúsági vagy diáknyelvnek, hanem magyar műszó híján az angolból átvett szlengnek. Ha ugyanis jobban megfigyeljük környezetünk nyelvhasználatát, rájövünk arra, hogy a szleng megjelenése ma már független a társadalmi osztályoktól és az életkortól, sőt a földrajzi elhelyezkedéstől is. Ugyanúgy hallhatunk szlenget munkásoktól és igazgatóktól, fiataloktól és idősektől, fővárosiaktól és vidékiektől – csak természetesen különböző mértékben.
Számomra szimbolikus hatással bír, hogy a slang szó etimológiája máig nem tisztázott egyértelműen, akárcsak az ezzel jelölt nyelvváltozat nyelvrendszerbeli helyzete sem.
Mondj egy-két érdekes vagy gyakran használt példát!
Eddig 67 szlengszinonimát találtam például a ’nagyon jó’ kifejezésére, ezt jelentik közismertebb király, sirály és zsír szavaink, de a büntet, az odavág és az istencsászár is. Gyakran hallhatjuk, hogy büfé-ruhatár szakosoknak hívnak bennünket, tarisznyarákokat, holott mi sem hesszelünk sokat két vizsi és három beadandó között. :-)
Miért tartod fontosnak, hogy újabb szlengszótár jelenjen meg?
A szleng, pszichológiai és társadalmi alapjainál fogva, olyan gyorsan változik, különösen a mai felgyorsult világban, hogy akár évente jelenhetnének meg újabb és újabb gyűjtemények. Sokak szerint nem érdemes ezeket a szavakat, kifejezéseket konzerválni a jövő számára, de én inkább Bárczi Géza nézetéhez igazodom, amely szerint „"A nyelvésznek az egész életet magához kell ölelnie, hogy feladatának megfelelhessen”." Márpedig napjainkra a szleng – akár elfogadjuk, akár nem – életünk szerves részévé vált.
Különbözik ez a könyv valamiben az eddigi szlengszótáraktól?
Igen. A könyv végén, a szótárirodalomban elsőként, egy újfajta, úgynevezett fogalomköri szinonimamutató segíti a böngészést vagy célzott keresést. Itt a szótár – egyébként betűrendben található – elemeit tematikus csoportokba rendeztem. Tovább könnyíti a keresést, hogy itt már a köznyelvi szavak állnak címszói szerepben, és azok szinonimáiként sorolom fel az azonos vagy hasonló jelentésű szlengeket. Könnyítésül egy példa: a Táplálkozás csoporton belül olvashatjuk a étkezések, ételek, italok szlenges elnevezéseit, többek között a buborékmentes ásványvizet mint buzivizet és kislányvizet, vagy az eszik címszó alatt az abrakol, bepuszil, betol, burkol, flamózik, mérgez, zúz szavakat.
Mi a szakma reakciója arra, hogy valaki 22 évesen ír egy szótárt?
Mivel az interjú idején a könyv még a nyomdában van, erre a kérdésre egyelőre magam is kíváncsian várom a választ. Az előadásokra, beharangozókra kapott reakciók azonban szívet melengetőek voltak, a nyelvtudomány és azon belül a szleng eddig megismert kutatói kedves, segítőkész magatartással és szavakkal bátorítottak.
Mik a terveid a közeljövőben?
Igyekszem sikeresen és hasznosan elvégezni a doktori képzést, és továbbra is próbálok részt venni a számomra érdekes nyelvészeti témájú kutatásokban. Folytatom a mai magyar szleng gyűjtését, hiszen ez saját kutatási témám is, mellette pedig azon fáradozom, hogy két osztályomat sikeresen felkészítsem a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgára.
Parapatics Andrea könyvének bemutatója szeptember 25-én 17 órakor lesz a Nyugati téri Alexandra Könyvesházban. A kötetet Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó igazgatója mutatja be, a szerzővel Turczi István irodalomtörténész beszélget.
Pataky Adrienn
ELTE Online
