Beszédzavarok és kezelésük

„Gyermeknyelvi délutánok” címmel indult előadássorozat múlt héten a BTK-n, a Fonetikai Tanszék rendezésében. A programsorozat főként tanároknak ad útmutatást a hasonló problémákkal élő gyermekeket illetően, de minden érdeklődő helyet foglalhat a sorok között. A csütörtöki előadáson Havadi-Nagy Marian ismertette a beszéd- és nyelvi zavarok megjelenési formáit, valamint azok kezelési, fejlesztési módjait.

Havadi-Nagy Marian logopédus-gyógypedagógus és alkalmazott nyelvész. Előadását általános fogalmak tisztázásával kezdte.
Ahogy magyarázta, beszélt nyelvnek a verbális interakciókat nevezzük, melyek magukban foglalják mind a produkciós, mind a receptív oldalt, tehát magát a beszédet és annak feldolgozását is. Léteznek bizonyos normák, melyek meghatározzák a beszélt nyelvet. Ilyen norma többek között a koherensség, azaz hogy a tartalom összefüggő legyen; a kohézis, tehát a nyelvtani kötőerők helyes működése; a tiszta hangképzés; a tiszta artikuláció; a fluencia, tehát a megakadásmentes beszéd; valamint a megbízható beszédészlelés. Amennyiben ezek valamelyike nem felel meg az elvárt szintnek, úgy beszédzavarok lépnek fel. Az előadó kiemelte, fontos a tanári intervenció, ami lehet feltáró vagy nyomonkövető – ám mindkettő rendkívül meghatározó az adott diákot és a közösséget illetően egyaránt.

A feltáró jellegű módszer a ritkább, hiszen iskoláskorra többnyire ezen problémákat már észlelik. Ha azonban a beszédzavarra a tanár figyel fel, mindenképpen szükséges a kerületi pedagógiai szakszolgálat segítségét kérni. Ilyen esetekben a megoldást szakorvosi, logopédiai vagy medicinális módszerek jelenthetik. Nyomonkövető tanári viselkedés esetén – tehát amikor a pedagógus meglévő problémával szembesül – érdemes az előzményekről tájékozódnia, hogy esetleg a beszédzavarhoz nem párosul-e más magatartásbeli probléma. Akármelyik esetről legyen is szó – ahogy Havadi-Nagy Marian kiemelte –, a legfontosabb a humánus, méltányos pedagógusi magatartás.

A továbbiakban az előadó a különböző beszédzavarokat ismertette, részletezte azok jellemzőit, illetve megoldási, kezelési módjait.
Elsőként a diszfónia (rekedtség) tüneteit említette. A többnyire hangadó személyiségre jellemző probléma tipikusan a tömeg túlkiabálásából ered, amely által a gyermek megerőlteti a hangszalagokat. Ennek következményeképpen az amplitudók csökkennek (magas–mély, hangos–halk). Amennyiben ezek a tünetek három hétnél tovább fennállnak, érdemes foniátriai vizsgálatot végezni, valamint a medicinális és logopédiai terápia is ajánlott. A pedagógus feladatai – ahogyan az előadó javasolja – a minél kisebb zajjal járó környezet biztosítása.

A következő probléma, melyet Havadi-Nagy Marian ismertetett, a rezonanciazavar, vagyis az orrhangzós beszéd, mely lehet veleszületett és szerzett jellegű egyaránt. Általában kezelése műtéti vagy gyógyszeres úton lehetséges.

A beszédfolyamatossági zavarokat két kategóriába soroljuk, melyek a dadogás és a hadarás. Sokan gondoljuk tévesen, hogy a dadogás mindig lelki eredetű, ám ugyanannyira megfigyelhető a pszichés és az organikus kóreredet is. Jellegzetes még a dadogás kialakulásánál az úgy nevezett ijedtségélmény is. A dadogás bármilyen életkorban jelentkezhet, ám a leggyakoribb a 2-3 éves korban fellépő. Kétfajta dadogást különböztetünk meg: a klónusos (da-da-dadogás), illetve a tónusos (d-d-dadogás) – utóbbi a súlyosabb eset. Megfigyelhető, hogy gyakran előfordul bizonyos nehezebb hangok kiejtésénél, amilyen például a „k” hang. Ilyenkor úgy nevezett együttmozgások is jelentkezhetnek, pl. kar-láb-szájmozgások. Ahogyan az előadó is elmondta, ez a probléma nemcsak az adott személynek, de a környezete számára is megterhelő. Kiemelten fontos a részvét, az empátia, ám felmerül a kérdés, vajon milyen mértékben kell ezt közvetíteni az érintett személy felé. Dadogással élőknek a pszichológiai és logopédiai vizsgálat, illetve komplex kezelés javasolt. A pedagógus feladata ilyenkor az iskolában a verbalitás optimalizálása, a kivárás, a türelem, az elfogadó attitűd. Előnyös például, ha a tanár megadja az írásbeli számonkérés lehetőségét.

Általában a hadarást a gyors beszéddel azonosítjuk, ám logopédiai szempontból a hadarás a szavakban lévő hangok sérülését jelöli. Ilyen esetben a beszéd gyors, összefolyó, monoton, sokszor esnek ki hangok vagy szótagok. Személyiségükre jellemző a szétáradó figyelem, az összerendezetlenség, mely tünetek nem csak szóban, de írásban is megjelennek. Érdekes megemlíteni, hogy míg a dadogással sokan fordulnak orvoshoz, addig a hadaróknak nincsen betegségtudatuk. Előfordul kevert típus is – a hadarásos dadogás. Ezekben az esetekben is logopédiai terápia ajánlott.

4-5 éves kortól diagnosztizálható az artikulációs zavar, melyet általában a szabálytalan nyelésfunkció okoz. Szerencsére ez a probléma bármilyen életkorban orvosolható, többnyire fogszabályozással.

Az auditív feldolgozási zavaroknak két típusát emelte ki az előadó – a beszédészlelési és a beszédmegértési zavart. A beszédészlelés gyakran figyelmetlenségben, gyakori visszakérdezésekben, félrehallásokban nyilvánul meg. A problémával küzdő személy nem képes a folyamatos beszédet részekre bontani, szegmentálni. Első lépésként a hallásvizsgálat javasolt, hiszen előfordulhat a probléma halláscsökkenés esetén is. Azonban ha ez nem áll fenn, logopédiai szakértőhöz kell fordulni, ugyanis ez elvezethet a beszédmegértés zavarához is. Sokszor együtt jár az olvasott, illetve az írott szöveg megértésének zavara, ám ez nem törvényszerű. Tanárként ilyenkor érdemes az adott tanulót előre, középre ültetni, valamint odafigyelni a pontos, célirányos utasítások megfogalmazására.

A beszélt nyelvi zavarok – melyekre az előadás végén Havadi-Nagy Marian kitért – többnyire óvodáskorban kerülnek feltárásra. Egyik leginkább felismerhető jele a késői beszédindulás. Ebbe a kategóriába tartozik a beszédprodukció zavara és a receptív nyelvi zavar. Utóbbi az auditív nyelvi zavar egy súlyosabb formája.

Összefoglalásképpen az előadó elmondta, mennyire sokat segít egy tanár megfelelő hozzáállása, ha elfogadó és támogató, hiszen példaértékű a magatartása, amit a többi gyerek is követni tud, ezzel is elősegítve a beszédzavarral élő gyermek fejlődését, problémáinak leküzdését.

Az előadássorozat a következő héten folytatódik, ahol az írott nyelv problematikája lesz a középpontban. Csütörtökön, 2018. november 22-én szintén Havadi-Nagy Marian fog előadást tartani a BTK-n 16:30-tól.

Érdemes követni a tanszék által kihirdetett további előadásokat is, hiszen november 28-án, a „Magyar Tudomány Ünnepe” keretein belül Szűcs Antal Mór logopédus fog előadást tartani A fonológiai tudatosság fejlesztése a Mesezene módszerrel címmel. Izgalmasnak ígérkezik az előadás, hiszen szinte egy hungarikumot mutat be, egy olyan pedagógiai módszert, melytől igen sokat várnak a szakértők az olvasástanítás területén. A két modul közül – óvodai hangulatmesélés és iskolai olvasókönyvekhez társított „mesezene” – jelen alkalommal az óvodai kerül bemutatásra. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.