A CELSA kutatócsoport első konferenciája az ELTE-n

Az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára adott otthont a 2018-ban alakult CELSA kutatócsoport első konferenciájának. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Leuveni Katolikus Egyetem (KU Leuven) között a tavalyi évben jött létre együttműködés annak érdekében, hogy komparatív módon vizsgálják Belgium és Magyarország történeti kánonjait és kanonizációs folyamatait a késő 18. századtól egészen napjainkig. A két egyetem kutatói között létrejött közös munka első jelentősebb állomásaként március 1-jén az érdeklődők három angol nyelvű előadás keretében nyerhettek bepillantást a kutatócsoport tevékenységébe.

A projektet lefedő szervezet, a Central Europe Leuven Strategic Alliance (CELSA) 2016-ban jött létre a leuveni egyetem irányítása alatt azzal a céllal, hogy az intézmény partneregyetemekkel való közös kutatásait támogassa. Hosszú távon ezek az együttműködések egyben további páneurópai kutatásokat is előkészítenek, és céljuk, hogy sikerre vigyék a Horizon 2020 pályázatát. A CELSA szerteágazó csoportjain belül az ELTE ebben a tanévben egy történeti projekthez csatlakozott. A Historical Canons and Canonization in Belgium and Hungary: A Comparative Analysis with an European Perspective From the Late 18th Century to the Early 21st Century (Történeti kánonok és kanonizáció Belgiumban és Magyarországon: egy összehasonlító elemzés európai perspektívával a késő 18. századtól a kora 21. századig) cím tartalmasan foglalja össze a tudományos vizsgálat főbb irányait. A kutatásban a KU Leuven négy munkatársa, Jo Tollebeek, Tom Verschaffel, Kaat Wils és Karel van Nieuwenhuyse vesz részt, míg az ELTE-t Csorba László, Erdődy Gábor, Tarafás Imre, Sipos Balázs, Sonkoly Gábor és Varga Zsuzsanna képviselik.

A március 1-jén megrendezésre került félnapos konferencián elhangzott előadások bevezették a hallgatóságot a két egyetem közötti szakmai kapcsolat gyakorlatába és rávilágítottak a jelentősebb elméleti kérdéseire is.

Sonkoly Gábor, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja köszöntőjében röviden ismertette a projektet, kitérve arra, hogy a komparatív elemzésre támaszkodó kutatócsoport hogyan, milyen eszközökkel képes megragadni a belgiumi és magyarországi történeti kánon és kanonizáció folyamatát. Az összehasonlító történetírás mellett a nemzet fogalmának vizsgálata éppúgy fontos szerepet játszik a kutatásban, mint az elemzésre kiválasztott négy időintervallum. Az analízis felkínálja a kis nemzetek perspektíváját, egyben egy új interpretációját létrehozva az európai összehasonlító történetírásnak és nem utolsósorban a kulturális örökség mai fogalmának szerepét is vizsgálja a nemzetépítés tükrében.

Joris van Eijnatten, a digitális történelem és kultúrtörténet szakértője bevezető előadásában ezen a gondolatmeneten továbbhaladva a kutatócsoport által használt módszertani megközelítésekre és azok korlátaira mutatott rá. History, Memory, Transfer, and Comparison. An Overview of Theories and Approaches (Történelem, emlékezet, átvitel és összehasonlítás. Elméleti és módszertani áttekintés) című prezentációja a történeti elemzések eszköztárát villantotta fel, így felvetve a transznacionalizmus, az entangled history („egymásba fonódó történelem”) és a lieux de mémoire (emlékezethelyek) beemelhetőségének kérdését a kutatásba. A vita során az előadó a nemzetállamiság és Európa-felfogás összetettségének szemléltetésére egy sajátos példát is hozott. Az 1970-es, 1980-as években újságokban megjelent időjárás-előrejelzéseket vetette össze abból a szempontból, hogy mekkora régiót ábrázoltak, Európa térképének mely területeit fedték le. Az eredményekből következtetéseket vont le arra vonatkozóan, hogy az adott újságok számára mely országok jelentették egyáltalán Európát.

A program második részében, az elméleti háttér ismertetése után gyakorlati példák következtek egy magyar és egy belga vonatkozású előadás keretében. Csorba László egyetemi tanár, az MTA doktora a 19. század első felének magyarországi vonatkozásában tartott előadást a liberális katolicizmus sikereiről és konfliktusairól (Successes and Conflicts of the Liberal Catholics in Hungary in the First Half of the 19th century). Az előadó a magyar kérdést nemzetközi kontextusba helyezte, és reflektált a korszak későbbi emlékezetére, a problémakör történetírásban való megjelenésére is. A program zárásaként Tom Verschaffel és Kaat Wils, a Leuveni Katolikus Egyetem kultúrtörténészeinek közös előadása a 19‒20. századi belga történeti kultúra alakulását foglalta össze (Belgian Historical Culture in the 19th and 20th Centuries). A két évszázadot átívelő prezentáció a történelemoktatás önálló tantárgyként való bevezetésétől vette sorra, miként változott meg a történelemoktatás módjáról való elképzelés és ezzel együtt a nemzetről alkotott általános felfogás.

A prezentációkat követő vita során világossá vált, hogy a konkrét példákkal foglalkozó előadások megerősítették a konferencia résztvevőinek azon meglátását, miszerint a magyarországi és belgiumi történeti kanonizációs folyamatok összehasonlítása releváns kutatási terület.

A CELSA kutatócsoportjának bemutatkozása az ELTE-n remélhetőleg egy sikeres, más európai országok hasonló történeti kutatására is modellként szolgáló, hosszútávú együttműködésnek csak az első állomása volt.

Fotó: Réder Brigitta (ELTE Online)