Alkalmazott Névkutatás 2019. Tulajdonnevek: Tudományos és laikus alkalmazások

2019. szeptember 25-én Alkalmazott Névkutatás 2019. Tulajdonnevek: Tudományos és laikus alkalmazások címmel hirdetett szimpóziumot a Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék. A konferenciasorozat 2001 óta immár 8. alkalommal került megrendezésre változó címmel. Hauber Kitti és Steinmacher Dóra vendégírása.

A szimpózium első szekciójában a tulajdonnevek laikus és tudományos megközelítéséről hallhattunk előadásokat. Imreh Réka bemutatta a nem tudományos névfejtések alkalmazott vetületeit: terminológiai kérdéseket tett fel, felvázolta a nem tudományos névfejtések céljait és funkcióit, összegezte a modern tudomány előtti laikus névfejtések módszereit, továbbá bepillantást nyújtott a népi/laikus eredetmagyarázatok és a népetimológia következményeibe, ezen belül is kiemelve a kultúrára és a gondolkodásra gyakorolt hatást. Farkas Tamás a történelem- és névkonstruálásról tartott előadást. A honfoglalás kori személynevek világába kalauzolt el minket középkori gesztákon keresztül. Részletesen hallhattunk Anonymus névadásának forrásairól és módszereiről Kézai Simon gesztájával összevetve. Ezt követte a nemzeti ébredés irodalma, a nemzeti névanyag kialakulása és a történeti névanyag szerepének bemutatása. A névszótárak anyagában különböző kategóriákat különített el, illetve szó esett a laikus névszótári feldolgozások tipikus problémáiról is. Rihmer Zoltán az egyházi személynevek kérdéseit feszegette, illetve komplex egyházi személynevek problémáira igyekezett rávilágítani a magyar személynévhasználatban. Bemutatta az egyházi személynevek főbb típusait és az egyházi nevek rendszerét, továbbá kitért a fordítási problémákra is. Végezetül Vincze Veronika a tulajdonnevek természetesnyelv-feldolgozásáról beszélt bevezetve a hallgatóságot a nyelvtechnológiai alapokba. Előadásában hallhattunk a névelemek felismeréséről, illetve a névelemek információkinyerésének módjairól.

A konferencia második szekciója egy, az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékén végzett digitális, névtani kutatási projekt, a Történeti magyar családnévatlasz köré szerveződött.  Dr. N. Fodor János, a kutatás vezetője részletesen beszámolt az elmúlt évek munkájáról. Ismertette a feldolgozott korpuszt, amelyet a 18. század elejéről két országos adóösszeírás anyaga tesz ki, a feldolgozás módját és nehézségeit: a történelmi Magyarország alaptérképének megalkotását, a családnevek átírásának és kódolásának főbb kérdéseit, a magyarországi és az erdélyi anyag közötti számottevő különbségeket. Egyben köszönetet is mondott a munkában részt vevő hallgatóknak. A kutatás egyik nagy, hiánypótló eredménye az erdélyi anyag feldolgozása, valamint egy tudományos kutatásokra alkalmas, privát szoftver és egy tudományos ismeretterjesztő, online, bárki számára elérhető keresőfelület létrehozása, amelyeket Hauber Kitti ismertetett. A létrehozott családnévatlasz adatbázisa és a generálható névföldrajzi térképlapok felhasználási lehetőségeiről három további előadás hangzott el: Németh Dániel önálló kutatásával mutatta be, hogyan használható az adatbázis az egyes nyelvjárási régiók történeti vizsgálatának forrásául. F. Láncz Éva és Balogh Ábel előadásában a közoktatásban való felhasználásra láttunk javaslatokat mind a magyar, mind a történelemórák színesítése, ami közelebb hozhatja a magyar nyelv- és kultúrtörténetet a diákokhoz.