Elnyomásban élni, vagy szabadságért meghalni? – Politikai jogi elemzés az Éhezők viadaláról

A várakozásoknak megfelelően – Facebook-eseménynél 1100 érdeklődő volt – színültig megtelt múlt hét kedd este (02.20) az ELTE ÁJK A épületének Vécsey auditóriuma. Több mint száz érdeklődő volt kíváncsi az Éhezők viadalának jogi és politikai elemzésére.

Az ELTE ÁJK HÖK által szervezett, közismert és népszerű világok – mint például a Trónok harca, Harry Potter vagy akár Gyűrűk ura – szakemberek bevonásával végzett, de egyben rendkívül szórakoztató elemzése akkora sikernek bizonyult, hogy a rendezvénysorozat közel két éve tölti meg az ELTE ÁJK nagyelőadóit, sőt tavaly november óta az intézmény keretein kívül a PlayIT shown is megjelentek. Valamint dr. Tóth Csaba politológus a sorozat egyik állandó oktatómentora könyvet írt a sorozathoz kapcsolódóan Fantasztikus Világok. Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világában címmel.

Panem világának jogi-politikai elemzésére a fent említett Tóth Csaba mellett dr. Hoffman István közigazgatási jogász vállalkozott, mindketten az ÁJK oktatói, és a sorozat veteránnak számító szakemberei. A moderátor az jogi kar hallgatója, Simon András volt.  A világot az előadás-sorozat felépítéséhez híven 4 kivágott filmrészleten keresztül boncolgatták. A tudósítás SPOILER-t tartalmaz!

28336564_10155435080775829_5814270604829962008_o

Balról jobbra: Tóth Csaba, Hoffman István, Simon András

„Én gyűlölöm Katniss Everdeent” – adta meg az alaphangot Tóth Csaba, és nevetett fel egyből az egész terem. Véleményéhez csatlakozott Hoffman István is, azonban tisztázták, hogy az Éhezők Viadala egy rendkívül jól megírt mű, és Katniss is gondosan felépített és izgalmas karakter, de azzal nem tudnak azonosulni, hogy Katniss kész félretenni a forradalmat és az elnyomó rezsim elleni harcot, „egy öngyilkos küldetésért az agymosott fiújáért”.

Az első bejátszás egy propagandafilm volt Panem létrejöttéről és a játékokról, amit levetítenek Katnisséknek amikor a kiválasztásra összegyűlnek. Hoffman István az első részlet kapcsán felvázolta, hogy Panem mintapéldája annak, hogyan nem szabadna kinéznie egy föderalisztikus berendezkedésnek. Panem tulajdonképpen egy atomháború utáni és a globális felmelegedés miatt átalakult Egyesült Államok, amely jogilag egy aszimmetrikus föderáció. Ennek következtében a körzetek, a volt szövetségi államok között megszűnt paritás, az egységesség elve a jogokban, mindent egy körzet, a Kapitólium irányít. Tehát a föderációnak magának nem feltétlen kell az egyenlőség elvén nyugodnia. Jó példa erre, hogy aszimmetrikus föderáció létezett a valóságban az USA történelmében is, ha csak egy rövid időre is. Az amerikai polgárháború után a vesztes déli államok ugyanis elvesztették tagállami jogaikat és autonómiájukat, és az északi államok katonai közigazgatása alatt álltak. Tóth Csaba kiemelte, hogy csak az lehet a jó propaganda, amiben valamilyen igazságmag van. Ez a panemi propagandafilm is ilyen, hiszen a pusztító háború igaz, és a törékeny béke is valódi, még akkor is, ha zsarnoki a rezsim, és nyomorúságosak a körülmények. Ehhez kapcsolódik a film egyik fő kérdése is: jobb-e szolgaságban, de élni, vagy meghalni a szabadságért? A rendszer különlegességére hívta fel a figyelmet Tóth Csaba akkor, amikor rámutatott, hogy a 12-es körzet lakói a film után nem tapsolnak, és ezt a rezsim sem várja el. Nagy különbség ez az elmúlt század és a mai valóságos autoriter államaihoz képest. Mindez azt jelenti, hogy ez a zsarnokság nem várja el az éljenzést, nincs aktív támogatási igénye a rendszernek, nem vár el mást, csak azt, hogy az emberek ne lázadjanak a hatalom ellen. Ezzel egy leheletnyivel puhább ez a zsarnokság, mint például Szauron Mordora vagy Palpatine galaktikus birodalma.

28336287_10155435082095829_8777478254765141989_o

A következő bejátszásban a Kapitólium vezetőjének, Snow elnöknek a monológját hallhattuk, amit Katnissnek címez a második rész elején. Katniss reakciója a beszédre egyértelmű válasz a fent említett nagy kérdésre. Nem vállalja a lázadást, ami több ezer emberéletet követelne, hanem elvállalja a Snow által rábízott szerepet. Ezzel biztosítja a forradalom elodázását, egyúttal, ha elnyomásban is, de megmenti saját és szeretteinek, valamint a többi körzet embereinek az életét. Tóth Csaba szerint elképzelhetetlen lenne mindez például Darth Vader és Leia hercegnő között, hiszen Leia száz százalék, hogy a lázadást választaná, és a szabadság eszményét az emberéletek elé helyezné. Ez egy hollywoodi hős reakciója. Azonban Katniss reakciója épp ellenkezőleg realista és emberi, és ez adja a film egyik fő erejét. Hiszen 10-ből 9 ember valószínűleg nem akarna hős lenni – ahogy Katniss sem – és nem áldozná fel saját és szerettei életét a szabadságért. Ez az emberi reagálás, ami által a zsarnokság természetrajzához is közelebb juthatunk. Egy ilyen, még pont elviselhető zsarnokságban senki sem akar elsőként lázadni, mert a legnagyobb valószínűséggel az első lázadókból lesznek az első halálos áldozatok is.

A harmadik részletben Katniss végre hajlandó a lázadó propaganda arcává válni, azonban csak akkor, ha a rebellis 13. kerület vezetői megígérik neki, hogy az első adandó alkalommal kiszabadítják szerelmét, a „pékfiút”, valamint a húga megtarthatja a macskáját. A harmadik jelenet után kristályosodott ki leginkább, miért nem tud Hoffman István és Tóth Csaba egyáltalán azonosulni Katniss karakterével. Katniss fellépése egy erős nő, kiváló érdekérvényesítő képességeit mutatja, de az elnyomó hatalom elleni sikerrel kecsegtető lázadás közepe nem az a pont, amikor az egyéni érdekeket a köz érdeke elé lehet helyezni. Felmerül a kérdés: ér-e annyit Katniss – vagy bárki – személye, hogy az egyenlőség elvén szerveződő 13. kerület, még a szabadság kivívása előtt kivételes jogokat biztosítson számára? A lázadók vezére Alma Coin szerint nem, hisz az elvek elárulása lenne, de katonai tanácsadója Havensbee meggyőzi, hogy igen, mert ő a végső célban hisz, ezért kész feláldozni egyes elveket, és ez elengedhetetlen egy sikeres lázadáshoz.

28238269_10155435082630829_2323855839857298598_o

Az utolsó és leghosszabb bejátszás a végjátékról mutatott képeket. A forradalom győzött, de Coin elnök látszólag a demokrácia helyett egy újabb autoriter rendszer kiépítésébe kezd, erre Katniss, Snow exelnök nyilvános kivégzésén, a volt diktátor helyett Coin szívébe küldi a nyílvesszőt. Hoffman a részlettel kapcsolatban a zsarnokölés problematikáját vetette fel. Vajon dönthet-e egyvalaki arról, hogy ki a zsarnok? Valamint milyen demokrácia lehet az, amely egy kettős, törvényi kereteken kívüli gyilkosságokkal kezdődik. Egyrészt Katniss egyénileg dönt Coin haláláról, másrészt a tömeg meglincseli a kikötözött Snow-t. Tóth Csaba tovább árnyalta a Katniss szemszögéből adódó Coin mint a következő diktátor képet. A forradalom győzelmének a végső lökést egy a Kapitólium elleni terrorbombázás adta, amiről mindenki azt hitte, Snow rendelte el, így a saját végső bázisa is ellene fordult. Kiderül azonban, hogy a bombázás, ahol mindkét oldal katonái, valamint ártatlan civilek sokasága halt meg – épp azért, hogy Snow-t ellehetetlenítse – Coin ötlete volt. Ez morálisan teljesen elítélendő, azonban politikailag egy érthető stratégia. Párhuzamba hozható a Coventry-problémával, vagy akár az atombomba bevetésével. A II. világháború alatt a brit kódtörők megfejtették a németek titkos kódrendszerét és tudomást szereztek egy Coventry városa elleni bombázásról. Churchill megtiltotta a város evakuálását, mert akkor kiderült volna, hogy a német kódokat megfejtették. Rövid távon több száz ember halála, hosszú távon több tízezer ember életét jelentette. Ugyanígy az atombomba bevetése több százezer áldozatot követelt, de lezárta a második világégést. Máig az egyik legvitatottabb kérdés, hogy több élet menekült-e meg így, mint amennyit az atombombák követeltek. Tóth Csaba ezzel a morális ekvivalencia kérdésére hívta fel a hallgatóság figyelmét.

Az előadás szervezésére a profizmus volt jellemző, látszik, hogy lassan két éve fut a sorozat. A nagy teremben a kihangosítás, valamint a bejátszások kivetítése is problémamentes volt, a padsorok végén papírlapok várták a hallgatóságot, amelyre az előadás utáni kérdéseiket írhatták fel. Ráadásként az eseményt egy nyereményjáték zárta. A regisztráció hasznos jellege így egy igen kellemes opcióval bővült. A névsorból két érdeklődő Tóth Csaba a cikk elején említett kötetével gazdagodva térhetett haza.