A Wikipédia egy fizikus szemszögéből

Wikipedia_mini_globe_handheld

Az ELTE Bolyai Kollégium „Csütörtök Este” programsorozatának legutóbbi eseményére október 19-én került sor. Számos érdekes téma került már feldolgozásra. A mai estén mindannyiunk által jól ismert Wikipédia került terítékre. Török János BME Elméleti Fizika tanszékének docense az est vendége teljesen új, izgalmas megvilágításba helyezte a Wikipédiát és annak működését.

 

A fizika rendkívül sokszínű és sok oldalú tudomány. Két fő iránya van: az elméleti és a kísérleti fizika, amelynek számos alegysége van. Az elméleti fizika és kísérleti fizika egymást kiegészítve működik. Az elméleti rész olyan modellezéseket, elméleti magyarázatokat, valamint matematikai magyarázatokat ad, amelyet a kísérleti fizikában reprodukálható méréseknek kell követni.

Számos területen zajlanak kísérletezések, például a közlekedési modellek vagy az állatok helyváltoztatásának vizsgálatánál. Ezeknek egy célja van, hogy olyan modelleket tudjanak felállítani, amelyeket matematikai képletekhez tudnak társítani. De mégis mi köze van ennek a Wikipédiához? Török János szerint a Wikipédiára is ugyanúgy lehet modelleket, fizikai kísérleteket kidolgozni, mint azt tették Németországban a mérnökök az autópályákon kialakuló dugók elkerülésének érdekében.

A fizikai kísérlet annyiban más a társadalmi megfigyeléstől ebben a kérdéskörben, hogy itt nem a problémát keresik, valamint a miértekre a választ, hanem arra próbálnak adatokat gyűjteni, amelyekből meg tudják állapítani, hogy éppen hol zajlik egy vita. Ez azért is nehéz a docens szerint, mert lehetetlen megismételni egy társadalmi kísérletet.

fizikawikipedia-1 A Wikipédia mindannyiunk által jól ismert enciklopédia. Számtalan bejegyzést, tudományos szócikket tartalmaz, ami igazán érdekessé teszi az online teret. Szinte bárki bármit szerkeszthet rajta különösebb ellenőrzés nélkül. Ezek a bejegyzések később vitákat és véleménykülönbségeket generálhatnak. De vajon meg tudjuk-e mérni azt, hogy vita van vagy nem? A válasz természetesen igen. A Wikipédián abból látszik, hogy vita zajlik, ha az emberek elkezdenek szerkeszteni egy bejegyzést. Bár ezt vandalizmusnak is mondhatjuk, amely konfliktust vált ki. De ez számunkra annyiban segít, hogy egy képlet segítségével meg tudjuk mérni a kölcsönös visszavonások mértékét. Ebben a kérdéskörben további probléma még az is, hogy egyes nemzetek máshogyan használhatják az online enciklopédiát. Így minden nyelvben sajátossá válik a Wikipédia használata. Megfigyelhető például a magyar és francia nyelvű Wikipédia közötti különbség, ami azt mutatja, hogy a franciák sokkal szabadabban használhatják ezt a felületet, mint mi magyarok. „Modellezések által a Wikipédián fellelhető dinamikára adható egy fizikai modell” – véli Török János egyetemi docens. Meg tudjuk nézni, és konkrét számokkal leírhatjuk a véleményeket. Azt is felfedezhetjük, hogy a szerkesztők különböző véleménnyel és különböző háttérrel is rendelkeznek. Ezekre a szerkesztői véleménykülönbségekre tudunk megfelelő értéket állítani. Ezek az értékek lehetnek magasak vagy alacsonyak attól függően, hogy milyen mértékű, vagy hogy egyáltalán fennáll-e a szerkesztők között bármiféle kommunikáció. Azt is meg lehet állapítani, hogy a szerkesztők kedvelik-e az adott cikket. Továbbá modellezni tudunk az egyes bejegyzések és cikkek konszenzus értékéről is.

Természetesen a szerkesztők is változhatnak és ezzel új álláspontot foglalhatnak. Erre több megoldás is születhet, akár ideiglenesen zárolhatják a cikket, vagy a tapasztalatlan szerkesztőket kizárhatják. Sőt, és talán ez mondható a legjobb megoldásnak mind közül, a vitatott részeket egy külön fejezetbe vagy egy külön cikkbe száműzik.

Török János rávilágított arra is, hogy a magyar Wikipédia szerkesztői gárdája szigorú, így nagyon nehéz tudományos cikket létrehozni. Természetesen azzal egyetértett, hogy a cikkekhez hivatkozás kell, de azt problémának gondolja, hogy a szerkesztők szigorúsága az ő, valamint más tanárok munkáját korlátozza abban, hogy létrehozzanak egy cikket. Ezzel pedig a tudományos ismeretterjesztést gátolják meg, ami az egyetemi hallgatók számára válik hátránnyá.

 

fizikawikipedia-6

Kiemelt kép: Wikimedia
Képek: ELTE Online