Kinevezések, új szakok, szabályzatmódosítások
(2008-08-04)
Kitüntetések, kinevezések
Különböző kitüntetések, címek, plakettek átadása, illetve ennek híre keretezte a júniusi szenátust. Az ülés elején Hudecz Ferenc nyújtotta át az érintetteknek a Hiller István által pedagógusnap alkalmából adományozott Felsőoktatásért Emlékplakettet, valamint a Pedagógusszolgálati Emlékplakettet. Előbbit Dr. Balázs János (BGGYFK), Dr. Benczik Vilmos (TÓFK), Dr. Haskó Katalin (TáTK), Dr. Nagy Sándor (TTK) és Dr. Steiger Judit (ÁJK) kapta. A szenátus végén Orosz Magdolna sorolta fel az MTA Akadémia díjjal kitüntetetteket, majd az akadémia rendes, illetve levelező tagjai közé beválasztott ELTE-s oktatókat/kutatókat. Végül az Eötvös József díjjal jutalmazottak kerültek megemlítésre.
Az első napirendi pont tárgyalása során a tervezett kitüntetéseket egyhangúlag támogatta a szenátus, így Balázs János, Hunyady György és Palojtay Tamás részére ELTE Emlékérmet, Haimann Ottónak és Józsa Györgynek a Pro Universitate Emlékérem arany fokozatát ítélte a testület. Fazekas Marianna, Újvári Lászlóné, Benke Mária Magdolna és Tóth Ilona az ezüst, Süvegh Károly és Dukay Károlyné bronz fokozatot kapott. Ezen kívül számos oktató, kutató és dolgozó kapott ? nyugdíjba vonulása alkalmából ? Trefort Ágoston emléklapot. Ez utóbbi kitüntetésekhez Hudecz Ferenc hozzáfűzte: örül neki, hogy nem csak oktatók és kutatók kapták meg az emléklapot, hanem könyvtárosok, adminisztrátorok, technikusok, ügyintézők is, akik nélkülözhetetlenek az ELTE megfelelő működéséhez. A rektor úgy véli, ebben a formában végre jól el tudtak búcsúzni a nem oktató-kutató dolgozóktól is. A címzetes egyetemi tanári címet ezúttal Szász Zoltánnak (BTK) és Katona Gyulának (TTK) adományoztak, címzetes egyetemi docensi kinevezést Pók Attila (BTK) egyetemi magántanári címet pedig Csirmaz András (TTK) kapott.
Az Informatikai és Könyvtártudományi Intézet igazgatói posztjára 3 jelölt is jelentkezett ? az intézet 3 tanszékének vezetői ? Gecső Tamás, Lóth László és Sebestyén György. Mivel ilyen helyzet viszonylag ritkán adódik elő, ezért a szavazás előtt a rektor tisztázta a szavazás szabályait: minden tag szavazhat minden jelöltre igennel, végül a legtöbb igen szavazatot kapó pályázót fogja támogatja a tanács. A szenátus a BTK Kari Tanács döntésével és Dezső Tamás, a BTK dékánjának, valamint Hudecz Ferenc rektor kérésével összhangban Sebestyén Györgyöt támogatta a poszt betöltésében.
Három ? az előző ülésen elutasított ? egyetemi tanári pályázat Dezső Tamás kérésére ismét tárgyalásra került. A jelöltek ? Hetényi Zsuzsa, György Péter, Majoros István ? nagydoktori fokozattal rendelkeznek, messzemenően eleget tesznek az egyetemi tanári kinevezés minden követelményének, a Magyar Akreditációs Bizottság is támogatja őket, és a kinevezésükhöz szükséges anyagi fedezet is biztosított. Ezen kívül oktatási és minőségbiztosítási szempontból egyaránt elengedhetetlen lenne a kinevezésük ? fogalmazott a dékán, majd hozzátette, hogy a jelöltekkel kapcsolatos konkrét kérdésekre is szívesen válaszol. György Péter kinevezésének fontosságát ? az előző szavazás igen vegyes kimenetelére való tekintettel ? Dezső Tamás külön résztelezte, kiemelve, hogy György Péter kinevezése esetén az egyik legdinamikusabban fejlődő szakirányt gondozná valamint rengeteg értékes kapcsolattal rendelkezik, ami segíthet a finanszírozáshoz szükséges anyagi források felkutatásában. Hudecz Ferenc ehhez még azt tette hozzá, nagy szükség van a nemzetközileg is elismert, saját szakmájukban kiváló tanárokra, valamint hogy véleménye szerint ami a BTK-nak jó, az jó az ELTE-nek, így a maga részéről a pályázatok elfogadására bíztatna. A szenátus tagjaiban nem merültek fel kérdések. A titkos szavazás nem várt eredményt hozott: György Pétert ezúttal sem kívánta támogatni a testület 2/3-os többsége. A másik két tanár megkapta a kellő számú igen szavazatot, ezzel kapcsolatban Dezső Tamás ki is fejezte köszönetét, György Péter esetében azonban sajnálatosnak nevezte a végeredményt. Hudecz Ferenc ezt megerősítve kérte a szenátust, hogy máskor a tárgyalás, és ne a szavazás során kerüljenek felszínre az ellenvetések, mert így nem lehet tudni, hogy mi volt a nem szavazatok hátterében.
ELTE SzMSz
Az ülés nagy részét kitevő második napirendi pontban az ELTE SzMSz 2. kötetének módosító javaslatait tárgyalták, Székely Mária rektorhelyettes előterjesztésében. A számos technikai módisítás és apróbb észrevétel mellett hangsúlyosabb kérdésekben is sikerült döntést hozni.
Egyik ilyen volt például 3,51-ről 4,51-re emelték a kitüntetéses oklevélhez szükséges tanulmányi átlagot. A szabályozás vonatkozó többi része nem változott, tehát szükséges a záróvizsgán, alapvizsgákon, szigorlatokon teljesített jeles eredmény, valamint az is, hogy a hallgatónak ne legyen közepesnél rosszabb érdemjegye. Korábban a hallgatói önkormányzat a 3,51-es átlag mellett érvelt, mostanra azonban megváltoztatta álláspontját. Az álláspont változtatás azon a kimutatáson alapszik, mely szerint a 2006-ban kitüntetéssel végzett hallgatók legalacsonyabb átlaga 4,2 és mindössze 5%-uk nem érte el a most szabályzatba foglalt 4,51-es átlagot ? derült ki Forgó Melinda EHÖK elnök hozzászólásából. Hudecz Ferenc elégedett volt a hozott döntéssel.
A másik hosszabban tárgyalt kérdés a FER alól mentesülő hallgatókkal kapcsolatos. Az előterjesztésben az OHÜB és az EHÖK javaslatainak megfelelően az szerepelt, hogy a hallgatók 5%-a mentesülne a FER fizetési kötelezettsége alól. Hogy ki esne bele ebbe az 5%-ba, az a kormányrendeletnek megfelelően a kredit-index alapján kerülne kiszámításra. A mentesülő hallgatók képzésének költségeit a többi hallgató által befizetendő megemelt díj biztosítaná. Szenes Áron, a TTK HÖK elnöke ebben a kérdésben különvéleményt fogalmazott meg, szerinte ugyanis a besorolás alapját képező kredit-index nem megfelelő eszköz a tanulmányi kiválóság megállapítsára. Érvelésének másik lényeges pontja, hogy ha a korábbi 0%-ról 5%-ra emelkedik a mentesülő hallgatók aránya, az módosítja a felvételi tájékoztatókban megjelent összegeket, aminek kommunikálása nem csak hogy nehéz feladat, de komoly presztízsveszteség is lenne az ELTE számára. Javaslata értelmében a FER összegével megnövelt tanulmányi ösztöndíj lenne a megfelelő megoldás, amit propagálni is könnyebb, és a kiszámítása során alkalmazott módszer is jobban tükrözi a hallgatói teljesítményeket. Rudas Tamás, Németh Ágnes és Michaletzky György támogatták Szenes Áron elképzelését. Forgó Melinda elmondta, hogy ? mint az látszik is ? az EHÖK részéről az 5% nem konszenzusos, csak többségi álláspont, amivel szerinte a lehető legkisebb rosszat választanák. Hangsúlyozta, hogy egy évfolyamról, azaz 221 hallgatóról döntenek ezzel. Elmondta még, hogy tisztában vannak vele, hogy ez ?álfer?, ugyanis a többi hallgató kárára nyerne az a 221, de úgy véli, nem tehetik meg, hogy az ELTE-n nem biztosítanak képzési hozzájárulás-mentes férőhelyeket. Hozzátette még, hogy ha differenciált lesz a FER, akkor az 5% elmozdulhat még. Többekben felmerült az a lehetőség, hogy a hallgatók azért vannak az 5% mellett, mert az ösztöndíjak késedelmes kifizetése esetén a FER-t előbb kellene befizetni, mint ahogy az ösztöndíj érkezne, így a hallgatóknak likviditási problémáik akadhatnak. Stéger Csilla oktatási igazgató erre azt mondta el, hogy nem szükséges, hogy késedelmesek legyenek a kifizetések, a legjobb esetben is csak októberben megy majd ki az első ösztöndíj, amire a FER-t már be kell fizetni. A szenátus egyszerű többsége (52%-a) nem támogatta Szenes Áron módisító indítványát, vagyis maradt az 5%. Ezzel kapcsolatban Székelyi Mária közölte a megváltozott FER összeget: így 105.000 Ft helyett 111.000 Ft lesz az alapképzésben a képzési hozzájárulás.
Ehhez kapcsolódóan Szenes Áron kérte a rektort, hogy kérje a mentesítés alapjául szolgáló kredit-index átgondolását kormányzati szinten, és ha ez nem történik meg, javasolja, hogy fél év múlva tárgyalják újra a kérdést. A szenátus egyhangúlag támogatta ezt az elképzelést.
Székelyi Mária már az előterjesztés során említette, hogy az EHÖK részéről kételyek merültek fel a hallgatók átsorolásával kapcsolatban (ti. a FER-t fizető kategóriából az ez alól mentesülőbe, illetve fordítva). Az egyik probléma, hogy előfordulhat, hogy a hallgató már májusban regisztrál a következő félévre, majd augusztusban megtudja, hogy átsorolták, és nagyobb összeg fizetésére kényszerül rövid időn belül. Az ilyen és ehhez hasonló problémákat az átsorolás ügyrendi szabályozásával kívánják megoldani. Ehhez kapcsolódóan Forgó Melinda kérte, hogy a szabályzat ezen része ne kerüljön most elfogadásra, amit az előterjesztő nem támogatott, amellett, hogy elismerte, az ügyrend konkrét kimunkálására szükség van. Forgó Melinda erre reagálna november 15.-ei határidőt javasolt a konkrét átsorolási ügyrend megalkotására, amit az előterjesztő el is fogadott, így ez a kérdés legközelebb egy november ülésen kerül majd megvitatásra.
A SzMSz kollégiumi térítési díjat tartalmazó fejezetében nem volt tisztázott hogy a kollégiumok besorolása milyen szempontok szerint történne. Az egyik ? Seifert Tibor kollégiumi főigazgató által is támogatott változat ? szerint a 2 ágyas kollégiumok magasabb besorolást kapnának. Az EHÖK azonban azt kezdeményezte, hogy minden olyan kollégium, ami 10 éven belül nem volt felújítva ? hiába két ágyas ? ne kapjon magasabb besorolást. Seifert Tibor ezt a változatot azért nem tartotta volna megfelelőnek, mert mint mondta, akkor meg kellene határozni, hogy mi számít felújításnak, és mi nem. Példaként hozzátette, hogy az Ajtósi Dürer sori (kétágyas) kollégiumban nemrég cserélték ki az ablakokat. A kollégiumi főigazgató arra hívta fel még a figyelmet, hogy a következő bekezdés szabályozza a szedhető kollégiumi díj összegét, ami egységesen 8 ezer forint, így valójában nem is lényeges, hogy egy kollégium milyen besorolást kap, hiszen a térítési díj összege mindenhol ugyanannyi. Az előterjesztő befogadta a javaslatot, azonban Forgó Melinda szavazást kért, mert mint az ehhez kapcsolódó hozzászólásában tisztázta, a kollégiumok besorolását szabályozó kormányrendelet pontosan definiálja, hogy mi számít felújításnak, és mi állagmegóvásnak. A módosítást végül nagy többség mellett elfogadták, így a kollégiumok besorolásának ezek után az is szempontja lesz, hogy felújították-e 10 éven belül.
Kozma László hozott elő egy a hallgatói képviselőkben felmerült problémát, miszerint az egyenlőség nevében szeretnék, ha nem csak a hallgatóknak, hanem az egyetemnek is kellene késedelmi díjat fizetnie késedelmes kifizetések esetén, ami a hallgatók javaslatai szerint 1%-os összeg lenne. Erre válaszolva Székelyi Mária jegyezte meg, hogy a hallgatói normatívából semmilyen jogcímen nem lehet pénzt elvonni, így nem is érdemes ebben gondolkozni. Ennek ellenére több hallgatói képviselő is csatlakozott az elképzeléshez, Forgó Melinda azt is jelezte, hogy nem feltétlenül a hallgatói normatívából kerülne ez az összeg kifizetésre. Pertovics Nándor, az ÁJK új HÖK elnöke azt tette hozzá a kérdéshez, hogy ha az egyetemről, mint szolgáltatóról, a hallgatókról pedig mint e szolgáltatási igénybe vevő felekről beszélünk ? ami a FER bevezetésével mindinkább esedékesé válik ? akkor, elvi szinten, mindenképp indokolt lenne a szolgáltató részéről a késedelmi díj fizetése a fent említett esetben. Erről a kérdésről ? lévén, hogy egyelőre gyakorlatilag megvalósíthatatlan ? nem volt szavazás.
A szabályzat szerint a fogyatékkal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére fordítható mértéket a Különös Részben a HÖK egyetértésével a karok állapítják meg, melynek mértéke nem lehet kevesebb, mint 30 %. Michaletzky György szerette volna, ha a 30%-os határ kimarad, Forgó Melinda azonban amellett érvelt, hogy a biztonság kedvéért maradjon a 30%, valamint hogy korábban 50%-ben volt megállapítva ez az összeg. A szavazás során a tagok többsége Forgó Melinda javaslata mellett tette le a voksát.
A módosító javaslatok után az egész szöveget egyhangúlag elfogadta a szenátus, a kari különös részekkel kapcsolatban nem alakult ki vita.
Doktori Szabályzat ? 36 hónap, 150.000 Ft
Az ELTE új Doktori Szabályzatának kidolgozásáért felelős rektori ad-hoc bizottság által előkészített tervezetet minden kar kari tanácsa és az Egyetemi Doktori Tanács is támogatta. A szenátuson mégis felmerült néhány módosító javaslat.
Ezek közül kettő is Michaletzky Györgytől származott. Az egyik azt tartalmazta, hogy a doktori fokozatszerzési díj összege ne emelkedjen 150.000 forintra, hanem maradjon továbbra is 100.000 Ft. Évelésében kitért arra, hogy az MTA doktori cím sem kerül ennyibe, és szerinte nagyon rossz üzenete van egy ilyen mértékű díjemelésnek. Javaslatára mindössze 5 támogató szavazat érkezett, így maradt a magasabb összeg.
A módosított szabályzat értelmében az ösztöndíjas doktandusz hallgatók automatikusan átsorolódnak a költségtérítéses képzésbe abban az esetben, ha 36 hónap leteltével nem tudják befejezni tanulmányaikat. Ezzel volt kapcsolatos Michalezty György másik módosító indítványa. A dékán ideidézte az FTV szövegét, mely szerint a doktoranduszok hallgatói jogviszonya 36 hónap után megszűnik, nincs szó átsorolásról. Észrevételére Nagy Marianna válaszolt. Elmondta, hogy bár az FTV szövegben nincs ez pontosan leírva, a törvény logikájából következik, hogy így kell eljárni. Másik évre az volt, hogy ha amiatt megszűntetnék egy doktori hallgató jogviszonyát, mert nem tudta 36 hónap alatt befejezni a képzést, akkor tulajdonképpen feleslegesen képezték azt a hallgatót 3 éven keresztül.
A szavazás során a szenátus tagjai nem támogatták Michaleztky György indítványát.
A tecnhikai jellegű, valamint az apróbb módosítások elfogadása utáni végszavazás során ellenszavazat nélkül fogadták el a szabályzatot.
EHÖK alapszabály ? a választások érvényességének kérdése
Egy korábbi szenátuson vita tárgyát képezte az EHÖK alapszabályának az a része, ami a választások érvényességével volt kapcsolatos. Akkor e nélkül a pont nélkül fogadták el a szabályzatot, és Forgó Melinda ígéretet tett arra, hogy pontosítják a megfogalmazást. Az érintett paragrafusban az nem volt tisztázott, hogy mi alapján számolják ki, hogy megfelelő számú hallgató vett-e részt a szavazáson, vagyis hogy érvényes-e a választás. A mostanra elkészült módosítás szerint az érvényesség megállapításánál kari Tanulmányi Osztályok által adott hiteles igazolást kell alapul venni. A szenátus egyhangúlag elfogadta az új változatot.
Szakindítások ? közgazdászképzés a TáTK-on
Az alcímben szereplő képzés kivételével az összes szak indítási kérelmét vita nélkül, egyhangúlag fogadta el a szenátus.
Előbbi fogadtatása nem csak azért volt vegyes, mert egy teljesen új kezdeményezésről van szó, hanem például azért is, mert olyan tárgyakat is oktatnának ennek a szaknak a keretében a TáTK-on, amik a TTK felségterületébe tartoznak. A TTK képviselőiben az is felmerült, hogy az új szak 240 új hallgatót ? és ehhez kapcsolódó terem és tanerő igényeket ? jelentene.
Rudas Tamás, a TáTK dékánja az aggályokra reagálva elmondta, hogy olyan közgazdászképzés beindítását tervezi, ahol a makrofolyamatok átlátására és társadalomtudományi kontextusba helyezésére fektetnének hangsúlyt, tehát nem az üzleti területtel foglalkozó közgazdászokat képeznének. Elmondta még, hogy nemzetközi szinten is foglalkoznak ezzel a területtel és nagy hírű egyetemeken is oktatják. Emellett a munkaerőpiaci igényeket is felmérték az indítás mérlegelésénél, ahol több nagy hírű vállalat is jelezte, hogy valóban hiány van az országos folyamatokat átlátó közgazdászokban. Rudas Tamás azzal a hasonlattal élt, hogy a szak beindítása nem az ELTE tortájának elosztásáról, hanem az országos torta újraelosztásáról szól, ami az ELTE tortáját növelné. Az emiatti negatív visszajelzéseket ? amikre esetleg számítani lehet ? jól ellensúlyozná a szak indításának széles körű támogatása. A teremhasználattal kapcsoltban Rudas Tamás elismerte, hogy ezt valóban át kell gondolni, ha az derül ki, hogy nem jogosultak a szükséges termekre, akkor készek más épületben termeket szerezni.
Michaletzky György közölte, hogy számára megnyugtató volt, amit Rudas Tamás elmondott.
Szávay István BTK HÖK elnök afelől érdeklődött, hogy megvan-e a szak indításához szükséges anyagi fedezet. Rudas Tamás ? saját megfogalmazása szerint ? örült a kérdésnek, válaszában elmondta, hogy a TáTK évek óta jól gazdálkodik, a megtakarítások fedeznék az indításhoz szükséges összeget.
A szavazás során ? amit az időközben eltávozott Hudecz Ferenc helyett Orosz Magdolna rektorhelyettes vezetett le ? minden jelenlévő tanácstag támogatását fejezte ki a szak indításával kapcsolatban.
Ide kapcsolódik Pete Péter, a Corvinus Egyetem tanárának határozott idejű kinevezése, amihez szintén a szenátus támogatását kérte a TáTK. Rudas Tamás elmondta, hogy Pete Péter feladatai közé tartozna a képzés beindítása, a tanszék felépítése, és a képzés finanszírozásához szükséges további források felkutatása (ami magában foglalná például a keretszám módosítást is). A szavazás során 21 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazat érkezett, a javaslat elfogadásához azonban 2/3-os többség, vagyis összesen 22 szavazat kellett volna. A nem várt eredmény abból is adódott, hogy a hosszan elhúzódó ülésről több képviselő is eltávozott.
Tanszékek integrációja
Az ÁJK két tanszékét (a Statisztikai Tanszéket és a Jogi Informatikai Tanszéket) oktatásszervezési és finanszírozási okokból összevonták. Ekkorra azonban már csak 19 szenátusi képviselő szavazott, ami nem volt elég a határozatképességhez. Hogy az ülést ne kelljen emiatt berekeszteni, létszámellenőrzésre, és a folyosón tartózkodó tagok behívására volt szükség. Ezek után 22 igen szavazattal elfogadásra került az összevonás.
Egyebek
Szávay István az ülés végén előhozta a múlt ülésen már említett, kábítószer legalizációval foglalkozó TDK-s rendezvényt. Mint említette, a rendezvényre ellátogató hallgatótársai megerősítették azt a gyanúját, hogy egy kábítószer népszerűsítő rendezvény, nem pedig szakmai program zajlott le, majd kérdést intézett Rónay Zoltán főtitkárhoz, hogy történt-e az ügyben tájékozódás. Rónay Zoltán Mezey Barnához, az ÁJK dékánjához utalta a kérdést, aki válaszában közölte, hogy Lévay Miklós volt rektorhelyettes két oldalas levélben indokolta, hogy miért volt az említett program szigorú értelembe vett tudományos rendezvény. A levélben Lévay Miklós kitért rá, hogy a programon kriminológisok, szociológusok vettek részt, Jack A. Cole meghívott előadó pedig ? aki korábban évekig az FBI szakértője volt ? valóban a könnyűdrogok legalizálásáért küzd, de mindezt szociológusként és kriminológusként teszi, kizárólag szakmai szempontok alapján.
Horváth Éva
