Férfitest, higiénia, crossdressing – előadás a Közkincs Könyvtárban

Október 30-án este a Közkincs Könyvtár újra megnyitotta kapuit, hogy – többek közt – segítsen tisztázni bizonyos alapfogalmakat, melyek ismeretével könnyebben igazodhatunk el az egyre bonyolultabbá váló társadalmi labirintusban. Ugyanakkor egy ilyen este a megválaszolt kérdések mentén még több megválaszolandót vet fel. Ezeknek azonban már magunknak kell utánajárnunk, amennyiben egyetértünk vele, hogy az ilyen információk – is – szükségesek a társadalmi tisztánlátásunkhoz.

Márpedig szükségesek, ehhez kétség sem férhet. Nehéz eligazodnunk az információrengetegben és kiszűrni az irányzatok, az adatok, a szakszavak tengeréből, a véget nem érő online és offline hivatkozások közt szörfölve, hogy melyek azok, amik elengedhetetlenek saját – minden esetben egyéni keretek közt értelmezendő – jóllétünkhöz. Milyen ismeretekre van szükségünk ahhoz, hogy X.Y.-ként képesek legyünk elhelyezni magunkat adott társadalmi koordinátarendszerben? Milyen összefüggéseket kell ismernünk, mire fontos rálátnunk, melyek a mi saját morzsáink, amik majd mutatják az utat? Az érvényesüléshez, a kiteljesedéshez, a hasznosuláshoz, a boldoguláshoz, a helyünkre kerüléshez… és így tovább.

A Közkincs KönyvtárA Közkincs Könyvtár az ELTE BTK kampusz mellett található, csupán pár méternyi sétára. A Rákóczi út 11. szám alatti kapualj jobb oldalán csengőtábla, rajta a név. Ha még sosem jártál itt, nem egészen tudod, mire számíts. Kivéve persze, ha ismerős vagy már Budapest rejtett szellemi műhelyeinek életében, mert akkor, felteszem, te nem lepődsz meg úgy, ahogy én. Régi, tágas belvárosi bérlakás az első emeleten, apró teakonyhával, három nagyobb, egymásba nyíló teremmel. A polcok szinte a plafonig érnek, tele könyvekkel (főként angol nyelven), minden precízen felcímkézve. Az első szobában rengeteg társasajáték és egy cirmos, a második és harmadik szobák egybenyitva, fotelek, székek a kötelező elemként itt is felbukkannó régi perzsaszőnyegeken. Ez a hangulat megunhatatlan! Nyomokban a régi MÜSZI-re emlékeztet, ott fenn a Corvin Áruház legfelső emeletén, ahová csak csengetésre engedtek be. Biztos kis pont volt, afféle modern Narnia. Most is így érzem magam, és izgatottan helyet foglalok az egyik fotelben. A cirmos odajön, körbeszaglássza a dolgaim. Hamarosan kezdünk!

PONTOSAN MIRE IS ÉRKEZTÜNK?

„Szabadegyetemista FERi második előadása a 20. század első felébe kalauzol, hogy a férfitestről és az ehhez kapcsolódó beszédmódról, változó privilégiumokról és szokásokról beszéljen.”

Az előadások menete:
1. Bevezetés alapfogalmakba: férfitest, hegemón maszkulinitás, crossdressing – Oltai Kata

Oltai Kata bevezetőjében pár szóban elmondja, hogy a FERi szabadegyetem céljai közt szerepel (többek közt), hogy ellenpontja legyen az erősen propagandisztikus jellegű kommunikációnak, amely nap mint nap körbevesz bennünket, és hogy segítsen árnyalni – arra nyitott emberek számára – olyan fogalmakat, melyekkel előfordulhat, hogy csak fekete-fehér formában találkozunk a hétköznapok során.

Pár fogalmat és (talán) nem elég széles körben ismert információt, kérdésfelvetést feljegyzek magamnak előadásából, mely tulajdonképpen rövid, de annál tartalmasabb összefoglalása egy egyre növekvő témának: a szociológiai irányzatnak, ami ugyan sok vitás helyzetet teremt, a fontossága azonban vitán felül áll.

  • „A 20. század második felére lett csupán kimondva, hogy a kultúrtörténetünk a male-stream mesternarratívára épül.” Mit jelent ez? Mik a következményei? Melyek azok a megkerülhetetlen kérdések, melyeket ennek értelmében szükségessé válik megválaszolnunk? Hadas Miklós akadémiai doktori értekezése válaszokkal szolgálhat.
  • Parsons szociológiája és elméletének kritikája az, amit Kata elsőként említ. A szociológia meghatározó alakjának munkásságában érdemes elmélyedni annak, aki megalapozná tudását a területen. Rövid összefoglalót találhatunk itt.
  • Kitérünk a maszkulinitásvizsgálatokra is, amiknek hála mára már bizonyíthatóan tudjuk: különböző maszkulinitások vannak, melyek meghatározhatóan eltérnek a normatív felső középosztálybeli, keresztény, heteroszexuális, fehér férfiétól. Vagyis nem beszélhetünk egyfajta férfiképről. Melyek a különböző férfitapasztalatok? (Erre ad több mint 300 oldalas választ a fentebb már említett Hadas Miklós, akinek kötetét megtalálod, ha lejjebb görgetsz!)

#UTÁNAJÁRNI címszóval kerülnek fel füzetem margójára a következő nevek és fogalmak:

  • Connell és a hegemón maszkulinitás, illetve a négyes séma: hegemón, cinkos, alárendelt, marginalizált – mit jelentenek ezek pontosan? Hogyan nyilvánulnak meg a hétköznapokban? Hogyan befolyásolják a férfi-női, férfi-férfi kapcsolatokat?
  • Elias civilizációtörténete és Bourdieu libido dominandija, melyek közül előbbi leírja például azt, hogy hogyan alakult ki a szégyen, milyen mezők alapján formálódtak a különböző társadalmi attitűdök; míg utóbbi többek közt arra is rávilágít, hogy a férfiak társadalmi érvényesülésében mekkora szerepe van a vetélkedésnek.
  • A társadalmi tér a férfiasság felépítményén alapul. Ez az a mondat, az a jelenség, ami mára szintén megkérdőjelezhetetlenné vált, és olyan aktivisták foglalkoznak a kérdéssel, mint az időközben a különböző társadalmi ügyekben felelős szerepet vállaló Emma Watson, aki nem mellesleg az ENSZ jószolgálati nagykövete is. Nem kell azonban Angliáig mennünk, hogy mélységeiben megismerkedhessünk ennek a mondatnak különböző jelentésrétegeivel. Az ELTE BTK-n lehetőségünk van Dr. Joó Mária professzorasszony előadásait hallgatni!

A crossdressingről egy érdekes és ugyancsak fontos adalékot oszt meg velünk a FERi a Facebook-esemény beszélgetésfülében – az estre való hangolódáshoz –, amit most meg is mutatok:

„Dr. Mary Edwards Walkerrel foglalkozott a Fashion Theory 1998. szeptemberi száma mint az egyik első amerikai cross-dresser. Mivel a szakfolyóirat a test, öltözködés és kultúra viszonylataival foglalkozik, arra kereste a szöveg a választ, vajon mi mindent jelenthetett, hogy egy nő férfiruhát öltött a 19. században. Mielőtt a „deviáns szexualitás” bélyegével kapcsolódott össze a cross-dressing, pusztán a „passing” értelmében jelentette azt, hogy valaki hordani kezdi egy csoport ruháit, melyhez ő maga nem tartozik. Vajon mennyiben indikátora a ruha a gendernek? Mit enged meg férfiként mozogni a társadalmi térben (ahhoz képest, ha nőként mozog valaki)? Egyértelműen azt jelenti, ha valaki férfi ruhát ölt, hogy férfiként identifikálja magát?”

2. Férfiasság – kozmetika – test a múlt századelőn – Előadó: Mészáros Zsolt művészet- és irodalomtörténész

Mészáros Zsolt előadásában a „férfias” megjelenés alkotóelemeire kérdez rá: a test és a modern maszkulinitás viszonya érdekeli a hétköznapi szépségápolás és fogyasztás kontextusában. A 20. század első felében végbement változásokat irodalmi és kultúrtörténeti példákon át szemléltetve mutatja be, hogyan változott meg akár az öregedő férfitesthez, akár a higiéniához kapcsolódó sztenderd.

A gender studiesban járatlan érdeklődőként az este folyamán többször érzem, mennyire hiányosak az ismereteim egy átfogó kép megrajzolásához. Igyekszem elkapni a fonalat és minél több hasznos információt kigyűjteni. Az egyik legfontosabb ezek közül a Mészáros Zsolt előadása során elhangzott „A férfiasság tér és idő függvénye…” kezdetű mondat, mely a kis divattörténeti korképbe ágyazva még hatásosabb. Zsolt mesél nekünk Bowie különös űrlényalteregójáról, a Beckham-jelenség mentén megszületett metroszexualitás fogalmáról, arról, hogyan jelenik meg a maszkulinitás a reklámokban (főként a dominancia, a hatalom szimbólumaival körítve, pl. exkluzív autók, helyszínek… stb.), vagy hogy a férfidivatot igen sokáig a gyakorlatiasság fémjelezte.

A férfiasság tér és idő függvénye, nem állandó.

Előadásából a következőket jegyzem fel magamnak továbbgondolásra:

  • A modern férfi kialakulása összefügg a futballtörténettel. Mindez a 19. századra tehető, és ha címet kéne adnunk a jelenségnek, ez lehetne az: „A harcos férfi szocializálódása”. Ehhez a ponthoz meg is találtam a megfelelő háttéranyagot Hadas Miklós Férfikutatások című munkájának képében, mely online is elérhető! De hogy miről is van szó röviden? Foci = harc. Úgy tűnik, a maszkulinitástapasztalatok meghatározó összetevője, a háború olyan alapelem, ami a háborúmentes modern társadalmak sem nélkülözhetnek.
  • A higiénia és a fentebb említett gyakorlatiasság kapcsán ezt írom fel: „a férfitest jelöletlen, nem lehet rá reagálni” – innen indul a férfidivat. Ahol ma tart? „A megnyerő külső fegyver a létért folyó küzdelemben.” Ez az állítás akár a sokat vitatott evolucionalista elméletekre is szépen rárímelhet (ld. alfahím-elméletek). Kérdés, hogy igaznak ismerjük-e el ezt az állítást.
  • …a szépészeti vagy testtechnikák egyúttal kulturális technikák, azaz olyan eljárások, melyek az adott kultúra által elvárt és elfogadható testek létrehozásában működnek közre – zárja előadását Mészáros Zsolt egy olyan mondattal, ami egyike az est leginkább gondolatébresztő tartalmainak.

3. Pipás Pista, egy crossdresser története – Előadó: Bezsenyi Tamás történész, kriminológus, a magyarországi bűnözéstörténet kutatója, az ELTE ÁJK Kriminológia Tanszék tudományos segédmunkatársa

Pipás Pista a XX. század első felében olyan bérgyilkos volt, aki sorozatgyilkosokra jellemző tudatossággal választotta ki házas, erőszakos és gyakran alkoholista férjeket, akik feleségüket bántalmazták. Maga Pista is tisztában volt a bántalmazotti léttel, mikor Fődi Viktóriaként egy idősebb férfihez adták. Gyerekkori szabadságához tért vissza, mikor lekötött mellel, leborotvált fejjel vállalt tanyasi gazdaságokban munkát az első világháború alatt egyedül maradt családoknál. A Horthy-korszakban a hazatérő férjeket felakasztó, a férfiként női partnereket is választó személy megrémítette a Csongrád megyei szórványtanyák vidékét. Férfiként élő nőként saját létével bontotta le a hetertonormatív világképnek a férfi erő biológiai eredetének hitelét.

Pipás Pista története kapcsán pedig hadd álljon itt egy gyűjtésből származó idézet (Ember Judit gyűjtése), melyet Bezsenyi Tamás oszt meg velünk: „Azért féltünk tőle, mert férfi.” Na jó, de más férfitól is féltetek… – válaszolja a gyűjtő. „De más férfi nem volt nő!”  – Vagyis a legfontosabb ez. A férfiak biológiai, parsonsi módon értelmezett ereje nem a nemiségéhez kapcsolódik, ez egy megszerezhető többlet – vonja le a következtetést Bezsenyi. Ezt láthatjuk élesen kirajzolódni Pipás Pista történetéből. Természetesen „mindennek megvan az ára”, és Pipás esetében ennek különösen szélsőséges megnyilvánulását láthatjuk.

*

De miért van szükség arra, hogy ezekkel a fogalmakkal, ismeretelméleti kérdésekkel tisztában legyünk? Talán a jó kérdés nem is a miért, hanem az: kinek van rá szüksége? És a válasz? Azt hiszem, mind felelhetünk magunknak a bevezetőben megfogalmazottak alapján. Hiszen hogy kinek milyen ismeretekre, tudásra van szüksége ahhoz, hogy saját életében ott legyen, ahol lenni szeretne: ezt csak az egyes ember maga döntheti el.

*

Ha kíváncsiak vagytok ilyen és hasonló előadásokra, gyertek el a Közkincs Könyvtárba!

*

Kiemelt kép: Közkincs Könyvtár FB-oldala

Képek: Közkincs Könyvtár; misspatina.com