Elte Online hírportál

?A magyar felsõoktatás számára is adaptálható a halasztott fizetésre épülõ hallgatói hozzá (2008-08-04)

- A magyar felsõoktatás strukturális változásai indokolttá tehetik a vitát a finanszírozás bizonyos kérdéseirõl, a magyar közéletben mégis tabuvá vált a tandíj-problematika, illetve az arról szóló diskurzus. Mit gondol, miért alakult ez így? - A felsõoktatási tandíj-vita túlzott átpolitizálódásának, annak, hogy a tandíj felvetése is ellehetetlenült, a gyökerei tulajdonképpen a Bokros-csomagig nyúlnak vissza. Az akkori tandíjjal gyakorlatilag közvetlenül a hallgatók hozzátartozóira terheltek bizonyos képzési költségeket, mivel a hallgatói hitelrendszer kiépítése nélkül vezették be a tandíjat, tehát így egyértelmûen az adott családok anyagi körülményeitõl függött a diákok fizetõképessége, ami ugye meghatározta azt, hogy igénybe tudták-e venni a fiatalok az adott felsõoktatási szolgáltatásokat vagy sem. Ennek értelmében az igazságosság szempontjai felõl már eleve kompromittált helyzetbe került a tandíj. Azonban nemcsak a méltányosság csorbát szenvedésérõl kell említést tenni, hanem a - gazdasági értelemben vett - hatékonyság nem megfelelõ alakulásáról is. Egész egyszerûen arról van szó, hogy ha a tandíj kizárhat egyes tehetséges, ám nehéz sorsú fiatalokat az egyetemi-fõiskolai továbbtanulásból, az hatékonysági veszteséggel is jár. A tandíj diszkreditálódása igen sajnálatos, hiszen a diákok és a munkaerõpiac igényeihez alkalmazkodó felsõoktatási szerkezet aligha tud kialakulni effektív tandíjak hiányában, a felsõoktatás magas egyéni hozadéka pedig lehetõvé teszi egy utólagosan fizetett tandíj bevezetését az igazságosság és a hozzáférés nyitottsága sérelme nélkül is. - Az oktatási tárca tervezett radikális reformjai között szerepel a tandíj újbóli bevezetése. Mik lehetnek ennek a fõ irányvonalai? - Nyilvánvaló, hogy az újonnan alakuló kormányzat nem követheti újra el a fent említett hibákat. Több mûködõképes, a magyar felsõoktatás számára is adaptálható, halasztott fizetésre épülõ hallgatói hozzájárulási rendszer ismert szerte a világon, gondoljunk csak az ausztrál vagy az angol szisztémákra. Összefoglalva mindkettõnek az a lényege, hogy reálkamat-, illetve hiteldíjmentes kölcsönbõl téríthetik meg a hallgatók képzésük díjait, a kölcsönök visszafizetése pedig alapvetõen egy meghatározott - az átlagjövedelemhez közel esõ - jövedelemküszöb meghaladását követõen veszi kezdetét. A rendszer természetesen azokkal is számol, akiknek nem sikerül elérniük az elõírt jövedelemszintet ? az ausztrál-modell esetén pl. a nyújtott hitelek ötödének beragadásával kalkulálnak. Véleményem szerint, az ilyen típusú hozzájárulási rendszerek kivitelezhetõk, és megfelelõ érveléssel Magyarországon is elfogadhatóvá tehetõk, mert nincsenek a társadalmi igazságosságot, vagy a széleskörû hozzáférést sértõ tulajdonságaik. Ráadásul a felsõoktatás reformjának érvei között olyan ismert szociológiai tényszerûségek is felsorakoztathatók, amelyek tanúsítják, hogy a felsõoktatásban részt vevõ fiatalok társadalmi összetétele az átlagtól alapvetõen felfele tér el, így az ingyenes felsõoktatás rendszere a középosztálynak s az attól még privilegizáltabb helyzetben lévõ rétegeknek nyújt komoly kormányzati támogatást. Ez társadalmilag igazságtalan, változtatni kell rajta. A tandíj bevezetése mellett szól továbbá, hogy általa a hallgató egy szolgáltatás vásárlójává válik, így választásait is racionálisabban fogja meghozni, hosszabb távon tehát a képzési kínálat jobban követheti majd a tanulói igényeket. - És így a hallgató is sokkal inkább érdekeltté válik abban, hogy tanuljon? Mi a véleménye arról a tandíj-ellenes érvelésrõl, amely értelmében az oktatás közszolgáltatás, az ott megszerzett tudásból közvetlen vagy közvetve mindenki részesül, ezáltal semmiképpen nem hanyagolhatók el a méltányosság kritériumai? - A különbözõ államok esetében mást és mást neveznek közszolgáltatásnak. Azt látnunk kell, hogy klasszikus ökonómiai értelemben a felsõoktatás nem nevezhetõ közjószágnak. Nem lehet közjószág, hisz a közjószággá válás feltételei nem adottak esetében, hiszen a nem fizetõk kizárhatók az oktatásból, a szolgáltatás fogyasztásában pedig verseny tapasztalható, és az új fogyasztók bekapcsolása a szolgáltatásba pozitív határköltséggel jár. Az valóban igaz, hogy a felsõoktatásnak léteznek externális hatásai, hiszen mondjuk a képzés során megszerzett tudás aktívan befolyásolhatja az egyes emberek demokratikus intézményrendszerhez való viszonyát, abban történõ részvételének minõségét. Egy nagyon egyszerû példával élve: ha kijelenthetõ, hogy a diplomások jóval kevésbé szemetelnek az utcán, és a közterületek tisztasága közérdek, akkor, ha több diplomás van, az jobb a köznek is? Ugyanakkor azonban a felsõoktatás ilyen közösségi hozadékai eltörpülnek a társadalmi hozadékok azon részéhez képest, amelyek egyben magánjellegûek is. Ezek pedig a megnövekedett egyéni életkeresetek formájában realizálódnak a felsõoktatási szolgáltatások igénybe vevõinél. Egyébként, eltekintve néhány szélsõséges javaslattól, senki nem gondolja komolyan, hogy a felsõoktatás költségét teljes egészében a hallgatókra kellene terhelni. Angliában is a fiatalok csak képzésük költségeinek egy tört részét finanszírozzák, az egyes felsõoktatási intézmények ettõl még ugyanúgy kapnak központi támogatást, szó nincs tehát a költségvetési hozzájárulás megszûnésérõl, sõt, ott még csökkenõ mértékérõl sem. - A felsõoktatás szerkezeti átalakítása és minõségének javítása megköveteli a közoktatás minõségének javítását. Ön szerint hogyan érhetõ el ez az elõrelépés a közoktatásban? A közoktatás minõségének javítása nagyon hosszú és küzdelmes, sok erõfeszítést igénylõ feladat lesz. A rendszerváltás utáni oktatáspolitika nagyban felelõs azért, hogy Magyarországon ma nagyon nagyok is lehetnek az egyes iskolák közti minõségi különbségek, és hogy a családi háttér szerepe ennyire meghatározó a tanulói teljesítményekben. Az, ahogy az oktatáspolitika megengedte, hogy a demográfiai apály negatív hatásait kivédeni akaró iskolai vezetõk, a pedagógus-munkanélküliség rémétõl tartó tanárok és az egységes általános iskolával elégedetlen, magasabb státusú szülõi rétegek átmeneti érdekegyezése drámaian átformálja a közoktatás korábbi szerkezetét, lehetõvé téve a jobb státusú szülõknek, hogy gyermekeiket 8-, vagy 6-osztályos középiskolába átíratva korán ?kimenekítsék? azokat a 8-osztályos általános iskolából, nemcsak a korai szelekció miatt hátrányos. Azért is hátrányos ez a folyamat, mert az általános iskolában ott maradó gyerekek így, jobb társadalmi hátterû és jobb képességû társaik távozása után csak lassabban fognak tudni fejlõdni, ahogy ezt a képesség szerinti szelekció negatív hatásait dokumentáló nemzetközi vizsgálatok jól dokumentálták. Számos más tényezõ is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar általános iskolában elterjedt a szegregáció, és hogy az iskola meglehetõsen gyenge eredményeket ér el az otthonról hozott hátrányok kompenzálásában. A szerkezet ?visszaalakítása? a 8 + 4-re erõszakkal aligha valósítható meg, legfeljebb bonyolult és költséges ösztönzõkkel lehetne ebbe az irányba mutató folyamatokat beindítani. Fontos szerepe lehet a minõség javításában a NAT-hoz igazodó egységes mérési rendszernek, a kötelezõ teljesítménymérések bevezetésének, az ?oktatási hozzáadott érték? mérésére alkalmas eljárások elterjedésének, melyek az iskolafenntartókat és a helyi közösségeket egyaránt egyértelmûen szembesítik majd azzal, ha egy iskola teljesítménye gyenge. A tanárképzés reformja is fontos lehet a minõség javításában: a mai tanárok még mindig nem elég jól felvértezettek módszertanilag a különbözõ képességû gyerekek együttes fejlesztésére. Szégyen, sõt, abszurd, hogy Magyarország, miközben nemzetközi mértékben egyáltalán nem költ keveset a közoktatásra, magas tanár/diák arányokat mutathat fel, ennyire gyenge eredményeket ér el az alapvetõ kompetenciákat nemzetközi összehasonlításban vizsgáló mérésekben. Az pedig nem csupán szégyen, de társadalmilag rendkívül költséges is, hogy a mai iskolarendszerbõl minden korosztály nem csekély része, 10-20 százaléka is a munkaerõpiacon tartósan hasznosítható képzettség nélkül lépjen ki. (Makó István)