A politika tudományos megközelítése – Schlett István könyvbemutatóján jártunk

December 12-én mutatták be Schlett István, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet oktatójának az életművét. A könyvsorozat A politikai gondolkodás története Magyarországon címmel jelent meg. A bemutatón a szerző G. Fodor Gáborral beszélgetett a könyvekről, a tudományról, a politikáról.

A bemutató Fodor Gábor méltató szavaival indult, miközben a lélek súlyáról elmélkedett. Szerinte a lélek ebben az esetben körülbelül 4 kilogramm, mivel A politikai gondolkodás története Magyarországon című sorozat együttes súlya is ennyi. Szerinte a szerző tudományt akart csinálni, és amikor megírta ezeket a köteteket, akkor csak a tudományos szempontokat vette figyelembe, a politikát nem. Úgy gondolja, hogy nagy lehetett a kísértés, hogy politikai állásfoglalás legyen ez a sorozat, de állítása szerint nincs benne ilyesmi.
Schlett István szerint két gondolkodásmód találkozott az alkotás során (tudományos és politikai), és ennek eredményeként tudományos módszerekkel akart a politikáról írni. Ehhez egy egyedi gondolkodásmód kell, s ezt alátámasztja Max Weber és Mannheim Károly munkássága is, akik szintén ezen az állásponton voltak. A célja egyértelműen az volt, hogy megértse a politikát mint jelenséget, miközben számos kérdésre kereste a választ. Hogyan gondolkodnak a politikusok? Miért úgy gondolkodnak? Miért azok a döntések születnek meg, amik?
A kérdésekből is következik, de az az elsődleges állítása, hogy a politikusok igenis gondolkodnak, ráadásul nem is keveset. További kérdésekre is választ remélt. Mi a politika? Hogyan működik a politika? Ezekre a válaszokat esettanulmányok megírásával próbálta megtalálni, és ezek az esettanulmányok teszik ki a 4 kötet legnagyobb részét. Ezen felül egy irodalmi összegzést is készített, ami hozzávetőlegesen fél kötetet tesz ki. És ennyi, ami kiderült erről a sorozatról a bemutatón, mivel innentől kezdve olyan eszmefuttatások követték egymást, amik talán segítenek megérteni az olvasást. Vagy talán nem.

Schlett István szerint meg lehet ítélni egy politikus tevékenységét, de nem biztos, hogy az azzal is párosul, hogy valaki megértse a politikáját. Lehet csúnya, vagy akár erkölcstelen is emberként, de ez önmagában még nem minősíti a politikáját. Az sem mindegy, hogy azért hazudik, mert az egy eszköz, amivel el akar érni valamit, vagy esetleg azért, mert egy gonosz ember. Az szerinte sem jó, ha hazudik egy politikus, de azt nem szabad elfelejteni, hogy mindenki hazudott már az életében.
A továbbiakban a tudomány és a politika kapcsolata került terítékre. Fontos, hogy a tudomány megismerje a tárgyát, amivel foglalkozik, és nem merülhet fel az a kérdés, hogy az jó vagy rossz, amivel foglalkozik. A tudósnak nem az a feladata, hogy ezt eldöntse, hanem neki megismernie és leírnia kell a tudománya tárgyát. Problémának látja, hogy a politikának nincsenek egyértelmű nyelvi kategóriái, mivel sokszor ugyanazok a politikai fogalmak más-más korszakban teljesen eltérő jelentéstartalommal bírtak.
A politikában – és így a politika nyelvezetében is – hatalmas változások voltak az elmúlt két évszázadban. A politikai gondolkodás paradigmáit a cselekvésekhez kötik, amik szintén folyamatosan változnak. Ezért is fordulhat az elő, hogy ugyanaz a kifejezés (például egy politikai irányzat) két embernek is teljesen mást jelent. Schlett szerint szimmetrikus fogalmakat kell létrehozni, amik mindkét fél számára ugyanazt jelentik, és ezért sem jó-rossz viszonylatban próbál meg különbséget tenni a politikai irányzatok között. Különböző korszakokban, helyzetekben másmilyen irányzat lehet a célravezető.
A politikát egy tiszteletre méltó tevékenységnek tartja. Mint minden mesterséget, úgy ezt is lehet tisztességes és tisztességtelen módszerekkel is csinálni, ahogyan például egy asztalos is lehet tisztességtelen. Ugyanez igaz a tudományos munkára is. Úgy gondolja, hogy az a tudományos tevékenység sem értelmetlen, aminek nincs politikai haszna. Sőt, az a tudományos tevékenység sem értelmetlen, aminek nincs gazdasági haszna. Az időfaktorról sem szabad megfeledkezni, mivel nem minden tudományos tevékenység hoz azonnali hasznot, sokszor türelemmel kell lenni.

Beszámolónkba kizárólag a tudományos szempontból érdekes gondolatok kerültek bele.

Képek forrása: ELTE.hu, Libri