Gomba, amiről mindenkinek más jut az eszébe. Sokan még mindig az állat-, növény- és gombaországokban gondolkodnak a mitokondriális alapú rendszertan előtti érából fennmaradt, de meghaladott elméletek alapján, s a gombát a jól belátható állat- és növényországokon kívüli „alienként” tartják számon. Sokak számára csak „zöldség”, amiből gombapörköltet, gombamártást készítenek, vagy éppen a fura, gumiszerű fekete „cucc” a kínai ételekben. A gombákat szeretjük enni, fotózni, timelapse-eket nézni róla, de legalább ennyien – ha nem többen – undorodnak is a gombáktól (mikofóbia), nem szeretik a konzisztenciáját, vagy éppen nehezen tudják megemészteni, rosszul vannak a gombás ételektől. Ebben a cikkben kaphattok egy kis mikológiai és rendszertani gyorstalpalót a gombákról, valamint megismerhetitek egy kutatás hihetetlen eredményét, miszerint a gombák hasonló rendszerben kommunikálhatnak, mint mi emberek.
Mégis hogyan lehetne képes egy apró kis gomba kommunikációra? A legtöbb gomba (kivétel a bimbózással, hasadással szaporodó fajok, például az élesztőgombák) egy sejt vastagságú fonalszerű struktúrákat, úgynevezett hifákat alkot. Ezeket a hifákat általában szeptumok, ha úgy tetszik, keresztfalak tagolják sejtekre, azonban a keresztfalak pórusain keresztül egyes sejtszervecskék, vagy akár a sejtmag is át tud „vándorolni” egy másik szakaszba. (Vannak olyan hifák is, melyeknek citoplazmája összeolvadt, ebben az esetben egyetlen sokmagvú sejtről beszélhetünk.) A hifák csúcsi növekedést mutatnak, az új hifák legtöbbször a meglévőből oldalirányba ágaznak el. Ezeknek a hifáknak a hálózatos szövedéke alkotja a micéliumot. Korábbi kutatások alapján már kiderítették, hogy a gombák hifáikkal elektromos impulzusokat vezetnek, hasonlóan ahhoz, ahogyan például az emberi idegsejtek is továbbítják az információt idegrendszerünkben. A Nyugat-Angliai Egyetem bristoli laboratóriumának kutatói elemezni kezdték ezeket az elektromos jeleket mikroelektródák segítségével, amiket a hifák rétegeibe és micéliumokkal kolonizált helyekre tettek.
A kutatás során kiderült, hogy az elektromos jelek tüzelési sebessége növekszik, például amikor egy fabontó gomba magával a fa anyagával érintkezik. Az ehhez hasonló eredmények révén született meg az a hipotézis, hogy a gombák az elektromos impulzusokat tulajdonképpen „nyelvként” használva közlik a távolabbi hifákkal vagy a hifával kapcsolatban álló magasabbrendű növényekkel, ha sérülés érte őket, vagy éppen tápanyagot, optimális körülményeket érzékelnek. De ez a fajta kommunikáció vajon rokonítható-e bármilyen aspektusban az emberi nyelvvel? Andrew Adamatzky, az egyik kutató nem adott egyértelmű választ erre a kérdésre, hiszen ehhez számos további kutatásra és bizonyítékra van szükség. Azt viszont egyértelműen megállapította a kutatás, hogy az egyes tüzelések csoportjai, intenzitása alapján kirajzolhatók olyan mintázatok, amelyek nagyjából 50 szó használatának feleltethetők meg, ezeknek a „gomba-szóhosszúságoknak” az eloszlása pedig szorosan illeszkedik az ember kommunikációjához. A vizsgálatban szereplő gombák közül a hasadtlemezű gomba volt a „legkommunikatívabb”, ők konstruálták a legbonyolultabb „mondatokat”. Az egyelőre a legvalószínűbbnek tűnő magyarázat szerint a gombák – a farkasok üvöltéséhez hasonlóan – elektromos aktivitást, illetve ezáltal információtovábbítást a csoportjuk egységének fenntartása érdekében mutatnak, illetve fontos funkció lehet továbbá az újonnan tapasztalt kerülendő vagy éppen vonzó anyagokkal kapcsolatos jelzés, kommunikáció a hálózat többi tagja felé.
De milyen szerzetek ezek a gombák? Sokszínűségük gyakorlati tapasztalataink révén is belátható: gomba a penész a tárolóban hagyott ételen vagy a több napig zacskóba zárt és el nem fogyasztott péksüteményen; gomba az élesztő; gombák a kék darabkák a roqueforti sajtban vagy a négysajtos pizzán; gomba a csiperke; gomba, amitől a közösségi fürdőkben félünk, gomba a fákon növő, csészealjra hasonlító tapló; gomba az erdőben látott „tipikus”, termőtesttel rendelkező gomba, gomba a leveleken látható rozsdaszerű parazita és gomba az egyik legfélelmetesebb, gabonaféléket támadó biofegyver is. De hol helyezkednek el tudományos igényeknek megfelelően rendszertanilag? Idősebb olvasóink tanulmányaik során vagy éppen bárki, aki régebbi kiadású botanikakönyvet lapozgat, joggal gondolhatja, hogy a gombák növények, hiszen a különböző molekuláris genetikai vizsgálatok térhódítását megelőzően a növények országába sorolták őket. Napjainkban, köszönhetően a biokémia és a molekuláris genetika térhódításának, kiderült, hogy a gombák a valóságban sokkal közelebb állnak az állatokhoz, ketten alkotják (kiegészülve néhány kisebb egysejtű csoporttal) az Opisthokonta kládot. Az Opisthokonta klád a 2010-ben elfogadott rendszertani felosztás alapján a korábbi, közvéleményben is ismeretes növények, állatok stb. országa felosztást régi formájában, filogenetikai alapon megcáfolta, az alább látható kladogrammal szemléltetett felosztás vette át a helyét. Az élőlények azon csoportját nevezzük kládnak, amelyek egyetlen közös ősből és annak valamennyi, ismert leszármazottjából állnak. Továbbá minden klád monofiletikusnak tekinthető és kladogrammal modellezhető. A gombák országát vizsgálva az új rendszerben törzseik közül kettő, nevezetesen a tömlősgombák (Ascomycota) és bazídiumos gombák (Basidiomycota) együtt alkotják a Dikarya alországot, illetve az említett törzsekbe tartozik a fajok többsége, tehát amiket elfogyasztunk, amelyeket alkohol készítésére használunk, a farontó gombák és a legismertebb parazita kórokozók is.
A gombák egyébként rendkívül fontos lebontó szervezetek, nélkülük belefulladnánk például a növényi biomasszába. Ezen túl a klímaváltozás elleni küzdelemből is „kiveszik” a részüket, számos környezetvédelmi kutatás állítja őket a központjába fantasztikus képességeik miatt. Aki szeretne többet tudni a gombákról, ajánlom figyelmébe a Netflixen elérhető A gombák lenyűgöző világa című dokumentumfilmet, ami néhol kétségkívül túl spirituális, de alapvetően a laikusok számára jó belépő lehet a gombák világába, aki inkább olvasni szeret, annak pedig a Fantastic Fungi című könyvet ajánlom. További érdekességeket olvashattok a gombákról például ebben a The Guardian-cikkben is: World’s vast networks of underground fungi to be mapped for first time | Fungi | The Guardian
Cikk forrása: Mushrooms communicate with each other using up to 50 ‘words’, scientist claims | Fungi | The Guardian
Link az ajánlott Netflix dokumentumfilmhez: A gombák lenyűgöző világa | Netflix
Link a Fantastic Fungi könyvhöz: Fantastic Fungi, the Book – by Stamets & Schwartzberg
A kiemelt képet a szerző készítette.
