209 éves lenne a világ legokosabb majma!

Otthagyta az orvosi egyetemet, teológus és geológus diplomát szerzett, élete legmeghatározóbb részét hajón töltötte. Ki az? A világ leghíresebb és legnagyobb hatású biológusa: Charles Darwin, aki február 12-én lenne 209 éves.

Ha édesapád híres orvos, nagyapád pedig elismert botanikus, akkor biztos van rajtad valami nyomás, hogy te is hasonló pályát válassz. Szerencsére Charles Darwin nem érezte a terhet, és már gyerekkorában is teljesen magától értetődő volt számára a természet szeretete, például kiskorától kezdve lelkesen gyűjtötte a rovarokat, növényeket és az ásványokat is. Talán pont ezek a gyerekkori szokások alapozták meg azt a hosszú, pontos kutatómunkát, amelynek végén ott volt a hatalmas áttörés, A fajok eredete című könyv, a természetes szelekció elmélete. De ne szaladjunk ennyire előre.

Apja döntése alapján Darwin 16 évesen Edinburghba megy, hogy orvosnak tanuljon. Két év alatt azonban kiderül, hogy nem bírja a vér látványát az ifjú Charles. Az sem segített, hogy még az érzéstelenítők világa előtt járunk, ahol a páciensek szinte végig eszméletüknél voltak a műtétek során. A fordulópont egy gyermekműtét volt, amelyről már az első percekből kiszaladt. Ekkor döntötte el, hogy otthagyja az orvosi egyetemet. Kezdetben fél ezt apjának bevallani, ezért úgy tesz, mintha mi sem történt volna, de közben Robert Grant, a kor egyik jeles evolucionista gondolkodójának előadásait kezdi látogatni. Titkára azonban hamar fény derül, és ekkor merül fel a szerzetesi pálya lehetősége.

Akkoriban kézenfekvő választás volt a teológiai pálya, hiszen az egyfajta belépő volt a finanszírozott természettudományos kutatások világába. Az egyház ugyanis kitartóan kereste a zajló tudományos forradalomban Isten és a teremtés bizonyítékait. Szintén apja tanácsára be is iratkozott a Christ College-ba. Itt ismerkedik meg John Stevens Henslow-val, a kor jeles botanikusával, aki felismeri benne a tehetséget, a tanulhatatlan, ösztönös kíváncsiságot minden dolog működése iránt. Barátságuk olyan szoros és nyilvánvaló volt, hogy hamar ráragadt az „aki Henslowval szokott sétálni” becenév. A teológia elvégzése után, Darwin az ő tanácsára kezd el geológiát tanulni, ami akkoriban az egyik leggyorsabban fejlődő természettudománynak számított.

A geológiában, úgy érezte, tényleg megtalálta az igazi szerelmét, és az egyetem alatt, illetve elvégzése után is lelkes résztvevője volt a különböző földtani gyűjtő- és kutatóutaknak. Így került képbe Robert FitzRoy hajóskapitánynál is, aki szeretett volna Beagle fedélzetén egy elszánt kutatót, aki tanulmányozhatná a messzi tájak kőzeteit, élővilágát. Egyetemi tanárai egyöntetűen Darwint ajánlották, aki élt is a lehetőséggel. Persze az eset koránt sem volt ilyen egyszerű. Édesapja például sokáig ellenezte a Föld körbehajózását, időpocsékolásnak gondolta. Csak nagyon nehezen, más családtagok véleményének hatására egyezett bele, hogy állja az utazás költségeit. A Beagle 1831. december 27-én kifut a Plymouth-i kikötőből, fedélzetén a 22 éves Charles Darwinnal. És ami ezután történik, az már tényleg történelem.

 

A Beagle 5 éves útja, ami megalapozta Darwin későbbi munkásságát. a kép forrása: wikipedia.com

A Beagle 5 éves útja, ami megalapozta Darwin későbbi munkásságát.
a kép forrása: wikipedia.com

Az utazás öt évéből Darwin talán többet töltött szárazföldön, mint hajón. Míg a Beagle a partokat térképezte fel, ő gyakran egész mélyre utazott a kontinenseken belül, hogy minél átfogóbb képet kapjon a különböző helyek élővilágáról. Talán kevésbé ismert tény, hogy a természetes szelekción túl még számtalan elmélethez szolgáltatott új bizonyítékokat, illetve fogalmazott meg olyasfajta sejtéseket a természet működéséről, amiket csak jóval később sikerült igazolni. Például az 1960-as években kidolgozott lemeztektonikai elmélet alapjait is pedzegeti a kiadott útinaplójában.

Az út során Darwin nem csak a hihetetlen változatosságú élővilággal és felszíni formákkal került szembe, hanem a rabszolgaság intézményével is, ami ellen minden adandó alkalommal felszólalt. Ez némi feszültséget is okozott közte és FitzRoy kapitány között, aki vele ellentétben inkább előnyeit látta, és kitartóan támogatta rabszolgatartókat.

A Dél-Amerika körüli expedíció csúcspontja mindenképpen a Galápagos-szigetek voltak. Az első ránézésre csak geológiailag érdekes vulkanikus tevékenység következtében kialakult szigetcsoportról hamar kiderült, hogy elképzelhetetlenül sok izgalmat, megválaszolásra váró kérdést rejt magában. A szigeteken szinte csak eddig ismeretlen fajokkal találkozott, amelyekről hamar felismerte, hogy a kontinensen élő fajoknak közeli rokonai lehetnek. A leghíresebb a felfedezett fajok közül a 13-féle Galápagosi avagy Darwin-pinty, ami talán önmagában is elég lett volna, hogy a természetes szelekció felé terelje a tudós fantáziáját, de szerencsére ennél jóval több nyom volt elrejtve erről a szigeteken.

 

Darwin és Darwin-pintyek. A valamikor egy fajba tartozó madarak csőrméret alapján specializálódtak, így jobban fel tudták használni a szigetek táplálékforrásait és kisebb lett közöttük a versengés. a kép forrása: basfeijen.nl

Darwin és Darwin-pintyek. A valamikor egy fajba tartozó madarak csőrméret alapján specializálódtak, így jobban fel tudták használni a szigetek táplálékforrásait és kisebb lett közöttük a versengés.
a kép forrása: basfeijen.nl

Több életre elegendő jegyzettel, begyűjtött állattal, növénnyel, kőzettel tért haza 1836-ban. Szerencsére nem nagyon ismerte a tétlenség fogalmát, illetve a gyermekkorától benne lévő nyers kíváncsiság amúgy sem hagyta volna nyugodni most, amikor karnyújtásnyi távolságba került nagyon sok válasz. És szükség is volt a türelemre, a beleölt időre, mert nagyon sok feljegyzés mögött meghúzódó mélyebb összefüggés csak jóval később fogalmazódott meg Darwinban. Ilyen volt például a Galápagosi pintyek esete is.

Olyannyira átgondolt és alapos munkát végzett, hogy csak a hajóútról való visszatérés után 23 évvel, 1859-ben jelenttette meg elképesztő hatású könyvét, A fajok eredetét. Gondoljunk csak bele, hogy milyen bátorság kell már csak ahhoz is, hogy az ember szembe menjen a korszak legelfogadottabb irányzataival, tudományos nézeteivel. Szerencsére Darwin nem hagyta magát befolyásolni, mindig csak a tények, az összefüggések, a helyes logikai következtetések mentén dolgozott, nem törődve azzal, hogy mennyire szokatlan lehet egy felfedezés, csak azzal, hogy mennyire helyes.

 

Korabeli karikatúra Darwinról. Sajnos munkásságát, hagyatékát még ma is sokszor tévesen interpretálják.  a kép forrása: therealweeklyshow.wordpress.com

Korabeli karikatúra Darwinról. Sajnos munkásságát, hagyatékát még ma is sokszor tévesen interpretálják.
a kép forrása: therealweeklyshow.wordpress.com

Darwin egy olyan dinamikusan változó rendszert írt le szavakkal, amire akkor még nem volt igazán nyelv. A fajok változásáról szóló elméleteit, ha ma kéne megfogalmazni, differenciálegyenletek tömkelegét használnánk. Olyan könyvet sikerült megírnia, ami nem csak időtálló, hanem a mai igényekkel mérve is izgalmas olvasmánynak számít. Hatása és zsenialitása letagadhatatlan. Szerteágazó műveltsége segített egy olyan rendszert teremtenie, ami még ma is helytálló.

Sajnos a munkásságát még ma is félreértik néha, és azt gondolják, az evolúció azt jelenti, hogy az ember felmenői majmok voltak. Aki ezt gondolja, annak két dolgot tudok tanácsolni: olvassa el figyelmesen A fajok eredetét, és utána kívánjon boldog születésnapot a világ legokosabb majmának!

 A kiemelt kép Darwin leghíresebb jegyzetét, egy törzsfát ábrázol. A kép forrása: i.cbc.ca