Ismét döntés a FER összegéről, elkészült az Alumni szabályzat
(2008-08-04)
Személyi kérdések
Elsőként a szokásoknak megfelelően a személyi kérdések kerültek megtárgyalásra. Kúnos Lászlót (Angol-Amerikai Intézet) címzetes egyetemi docensi címre javasolta az ELTE BTK Kari Tanácsa, az előterjesztést a Szenátus jóvá is hagyta. Az Egyetemi Doktori Tanács póttagjainak személyére ? a kari felterjesztés alapján ? a Rektor az alábbi javaslatokat tette: Dr. Bihari Mihály egyetemi tanár (ÁJK), Dr. Bárdosi Vilmos egyetemi tanár (BTK), Dr. Benczúr András egyetemi tanár (IK), Dr. Németh András egyetemi tanár (PPK), Dr. Orosz Éva egyetemi tanár (TÁTK), Dr. Szigeti Zoltán egyetemi tanár (TTK). A javaslatok egyhangúlag elfogadásra kerültek.
A Szenátus határozott az Oktatási és Képzési Tanács új tagjai felől is: Dr. Márkus Eszter, főiskolai docens, oktatási főigazgató-helyettes (GYFK), Dr. Gergó Lajos, egyetemi docens, tanulmányi és oktatási ügyek dékánhelyettese (IK), Dr. Demeter Katalin, főiskolai tanár, oktatási főigazgató-helyettes (TÓFK), Dr. Homonnay Zoltán, egyetemi tanár, tanulmányi dékánhelyettes (TTK) lettek az OKT új tagjai.
A személyi ügyek napirendi pontját egy sajátos fejlemény tette érdekessé. Történt, hogy néhány hónappal ezelőtt Kardos Gábor és Horváth Zoltán egyetemi tanári kinevezését a Magyar Akkreditációs Bizottság visszautasította. Az oktatási minisztérium ?annak ellenére, hogy a szenátus egyszer már határozott Kardos Gábor egyetemi tanár kinevezése mellett ? sajátos módon arra kérte a szenátust, hogy erősítse meg júniusi döntését. A szenátus ismét Kardos Gábor kinevezését javasolta.
Pályázati szabályzat
Következő napirendi pont az Eötvös Loránd Tudományegyetem pályázati kezelésének eljárásrendjéről szóló szabályzat megtárgyalása volt. Az előterjesztésnek egy vitatott része volt, a pályázati témavezetőknek és ügyintézőknek a pénzügyi elszámolások, szakmai beszámolók elkészítésének felelőssége, és a lehetséges szankciók terén. A felszólalók közül többen ? elsőként Németh Ágnes (ÁJK) - kifogásolták, hogy a Rektor adott körülmények között fegyelmi eljárás mellőzésével alkalmazhat egy szankció típust, a pályázatból való kizárást. Juhászné Huszty Katalin és Rónai Zoltán az előterjesztés védelmében azzal érvelt, hogy a fegyelmi eljárás rendkívül hosszadalmas, a pályázatok folyamatossága viszont gyorsabb ügyintézést igényel. Z előterjesztést a szenátus végül apróbb módosításokal elfogadta.
Képzési szabályzat
A ELTE Képzési Szabályzatának tárgyalása volt a következő napirendi pont. A Képzési Szabályzat koncepcióját tartalmazó részletes előterjesztést, illetve az ez alapján készült szabályzat-tervezetet a 2007. júniusi, valamint a 2007. októberi kari tanácsok részletesen megtárgyalták. Cseszregi Tamás felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ETR és a HKR közötti teljes fogalmi koherenciát minél előbb szükséges lenne megteremteni, ezen túl a az EHÖK támogatja az előterjesztést. Tausz Katalin (TTK) felszólalásában azt sérelmezte, hogy az Oktatási és Képzési Tanácsnak nem volt módjában véleményezni a tervezetet. A javaslathoz néhány technikai jellegű módosító indítvány érkezett, ezeket az előterjesztő befogadta, a tervezet így egyhangúlag el lett fogadva.
Ismét döntés a FER összegéről
A tandíjjal kapcsolatos fordulatokban gazdag történet ismét újabb állomásához érkezett ezen a szenátusi ülésen. Mint ismert, júniusban az ELTE Szenátusa úgy döntött, hogy a legjobb 5%-nak tandíjmentességet biztosít, ezt a döntést viszont júliusban visszavonta, azzal, hogy az egyetem megpróbál mégis forrást találni arra, hogy a legjobb 5%-nak tandíját finanszírozhassa ? ami a jelen nem túl rózsás anyagi körülményei között nem sok jóval kecsegtetett. Nota bene, az ELTE Szenátusának döntései történetesen mindig éppen egyeztek az oktatási kormányzat aktuális elképzeléseivel.
Az október 29-i szenátusi ülés előkészítése folyamán, október elején még olyan előterjesztéssel készült az egyetem vezetése, ami az egyes karok, illetve alapszakok közötti apró eltéréssel 110.000 ? 120.000 Ft közötti összegben határozta volna meg a 2008-ban felvételre kerülő hallgatók 2009. szeptemberétől fizetendő tandíját. Időközben azonban hírét vette, hogy az Oktatási Minisztérium ismét módosít a vonatkozó kormányrendeleten, mégpedig úgy, hogy 105.000 Ft képzési hozzájárulás szedése mellett a kormányzat elegendő forrást biztosít az egyetemeknek ahhoz, hogy a hallgatók 5%-a tandíjmentességben részesüljön ? vagyis nem az egyetemeknek kellene kigazdálkodniuk magasabb tandíj szedésével a mentességben részesülők költségeit.
Az ELTE október 29-i szenátusi ülése elé így egységesen ? vagyis az ELTE összes alapszakjára vonatkozóan - 105.000 Ft-os képzési hozzájárulás fizetésére vonatkozó javaslat került, vagyis ez fog bekerülni a felvételi tájékoztatókba. Mindezek alapján Keszei Ernő (TTK) hozzászólásában nemes egyszerűséggel arcpirítónak nevezte a Minisztérium magatartását.
A javaslat vitája során Rudas Ferenc dékán úr adott a leghatározottabban hangot a javaslattal szembeni ellenvéleményének. Ugyanis véleménye szerint az ELTE egyes karain folyó képzések eltérő költségeit tükrözni kellene az eltérő tandíj összegekben, illetve ezzel összefüggésben az ELTE, mint minőségi képzést nyújtó intézmény, nyugodtan kérhetne magasabb összeget a hallgatóktól. Tausz Katalin (TTK) és Balázs János (GyFK) hasonló véleményének adott hangot. Ellenben Dezső Tamás (BTK) a javaslat elfogadása mellett érvelt, mivel véleménye szerint az esetleges differenciálásnak nem tudni, milyen hatása lehet, könnyen a minőség ellenében hathat. Hunyadi György szintén úgy érvelt, hogy ebben az átmeneti, bizonytalan helyzetben nem lenne célszerű egy kirívó összeget kivetni tandíjként. Azonban hozzátette, hogy amennyiben a Társadalomtudományi Kar úgy gondolja, hogy a jelen helyzetben célszerű lehet magasabb tandíjat kérni, nyugodtan tegyen egy próbát. Németh Ágnes (ÁJK) hozzászólásában kiemelte, hogy neki sokkal szimpatikusabb a HÖOK tandíj javaslata, de mivel sajnos a realitás és a Szenátus előtt lévő javaslat másról szól, ezért azt javasolja, hogy a határozat csak erre az évre szóljon, várjuk meg a rendszer működni kezd, és akkor lehet gondolkodni az esetleges differenciáláson.Cseszregi Tamás EHÖK elnök hangsúlyozta, hogy a HÖK továbbra is ellenzi a tandíj jelenlegi formáját, de mint az Egyetemért felelősséget érző hallgatók, a szenátus hallgatói képviselői megszavazzák a javaslatot. A Szenátus végül nagy többséggel elfogadta az előterjesztést.
A következő két napirendi pont előterjesztései, a Foglalkoztatási Követelményrendszer módosítása és a Közalkalmazotti Szabályzat módosítása vita nélkül kerültek elfogadásra.
Alumni koncepció
Az ELTE Alumni tervezetéről szóló előterjesztésről azonban már hosszas vita alakult ki. A tervezettel kapcsolatban a legrészletesebb kritika a jogi kar részéről érkezett. Az ÁJK Kari Tanácsa egy részletes véleményt fogalmazott meg és jutatott el az előterjesztőnek még a szenátusi ülést megelőző hetekben, amire a Rektori Hivatal, mint előterjesztő részletes észrevételeket fűzött, többnyire nem osztva az ÁJK véleményét. A szenátusi ülésen az ÁJK képviselői ismételten hangot adtak az előterjesztett Alumni koncepcióval szembeni kifogásaiknak. Mezey Barna dékán a felszólalásában mindjárt az elnevezést ? Almumni ? kifogásolta, mivel az ÁJK véleménye szerint az nem megfelelő. Lényeges tartalmi kifogása az ÁJK-nak a tervezettel kapcsolatban, hogy csak az intézményi háttérről rendelkezik, nincs pénzügyi terv, vagyis kész helyzet elé kerül majd a Szenátus. Az volt hallgatók egyetemi identitásának kérdése terén sem egyeztek a vélemények az előterjesztő és az ÁJK között: míg a Rektori vezetés szerint a volt diákok elsősorban az ELTE-hez mint egyetemhez kötődnek, az ÁJK szerint inkább az egyes karokhoz. Mind emellett nem tisztázott, hogy a már működő öregdiák alapítványok hogyan viszonyulnak az Alumni tervezetben megjelölt tagozatokhoz. Németh Ágnes (ÁJK) több ponton is kiegészítette Mezey Barna dékán kritikáit. Jogi szempontból nézve az Alumni szervezet nem jogi személy, mivel az egyetemnek egy szervezeti egysége, ugyanakkor a tervezet jogviszonyról tagokról beszél, ami jogi szempontból aggályos. A szervezet vezetőinek felülről történő kinevezése sem támogatandó. Végül az Alumni koncepciónak a létrehozott Karrierirodával való viszonyáról sem szól semmit a tervezet ? hangoztatta Németh Ágnes.
Rónay Zoltán a felmerült ellenvéleményekkel, kritikákkal kapcsolatban ezúttal külön csak Németh Ágnes egy-egy felvetésére válaszolt ? mivel a többi elhangzott véleményre már az említett válaszvéleményben válaszolt az előterjesztő. Mint fogalmazott, az Alumni egy virtuális hálószervezet lesz, ehhez csatlakozhatnak kari alumni szervezetek, szervezetbe belépő tagok pedig csupán regisztrációs jogviszonyba kerülnek az Alumni szervezettel.A vitához Dezső Tamás annyiban szólt hozzá, hogy a szükséges az Alumni Alapítvány pénzügyi támogatásainak részletes módszertani kidolgozása.
A Szenátus végül öt tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést.
Cégalapítás
Az Egyetem cégalapítása volt a következő napirendi pont. Erre azért volt szükség, mivel az ősszel várhatóan kiírásra kerülő pályázati körben az egyetemek projektvezetőként nem vehetnek részt, a pályázaton eredménnyel csak gazdasági társaságok indulhatnak. Mihalecky György (TTK), Raczky Pál (BTK) és Kozma László (IK) kérdéseire reagálva Juhászné Huszty Katalin elmondta, hogy profitalapú, és egyetlen társaságról van szó, mivel a cégalapítás és a további szükséges adminisztráció is rendkívül bürokratikus. A szenátus egyhangúlag hagyta jóvá az előterjesztést.
Képíró utcai épület eladása
A Képíró utcai ELTE épület eladásáról már korábban beszámoltunk (Egyetem/Gazdálkodás), a Szenátus ezúttal az ingatlan eladásának jóváhagyásával csupán pontot tett az ügy végére ? legalább is sokak reménye szerint.
A szenátusi ülés hártralevő napirendi pontjainak előterjesztése vita nélkül lezajlott, a javaslatokat ? szaklétesítések, az ELTE EHÖK alapszabályának kari mellékleteinek módosítása ? mind egyhangúlag el lettek fogadva.
Az egyebekben Rektor Úr örömmel jelentette be, hogy a neves Charles Simonyi ösztöndíjat idén az ELTE BTK oktatója, Granasztói György történész egyetemi tanár nyerte el. Emellett a L?ORÉAL Magyarország és a Magyar UNESCO Bizottság által alapított Nők a tudományért díjban részesült Solymosi Katalin, biológus, az ELTE TTK Biológiai Intézet Növényszervezettani Tanszékének tanársegédje.