Pszichológia, robotok, innovatív iskolarendszer, nők és energetika – Ilyen volt az első TEDxELTE tudománnyal foglalkozó része

Október 18-án, pénteken megrendezésre került az első, éves TEDxELTE konferencia az ÁJK épületének Aula Magna termében. Az egész napos esemény során, mely a Nagyíts rá! nevet viselte, 10 magyar előadó osztotta meg inspiráló gondolatait különböző témákban angol nyelven. A tudomány témakörében négy felszólalást hallgathattunk meg. Halácsy Péter, Pánczél Andrea, Csizmazia Gergely és Molnár Anna teljesen más területen dolgoznak, egyvalami azonban közös bennük: mindannyiuknak olyan gondolataik vannak, amiket érdemes megosztani a nagyérdeművel.

Az esemény házigazdája Szűcs Gergely volt (aki sokaknak már ismerős lehetett az idei Sziget Fesztiválról is, hiszen a Nagyszínpad programjait is ő konferálta fel). Miután megnyitotta az első TEDxELTE konferenciát, színpadra hívta az előadókat.

Molnár Anna egy javítóintézetben dolgozik pedagógusként, emellett pedig az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán kriminológia mesterképzésen tanul. Pár évvel ezelőtt, mikor a barátjával sétáltak hazafelé, fiatalok megtámadták őket. Szerencsére a pár kisebb sérülésekkel megúszta az esetet, de bíróságra vitték az ügyet. A tárgyalás napján egyesével felálltak a támadók és bocsánatot kértek azért, amit tettek. Anna először mérges volt rájuk a történetek miatt, azonban akkor és ott egy másik aspektusból is elkezdte vizsgálni a történteket. Eszébe jutott az összes lehetséges tényező, ami idáig vezette őket. Látta bennük a sorsukra hagyott gyerekeket, akiket bántalmaztak, ezért azt a normát vitték tovább magukkal, hogy az erőszak az egyetlen mód, amivel meg lehet oldani a konfliktusokat. Látta bennük az iskolában kiközösített és a kamaszkori válságban szenvedő fiatalokat.

Abban a pillanatban minden értelmet nyert Anna számára, fiatal bűnözőkből emberi lényekké váltak a lány szemében. Kriminológushallgatóként a fiatalkorúak börtönében is járt, ahol a fiataloknak felvázolta a lehetőségeiket azzal kapcsolatban, hogyan kezdhetnek új életet, amikor kikerülnek onnan. Sokszor tapasztalta, hogy az emberek ezekről a fiatalkorú bűnözőkről lemondtak, és azt tanácsolták a lánynak, hogy ő se foglalkozzon ilyen „gonosz bűnözőkkel”. A Pygmalion-effektusra is kitért: ha ezek a fiatalok folyamatosan azt hallják, hogy nem viszik majd semmire, akkor ez egy idő után be fog következni. Éppen ezért, véleménye szerint, ha elhagyjuk az ítélkezéseinket és meghallgatjuk ezeknek az embereknek az élettörténetét, megértjük a helyzetük komplexségét és segíteni tudunk nekik.

Fotó: Li Xi Sziszi

Molnár Anna

 

Az Enjoy Budapest Café az egyetlen hely Budapesten, ahol robotok szolgálják ki a vendégeket. Ebben a kávézóban a vendégek olyan robotokkal is találkozhatnak, amikkel beszélgetni és játszani tudnak. A kávézó és Csizmazia Gergely (CTO, Enjoy Budapest Café) egyik fő célja, hogy a robotokat és az embereket közelebb hozza egymáshoz. Gergely nem csak a robotok jövőjéről osztotta meg gondolatait, hanem a színpadra is felhozta két alkotását. Előadásában arról beszélt, hogy a robotok nem egy kiállítás részei, hanem dolgozók, akikkel lehet beszélgetni, játszani, az asztalhoz viszik a megrendelésed és megkönnyítik az ott dolgozó emberek munkáját. Az előadó többek közt azért is lépett a TEDxELTE színpadára, hogy rávilágítson arra, miért nem kell idegenkedni egy robotok által megkönnyített világtól, illetve hogy megmutassa, hogyan is működik alkotásainak a munkája a valóságban, a budapesti Enjoy Kávézóban.

Amellett, hogy a robotok érdekesek – hiszen a kávézónak is jelentősen megnőtt a látogatottsága, amióta nem csak emberekkel dolgoznak –, előre megírt szabályokat követnek, ami egyszerre előny és hátrány. Előny, hiszen nem szükséges pihenniük, szünetet tartaniuk, nem betegszenek le. Azonban azoknál a helyzeteknél, amik flexibilitást, kreativitást, érzelmeket vagy finommotoros képességeket igényelnek, haszontalannak bizonyulnak. Pontosan ennek a kettősségnek köszönhetően a robotok és az emberek meglehetősen hasznosan tudnak együttműködni. Jelenleg pincér, hostess, recepciós és szórakoztatói munkakörökben dolgoztatnak robotokat a kávézóban 365 napon keresztül, napi 24 órában; és folyamatosan dolgoznak a fejlesztésükön, hogy később még profibb és pontosabb munkát nyújthassanak.

A konferencia résztvevőinek lehetősége nyílt látni egy pincért munka közben, illetve egy hostess robottal is megismerkedhettünk, aki különböző információkkal tud szolgálni a turistáknak 30 nyelven. (Gergely az előadásában huszonkilencet említett, majd a robot kijavította, hogy előző nap megtanult koreaiul, így ez a szám harmincra nőtt.) Nemsokára képes lesz ki-, és becsekkoltatni a vendégeket, illetve a fizetések kezelését is intézni. A hostess bemutatkozásában viccet mondott, és elmesélte, mekkora médiaérdeklődés veszi körül. Zárásképp Gergely felvetette a kérdést, hogy elleneznünk vagy támogatnunk kéne a robotikát? Szerinte teljesen mindegy, hiszen ez már nem a jövő: ez a jelen; felesleges tartanunk tőle, hiszen épp most zajlik.

Csizmazia Gergely

Csizmazia Gergely

Halácsy Péter mérnök neve ismerős lehet sokaknak, hiszen egy internetes prezentációs platform, a Prezi társalapítója. Előadását a Budapest School társalapítójaként a mai oktatási rendszer elavultságára, illetve annak megújítására építette fel. Elmondása szerint a Prezinek jelenleg három irodája van a világon: San Franciscóban, Rigában és Budapesten. Jelenleg 240 ember dolgozik a cégnek, és világszerte több mint 100 millió felhasználóval rendelkeznek. Így ha valami probléma adódik a rendszerrel, az hatalmas felelősség nekik, mérnököknek, hiszen rettentő gyorsan kell cselekedniük, hogy a hiba elháruljon. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy rengeteg ember foglalkozik azzal, amit Péter és a cége csinál. Szerinte ha az embereket érdekli az, amit csinálsz, érdekli őket a terméked, akkor van értelme foglalkozni vele, máskülönben nincs.

Mivel a Prezi csapata átlagos mérnökökből áll, sokszor ütköznek olyan hibákba, amikkel még korábban nem találkoztak, így egy-egy hiba elhárítása közben úgy tanulnak, hogy minden perc számít. A különböző oktatási intézmények azonban nem az ilyenfajta gyors gondolkodásra, problémamegoldásra nevelik a jövő generációját, pedig a világunk folyamatosan változik, ezek a képességek létfontosságúvá váltak a munkaerőpiacon.

Péter egy különleges tanulási metódusban hisz. Szerinte nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, bármit meg tudunk tanulni, és teljesen rendben van, ha valamit nem tudunk. Azonban az már nincsen rendben, ha nem is tanuljuk meg azt, amit nem tudunk. Ha nem tudjuk, miért csinálunk valamit, mi benne a kihívás számunkra, akkor ne csináljuk. Példaképp elmondta, hogy azért oldotta meg a Prezi problémáit, mert átérezte a felhasználók kényelmetlenségét. Lehet, hogy valaki egy nagyon fontos üzleti tárgyalás miatt vette igénybe a szolgáltatást, ha pedig nem tudja időben orvosolni a problémát, akkor ez az illető nem tudja megtartani a prezentációját. Számára ez volt a kihívás, ami motiválta a gyors cselekvésben. Továbbá nem szégyen az internetet segítségül hívni különböző problémák megoldására, hiszen a felhasználónak nem az a fontos, hogyan oldja meg a problémát, hanem az, hogy megoldja. Önmagunk folyamatos fejlesztése, tudásunk bővítése roppant fontos, ahogy Péter mondja: „Ha te vagy a legokosabb ember a szobában, hagyd el a szobát.” Nem a legjobb megoldásra kell törekedni, hanem a jobbra! Nincs idő azon lamentálni, melyik megoldás a legjobb.

Ennek fényében, amikor Péternek gyermeke született, elgondolkodott az itthoni oktatási rendszeren. Kíváncsi volt, melyik a legjobb középiskola Magyarországon. Rá is keresett az interneten, és egyből feltűnt neki, hogy egyetlen egy dolog számít a rangsorolásban: az érettségi eredmények. Az érettségi során viszont nem lehet közösen dolgozni, nem lehet segédeszközt használni, pláne nem az internetet. Mert az csalásnak számít. Pontosan azt a két lehetőséget veszik el a diákoktól, ami a munkaerőpiac jelentős részén elengedhetetlennek számít. Tehát ezek szerint a középiskola célja nem az, hogy az életre készítsen fel, hanem az érettségire. Péter egy boldog, egészséges és hasznos gyermekkort szeretett volna biztosítani a gyerekeinek, így született meg a Budapest School gondolata. A személyre szabott  tanulás kulcsfontosságú számára, hiszen ha valaki ügyvédnek tanul, arra készülhetne már a középiskolában. Mi lenne, ha mikroiskolák lennének a nagy iskolák helyett, ahol mindenki a saját szintjének és tanulmányi igényének megfelelően készülhet fel az egyetemi tanulmányaira? A Budapest School pontosan erre a problémára szolgált egy alternatív megoldással.

Halácsy Péter

Halácsy Péter

Hogyan tudunk profitálni abból, ha egy cégnél egyenlő arányban dolgoznak nők és férfiak a vezető szektorban? Pánczél Andrea 15 évig dolgozott a televíziónál, majd egy teljesen más útra terelte a karrierjét: a MOL és a GDF Suez (ENGIE) kommunikációs igazgatója lett. Andrea sokszor lepte meg férfi kollégáit vezető pozíciójával, hiszen ez ma még mindig egy viszonylag ritka esetnek számít. Gyakran tapasztalta, hogy a férfiak sztereotípiák alapján ítélkeznek a nőkről, nem nézik ki belőle, hogy ért az energiaszektorhoz, hiszen ő „csak egy nő”. Pedig nőként képes ugyanazt a munkát elvégezni, amit a férfiak. Egy jógaórán, ahol férfiak is voltak, az egyikük elmesélte Andreának, mennyire sikeres a cége, majd megkérdezte őt, tudja-e, mit jelent az a szó, hogy büdzsé. A hölgy röviden igennel felelt, nem fejtette ki, hány milliárd forintért felelős a saját cégénél. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások után döntött úgy, tennie kell valamit, hogy a nők is vezető pozícióba kerülhessenek olyan cégeknél is, ahol az adott munkát „férfimunkaként” skatulyázzák be.

Így lett társalapítója 10 másik hölggyel a Nők az Energiaszektorban Egyesületnél, egy olyan nonprofit szervezetnél, ahol a nőket támogatják, hogy vezető pozícióba kerülhessenek az energiaszektorban. Jelenleg ennek a szervezetnek az elnökeként tevékenykedik, melynek hét országból 80 tagja van. Ez azért is fontos, mert az energiaszektornak hatalmas szerepe van a klímaváltozásban, ezért felelősségteljes döntéseket kell meghozni az ott dolgozóknak. Nemcsak a férfiaknak, hanem a nőknek is. Ez egy olyan munka, ahol mindkét nemnek egyenlő befolyással kell lennie a jövőnkre. Másrészt, azok a cégek, ahol egyenlő arányban oszlanak el a nemek a vezető pozíciókban, sokkal sikeresebbek, sokkal több hasznot hoznak.

A Nők az Energiaszektorban Egyesület egy kutatást végzett az energiaszektorban megnyilvánuló nemi egyenlőség kérdésében. Több mint 70 cég 700 munkatársa töltötte ki a kérdőívet Közép-Európában. A felmérés szerint a férfiak úgy gondolják, férfigondolkodást igényel ez a munka, nem lehet magassarkúban és szoknyában végezni. A nők szerint a nők nem tudnak elérni egy ilyen munkahelyen vezető pozíciót, nem értenek eléggé ehhez a munkakörhöz. Tehát mindkét oldalról gondolkodásbeli változtatásra van szükség.

Pánczél Andrea

Pánczél Andrea

Összességében elmondható, hogy az első TEDxELTE konferencia tudományos szempontból is elérte a célját, egyszerre inspirált és elgondolkodtatott.

Ha érdekel titeket, hogyan jött létre a TEDxELTE konferencia, olvassátok el az alábbi interjút, melyet Petovári Anna készített a szervezőkkel: Interjú a TEDxELTE szervezőivel.

Illetve ha kíváncsiak vagytok a többi előadóra, kattintsatok Petovári Anna cikkére a Közélet rovatban.

 

Képek forrása: Li Xi Sziszi, akinek az eseményről készült képei megtekinthetőek a TEDxELTE Facebook oldalán: TED x ELTE facebook.