23

cikk

Az előző évtized legjobb futballistái posztonként – 6. rész: középcsatárok

A labdarúgásban mindig örök kérdés a legjobbak sorrendbe állítása, illetve már önmagában az, hogy lehet-e ilyen sorrendet felállítani. Sokan úgy tartják, hogy mindenekelőtt posztonként kell meghatároznunk, kik is a legkiemelkedőbbek. Nem elhanyagolható az sem, hogy a futball folyamatosan változik, így minden játékost a maga korában kell megítélni. Az ELTE Online most nem kisebbre vállalkozik, mint hogy egy cikksorozat keretein belül, tízes listákban összeszedje a posztonkénti legjobb futballistákat 2010 és 2020 között. Az utolsó részben a középcsatárok kerülnek górcső alá.

Az előző évtized legjobb futballistái posztonként – 4. rész: középpályások

A labdarúgásban mindig örök kérdés a legjobbak sorrendbe állítása, illetve már önmagában az, hogy lehet-e ilyen sorrendet felállítani. Sokan úgy tartják, hogy mindenekelőtt posztonként kell meghatároznunk, kik is a legkiemelkedőbbek. Nem elhanyagolható az sem, hogy a futball folyamatosan változik, így minden játékost a maga korában kell megítélni. Az ELTE Online most nem kisebbre vállalkozik, mint hogy egy cikksorozat keretein belül, tízes listákban összeszedje a posztonkénti legjobb futballistákat 2010 és 2020 között. A negyedik részben a középpályások top 10-es listája következik.

Az előző évtized legjobb futballistái posztonként – 2. rész: középhátvédek

A labdarúgásban mindig örök kérdés a legjobbak sorrendbe állítása, illetve már önmagában az, hogy lehet-e ilyen sorrendet felállítani. Sokan úgy tartják, hogy mindenekelőtt posztonként kell meghatároznunk, kik is a legkiemelkedőbbek. Nem elhanyagolható az sem, hogy a futball folyamatosan változik, így minden játékost a maga korában kell megítélni. Az ELTE Online most nem kisebbre vállalkozik, mint hogy egy cikksorozat keretein belül, tízes listákban összeszedje a posztonkénti legjobb futballistákat 2010 és 2020 között. A kapusok után most jöjjön a betonoszlopként álló középhátvédek listája.

Az elme háborúja

„A sakk nem mindig verseny, lehet gyönyörű is. Egy egész világ terül el azon a 64 mezőn. Úgy érzem, biztonságban vagyok benne. Tudom irányítani, uralni, és kiszámítható is. Ha megsérülök, csak magamat hibáztathatom.” – mondja a Vezércsel című sorozat főszereplő sakkzsenije, Beth Harmon. A sorozat elemeinek beemelésével utánajárunk, hogy milyen világ is az, amelyik a sakktábla fekete-fehér mezőit határolja.

Mindent vagy semmit! – A Bajnokok Ligája utolsó csoportmeccsei

Kedden és szerdán zajlik majd a 2020/21-es BL-szezon csoportköreinek utolsó fordulója. Bár már több csapat is bebiztosította a továbbjutását, szerencsére bőven maradt még izgalom az utolsó játéknapokra is, magyar résztvevőkkel. Gulácsi Péter, Willi Orban és Szoboszlai Dominik csapata is megküzdhet a nyolcaddöntőkért, a Ferencváros pedig az Európa-liga szereplésért lép majd pályára a Dinamo Kijev ellen.

„Kitartás és türelem” – interjú Várhelyi Zoltánnal, a BEAC Vízilabda Szakosztályának vezetőjével

Egy online interjú keretein belül beszélgettünk Várhelyi Zoltánnal, a BEAC Vízilabda Szakosztály vezetőjével a klub megalakulásáról, annak sikereiről és céljairól, valamint a magyar vízilabda múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

„Nem elég, ha erős vagy” – interjú a főiskolás tájfutó világbajnokkal, Weiler Virággal

Az online keretek között megtartott interjú során Weiler Virággal, főiskolás tájfutó világbajnokkal beszélgettünk a sportágról és annak szépségeiről. A sikereit is górcső alá vettük, kiemelve azt, hogyan élte meg azt a történelmi pillanatot, amikor főiskolás világbajnokká vált.

A spanyol armada – egy futballnagyhatalom

Tíz éve, július 11-én a világbajnoki cím megszerzésével ért fel a csúcsra a spanyol futball. Az aranygeneráció a vb-győzelem előtt és után is egy-egy Európa-bajnoki aranyérem megnyerésével uralta a nemzetközi futballt. A történelmi mesterhármas a legnagyobbak közé emelte a spanyol csapatot, azóta viszont nem sikerült ismét elérniük a nagyhatalmi státuszt. A világversenyekről lehajtott fejjel utazhatott haza a spanyol labdarugó-válogatott. Hogyan kezdődött az arannyal kikövezett út, és hogyan bukott el rettenthetetlen spanyol armada?

„Nincs se tér, se idő” – interjú Farkas Lillával és Juhász Péterrel, a BEAC Spartan-csapat két alapítójával

Lilla és Peti 2019 nyarán alapították meg a BEAC Spartan-csapatát, Lilla emellett a BEAC Polefitness szakosztály vezetője, Peti pedig a BEAC labdarúgócsapat életében játszik fontos szerepet. Mindezt végzik úgy, hogy közben mind a ketten mesterszakos egyetemi hallgatók. Az online interjú során olyan kérdésekről beszélgettünk, hogy mit is jelent a Spartan életmód, hogy hogyan készülnek fel a versenyekre, és hogy milyen céljaik vannak a BEAC Spartan-csapatával.

„A tánc belülről jön” – interjú Wéber Edivel, a BEAC Táncszakosztályának vezetőjével

Az ELTE-s pályafutása még a földrajz szakon indult, majd rövidesen sportösztöndíjjal a BEAC-nál tarthatta meg élete első táncóráját még 2012-ben. Azóta Wéber Edina – sokaknak Edi – neve elválaszthatatlan a tánctól. Három éve koordinátorként igazgatja a BEAC táncéletét, mindemellett pedig óvodapedagógiát tanul az ELTE-n. Az online interjúban beszél arról, hogy mi motiválja őt a táncpedagógiában, valamint kiderül az is, hogy Edi mit gondol a sport és a tánc kapcsolatáról.

Sport a porondon

A Fővárosi Nagycirkusz a vírus okozta helyzetben sem hagyta cirkuszi élmények nélkül a rajongóit. A Nagycirkusz minden csütörtökön online jelentkezik a porondról, s ennek köszönhetően izgalmas műsorszámokkal, valamint a színfalak mögötti élettel kápráztatják el a nézőket. A cikk a május 21-i Cirkusz+ adást mutatja be – melynek témája a sport és a cirkusz kapcsolata volt –, kitérve a két terület kapcsolódási pontjaira.

Dopping, bunda, erőszak – bármit a sikerért?

Az élsport a versenyzésről szól, ezért szeretjük, ezért követjük, ezért szurkolunk kedvenceinknek. Az élsportolók célja pedig az, hogy felérjenek az adott sportág csúcsára. A sport történelmében bőven akadt példa olyanokra, akik e cél érdekében bármit képesek voltak megtenni, és érvénytelen módon próbáltak előnyt kovácsolni maguknak.

Heti menü: 7 sportfilm a hét minden napjára

A járványhelyzet miatt az elmúlt hetekben szinte minden sporteseményt felfüggesztettek. Azért, hogy ne maradjunk sportélmények nélkül, javaslunk a hét minden napjára egy-egy igaz történeten alapuló sportfilmet.

Egri címvédés a KEK női röplabda tornáján

A KEK szombati játéknapján kialakultak a női röplabda torna helyosztó párosításai. Izgalmas csatáknak és nagyszerű labdameneteknek lehettünk tanúi a Tüskecsarnokban, ahonnan idén is az EKE Eger csapata távozhatott aranyéremmel, a döntőben az ELTE felett diadalmaskodtak. A bronzérem az NKE csapatához került.

Zengett a Tüskecsarnok – Röplabda a KEK-en

A KEK pénteki játéknapján zajlott le a röplabda torna csoportmérkőzéseinek nagy része. Az erőviszonyok és az esélyek kirajzolódtak, azonban még semmi nem vehető biztosra, így bőven maradt még kérdőjel és izgalom a szombati napra is.

A Nagy Edzéskóstolás, 3. rész – Ilyen egy nagypályás fociedzés a BEAC-on

Az ELTE Sport7 keretein belül nyílt lehetőségem az ELTE-BEAC Pluhár István Labdarúgópályára ellátogatni, ahol az egyik BEAC-os csapattal vehettem részt egy nagypályás fociedzésen. A cikk beszámol arról, hogy milyen is egy BEAC-os fociedzés, valamint arról is, hogy milyen érzés bekapcsolódni egy teljes értékű edzésmunkába.

Szabad a sport! – A Sport7 közelről

Sokakat vonzott a február 10. és 14. között zajló, második alkalommal megrendezett ELTE Tavaszi Sport7, ahol a sportolni vágyók több helyszínen is, ingyenesen próbálhatták ki a legkülönbözőbb és legizgalmasabb sportágakat.

Egy arany- és egy bronzérem a budapesti vízilabda Európa-bajnokságon

Két éremmel zártuk a budapesti vízilabda Európa-bajnokságot, amelynek a Duna Aréna adott otthont. A női pólóválogatott egy bronzéremmel, a férfiak – 21 év után – egy aranyéremmel, a magyar közönség pedig egy remek tornával és nagyszerű élményekkel lett gazdagabb.

Egy célfotó, ami túl sok kérdőjelet hagyott maga után – avagy Le Mans ’66, az autósport egyik nagy rejtélye

Az elmúlt hónapban került a mozivásznakra James Mangold Az aszfalt királyai című új filmje, ami a Ferrari és Ford közötti rivalizálást mutatja be. Ennek a „háborúnak” a kiteljesedése az 1966-os Le Mans-i 24 órás verseny, amely végül a Fordok győzelmével zárult. Azonban ennek a legendás győzelemnek a körülményei számos kérdőjelet és rejtélyt tartalmaznak, amelyet tragédia is követett. Mi is történt valójában?

Bravó, Norbi! – Történelmi siker, Michelisz Norbert a WTCR bajnoka

Példátlan sikert ért el a 35 esztendős Michelisz Norbert, mikor vasárnap megnyerte a túraautó-világkupa bajnoki címét. Ezzel Norbi lett az első magyar gyorsasági autóversenyző, aki egy Nemzetközi Autómobil Szövetség (FIA) által jegyzett szériát tudott megnyerni. A maláj nagydíjon hihetetlen izgalmak és fordulatok után hódította el a világkupát.

Ezért nem jártak a családok meccsre…

A labdarúgás izgalmai és szépségei mellett mindig jelen voltak az ezeket beárnyékoló különböző atrocitások, amitől a futballkedvelők egy része mindig is elhatárolódott. Ez a magyar futball indulásakor sem volt másképp, azonban jellegét, áldozatait és motivációit tekintve a mai incidensektől többé-kevésbé eltérő erőszakos cselekedeteknek lehettek szemtanúi a nézőterek. Érdemes belepillantani abba a kezdeti magyar futballtörténeti korszakba, amikor a labdarúgás „konszolidációja” még annyira sem történt meg, mint manapság.

„Nincs jobbszárnyunk” – avagy Kádár János és a futball kapcsolata

Kádár János egy sakkverseny következtében találkozott először a marxista ideológiával, azonban nemcsak a sakk, de az úszás és a foci is a kedvenc sportjai közé tartozott. A labdarúgást fiatalabb korában aktívan űzte a Vasas ificsapatában. Az angyalföldi klubhoz való kötődése klubelnökként, szurkolóként, majd első titkárként is megmaradt, azonban a Kádár-korszak politikai enyhülése a futballpályákra is lazulást hozott, legalábbis a Rákosi-rendszer szovjet mintájú sportpolitikájához képest. Ez a sportpolitika megmutatkozott abban is, hogy a Vasas nem vált a Kádár-korszak egyeduralkodó csapatává, sőt, az 1960-as évek egyik ikonikus csapata az ellenforradalmi fészeknek titulált Ferencváros volt.

Az egyik tizenkilenc, a másik húsz

Miután Rafael Nadal a US Open döntőjében egy legendás, maratoni mérkőzésen legyőzte a fiatal orosz Daniil Medvedevet, és megszerezte karrierje 19. Grand Slam-trófeáját, a tenisz világa azt a kérdést kezdte el feszegetni, hogy vajon Roger Federer (20 Grand Slam-győzelem) vagy Rafael Nadal fejezi be karrierjét a legtöbb GS-győzelemmel. A tenisztörténelem egyik legnagyobb rivalizálása ezzel egy új fejezethez érkezett, amely a cikkben bemutatott okok miatt valószínűleg nem lesz olyan terjedelmes, mint az eddigiek.