Maratoni topogás (2008-08-04)
A tanács szakalapításokról is döntött, a leendő új felsőoktatási törvény hatálybalépésének függvényében mesterszak indítására kapott engedélyt a Társadalomtudományi Karnak szociológia szakon, valamint, és erre már van törvényi háttér, a Pedagógia és Pszichológia Kar, pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szakon. A Természettudományi Kar pedig Környezettudományi Doktori Iskola megalapítására kapott engedélyt.Az egyetemi tanács elfogadta a 2004/2005 tanév beszámolóját az egyetem tavaly elnyert pályázatairól. A Gazdasági Versenyképességi Operatív program keretében 35 pályázaton nyert egyetemi program, Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program keretében pedig 8 pályázatunk nyert. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatain összesen 29 pályázattal szerepeltünk sikeresen. Sok kutatói illetve hallgatói ösztöndíjat ? mint ERASMUS, CEEPUS, OM pályázatok ? is elnyertek az ELTE polgárai. Emellett természetesen a nemzetközi kapcsolatok ápolását és létesítését is fontosnak tartotta az egyetem, jelenleg 71 testvéregyetemünk van, részt veszünk nemzetközi szervezetekben. Az oktatói állomány a likviditási problémák megoldása miatt csoportos létszámleépítést szenvedett, mint erről korábbi cikkekben már lehetett olvasni. A bolognai folyamat eredményeképp egyetemünk mindvégig képviselte álláspontját az új felsőoktatási törvény megalkotásakor, e mellett 35 alapszak indítását fogadta el. Ezen kívül számos szakirányú továbbképzési programot illetve felsőfokú szakképzési programot indított.
Beszámolót adott az Egyetemi Könyvtár is, melyben kiemelte Szögi László, hogy az egységes informatikai adatbázis építése folyamatban van, melynek következtében már fél millió rekordot rögzítettek, ami azonban nagyon kevés, tekintve, hogy körülbelül hárommillió tételes a könyvtárak gyűjteményeinek összessége. A pénzhiány miatt jelenleg a fejlesztés igen kis mértékű, ami nagyon sajnálatos tekintve a könyvtár korából fakadó kulturális értékét. Pozitív változás azonban, hogy sikerült a levéltárat elhelyezni.Tavaly két ideiglenes munkabizottság is alakult, melyek zárójelentését most fogadta el az egyetemi tanács. Az "Oktatás-szervezés operatív munkacsoport" az oktatásszervezés mellett kutatásszervezéssel kapcsolatban, illetve az oktatási bevételek növelésére adott javaslatokat. Az ?Egyéni teljesítményértékelés és humánpolitikai munkabizottság?szintén értékes javaslatokat fogalmazott meg az egyetemi tanács számára, melyeket több területen (pl. a bologna bizottság vagy a stratégiai bizottság) is lehet majd hasznosítani.Az idegen nyelvű képzések indításáról is vitázott az egyetemi tanács. Az előző félévben bizottság foglalkozott ezzel a kérdéssel is, amely áttekintette az idegen nyelvű képzések indításainak feltételeit, valamint anyagi vonzatait, melynek eredményeképp csak olyan szakokon lehet idegen nyelven is képzést hirdetni, ahol már létezik magyar nyelvű képzés, belső akkreditációval kari szinten lehet ezt megvalósítani. A tanács létre kíván hozni egy alapot, mely addig segít az idegen nyelvű képzések finanszírozásában, ameddig az nem hozza be az árát.A Társadalomtudományi Kar benyújtott egy javaslatot, miszerint az ELTE teljes állásban foglalkoztatott dolgozója és közvetlen családtagjai mentesülhetnek tandíj-kötelezettségük alól. Bár a javaslat szellemiségével mindenki egyetértett (mondván, hogy ez egy olyan kedvezmény, amely elősegítené megfelelő oktatók az egyetemre hívását, vagy megtartását), azt átgondolatlannak tartották. Mivel az egyetem nyolc karából hat elutasította a javaslatot kari tanácsán, az EHÖK nem gyakorolta egyetértési jogát, így a javaslatot elvetették. A tanács azonban létrehozott egy operatív bizottságot Rudas András, a Társadalomtudományi Kar dékánja vezetésével, mely komplettebben kidolgozza ezt a javaslatot.
A legnagyobb vita a Közalkalmazotti jogviszony létesítésének, módosításának és megszüntetésének valamint a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjéről az Eötvös Loránd Tudományegyetemen című szabályzat módosításáról folyt. Az egyetemi vezetés szeretné a jelenlegi ?a likviditási problémákat kezelő ?helyzetet (az oktatók ?néhány kivételtől eltekintve, mint kari illetve egyetemi vezetők, kiemelkedő oktatói munkájuk mellett kiemelkedő kutatási tevékenységet végzők ?hatvankét éves korban való nyugdíjazása) állandósítani, mondván, hogy ez tiszta helyzetet teremt minden ELTE dolgozó számára, így kiszámíthatóságot adva. A felvetés ellenzői szerint azonban a módosítás diszkriminatív jellegű (megkülönbözteti az oktató és nem oktató dolgozókat nyugdíjazás korhatárának megállapítása szempontjából), szellemiségében túl negatív és nem az eredményességet tekinti mérvadónak, hanem csupán az életkort. A több mint két órás vita után a javaslatot nem fogadta el az egyetemi tanács, azonban határozott arról, hogy a következő tanácsülésen folytatják a vitát ebben a kérdésben.
