Új folyóiratot indított a Külügyi Műhely

A Külügyi Műhely első folyóiratszáma december elején jelent meg, hogy ismertesse a külügyi kutatások eredményeit.

A Külügyi Műhely Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy a nemzetközi események tudományos vizsgálatának teret biztosítson, és párbeszédet alakítson ki az egyes diszciplínák képviselői között. A szakmai közösséget tömörítő szervezet jogi formája ugyan alapítvány, tagjai mégis sokkal szívesebben határozzák meg tevékenységüket műhelymunkaként. Az újonnan alakult folyóirat szintén a Külügyi Műhely címet kapta, utalva a közeg szellemiségére.

Az alapítvány feladatának tekinti, hogy minél több szervezettel, szakkollégiummal, felsőoktatási intézménnyel vegyen fel kapcsolatot, és teremtsen párbeszédet a külügyi kutatásokat végző szakemberek között.  Ennek hatékonysága érdekében jövő évtől egy új kompetenciafejlesztő programot indítanak, mesterszakos és doktorandusz hallgatók támogatására. Másrészt szintén a következő időszak kihívásai közé tartozik, hogy közösségépítő online tereket alakítsanak ki a tudományos világ iránt érdeklődőknek.

A nemzetközi kapcsolatokról a Gyorselemzés sorozatban már korábban is olvashattunk egy-egy tanulmányt a Külügyi Műhely weboldalán. Szíria fejlődési íve, a 2018-as iraki választás utóélete vagy épp Németország és a NATO szerepválsága egyaránt a boncolgatott témák közé tartozott. Ezek a bejegyzések még az alapítvány tagjainak köszönhetők, az alapító Tóth Zoltán Balázs, az alapítvány tagja, Antal Kristóf és a később csatlakozott dr. Teleki Bálint is jegyeznek írásokat.

00_Külügyi_Műhely_2019_1_Fedlap_impresszum_doi_page-0001

A most útjára induló Külügyi Műhely első lapszámának megjelenéséhez azonban tágabb körből választottak szerkesztőket. Egy nyílt pályázat során 21 doktorandusz és doktorjelölt hallgatót választottak ki, hogy a folyóirat szerkesztőbizottságát létrehozzák. Ők nyolc különböző felsőoktatási intézményben végzik tanulmányaikat, ezzel a választással is hangsúlyozva, hogy minél nagyobb területet kívánnak lefedni, és igyekeznek eljutni mindenkihez, aki a téma iránt érdeklődik. A törekvés sikeréhez az is hozzájárul, hogy a folyóirat online elérhető. A leendő rovatok is változatosak: Biztonsági tanulmányok, Európai tanulmányok, Nemzetközi gazdaságtan, Regionális tanulmányok, Nemzetközi jog, Nemzetközi szervezetek, Diplomácia, Magyarország külkapcsolatai, Magyar nemzetpolitika témákban várják publikálásra szánt műveket. A profil elsősorban tudományos, a szerkesztők figyelmet fordítanak a színvonal megőrzésére. A szerzőknek ehhez útmutató is rendelkezésre áll, hogy formailag is egységes tanulmányokat adhassanak le.

A tervezett évi két lapszámból rendhagyóan decemberben jelent meg az első, melyben kilenc tanulmány és két beszámoló is helyet kapott. Hogy csak néhány példát említsünk a publikációkból, Szalánczi-Orbán Virág Magyarország és az Európai Unió közlekedési hálózatának fejlesztését és annak logisztikai hatását vizsgálta tanulmányában, Pesci Marco és dr. Zalahegyi Zoltán a nemzetközi jog világából hoztak egy-egy példát, illetve történeti munkák is feltűntek az írások között: Pálfi László a német-namíbiai kapcsolatokra világított rá, Baranyi Emese Zsuzsanna pedig az albániai muszlimok történetéből merítette forrását. A bevezető szám öt rovatba sorolta be a tanulmányokat, illetve hatodikként az aktuális tudományos életre nyújtott kitekintést. Ez a struktúra jól átláthatóvá tette a folyóirat felépítését és az ígért tág perspektívára is jól rezonált, egymástól időben és térben egyaránt távol álló területeket volt képes összekötni a „külügy” ernyőfogalma alatt.

A folyóirat szerkesztői és az alapítvány tagjai egyaránt bíznak a kölcsönös tudásmegosztás lehetőségében, várják az együttműködő partnerek jelentkezését és a publikálásra szánt írásműveket.

Fotó: Külügyi Szemle