Délkelet-ázsiai tanszék létesülhet az ELTE-n
(2010-03-20)
Hamar Imre, a Távol- Keleti Intézet igazgatója szerint Magyarországon ritka az ilyen nagylelkű adomány. Mint mondja: kevés ilyen kezdeményezés van hazánkban, pedig Nyugaton az adományozás elterjedt szokás a tehetősebbek körében. „Példaértékű lehet ez az ajándékozás mindenki számára. Nálunk még nincs ilyen adakozási kedv, pedig a gazdagok között sok olyan ember van, aki megtehetné, hogy támogat egy egyetemet, vagy tanszéket.”
Hamar, aki egyben a Kínai tanszék vezetője és a Konfuciusz Intézet igazgatója, „civilben” pedig sinológus, azt mondja, Délkelet-Ázsia szerepe napjainkban egyre jobban felértékelődik. „Fontos a gazdasági helyzete miatt is, hiszen ott van Szingapúr, Indonézia, Thaiföld, és nem feledkezhetünk meg Vietnámról sem, ami szintén iszonyúan fejlődik. Pár éven belül szerintem oda fog eljutni, ahol most Kína tart.”
A Távol-keleti tanszéknek jelenleg négy tanszéke van: kínai, japán, belső-ázsiai és koreai. Terveik szerint a Délkelet-ázsiai tanszék lenne az ötödik.
„Zelnik János diplomata volt, aki fontosnak tartja, hogy minél több diáknak legyen lehetősége megismerni Délkelet-Ázsia történelmét, országait, nyelvét és kultúráját” – mondja Hamar. Érdeklődésemre elővesz három vaskos kötetet, melyekben a Zelnik által összegyűjtött gyönyörű kínai porcelánokról és aranytárgyakról vannak fotók és leírások, majd megtudom, hogy még ebben az évben kiállítás is nyílik magángyűjteményéből. „Nagyon fontos számára ez a kultúra. Hatalmas gyűjteménye van délkelet-ázsiai műtárgyakból, és már csak emiatt is kellenének szakemberek, akik ezt feldolgozzák, rendben tartják – és persze a legjobb lenne itt kiképezni őket” – mondja Hamar.
„A tévhitekkel ellentétben az ELTE nem nyerte ezt a pénzt”. Jelen János, volt vietnámi nagykövet 10 éve tanít az ELTE-n. Jelenleg ő a HUNINCOR igazgatója is, és Hamar általa ismerte meg a bőkezű ajándékozót. Jelen így emlékszik a találkozásra:
„Az Angkor Alapítvány, melynek tiszteletbeli elnöke Göncz Árpád, állapodott meg az ELTE-vel még 2000-ben egy Délkelet-Ázsiai Központ létrehozásában. Később ezt szerették volna továbbfejleszteni, ehhez viszont szponzort kellett volna találniuk. Ekkor kereste meg Zelnik a Központot azzal, hogy ő kész támogatást nyújtani.” Mivel az ELTE nem tudta finanszírozni a tanszék létrehozásának tervét, örömmel fogadták ajánlatát.
Jelen hozzáteszi, hogy az egyetemnek több hasonló, támogatói szerződése is van. A Kínai Tanszéket például a Kínai Népköztársaság, a Koreai tanszék pedig egy magánember és a Samsung támogatásával jött létre, ha pedig minden jól megy, a mostani Délkelet-Ázsiai Kutatóközpont helyett nemsokára önálló tanszék létesül.
„Magyarországon csak itt lenne ilyen tanszék, de ahhoz, hogy létrejöjjön, még legalább öt évre van szükség, hogy minden feltételnek eleget tegyünk. Mi azért reménykedünk benne, hogy ennél sokkal hamarabb is létre lehet hozni, de mivel számos szabályzatnak kell megfelelni, ráadásul sok képzett szakembert kell meghívni tanítani, ezért 2-3 évbe biztos beletelik a dolog.”
A szakemberhiány ráadásul csak egy a leküzdendő nehézségek közül. Meg kell állapodni a bér és a különböző juttatások terén, a tanszéket fel kell szerelni, szakirodalmat kell gyűjteni, stb. „És ha mindez megvan, még az is fontos, hogy legyen hallgató, akit érdekel mindez.” – mondja nevetve.
A Zelnikkel kötött megállapodás szerint a több tízmillió forintos támogatás nem egyszeri összeg lesz, hanem folyamatos támogatás formájában érkezik 2014. december 31-ig.
A most létrejött keretszerződés pedig konkrét feladatokat foglal magába. Ezek közt van például a Zelnik-professzorátus létrehozása. Ez a nálunk még szokatlan, ám nyugaton annál elterjedtebb kezdeményezés annyit tesz, hogy a professzorátus névadója letesz egy bizonyos összeget, amiből egy adott professzor fizetését fedezik.
„Itt van például a Hershley-professzorátus esete – magyarázza Hamar – melyet a Harvardon hoztak létre. A Hershley csokoládégyár tulajdonosa ugyanis úgy gondolta, hogy szívesen támogatná az egyetemet, ezért létrehozta a saját professzorátust. Vagyis aki azt a posztot betölti, azt hivatalosan is Hershley professzornak hívják.
A pénzből a tervek szerint jutni fog a kutatásra, és ösztöndíjakra is. „Megtanulni egy ilyen nyelvet, ez sok évbe telik. A kínait sokan bonyolultnak tartják, pedig a vietnámiaknál legalább 8-9 különböző hangsúly van, ami több, mint a kínaiaké. Ennek elsajátításához terepen kell lenni. Remélem, hogy évente 2-3 ember külföldi útját tudjuk majd támogatni.”
A tanszéken arra számítanak, hogy lesz elég érdeklődő. „Nyilván nem annyian fognak jelentkezni, mint egy angol vagy kínai szakra, de már most is van igény erre a tanszékre. A doktori programban például 3 olyan diákunk is van, aki Kína és Délkelet-Ázsia viszonyát vizsgálja, de a történészeknél is van olyan hallgató, akit érdekelt ebben a témában.”
Mráv Noémi
ELTE Online