Albérlők laknak a pórusainkban

Francia tudósok már 1842-ben felfedezték az emberi fülviaszt vizsgálva, hogy parányi élőlények élnek az emberi bőrön. 2014-ben vált azonban csak egyértelművé, mennyire elterjedtek ezek az állatok nem csak testünkön, de az emberek között is. Minden bizonnyal neked is vannak Demodex folliculorum és Demodex brevis nevű atkáid, mielőtt azonban megpróbálnál megszabadulni tőlük, érdemes kicsit jobban utánajárni kik is ők valójában.

A két faj annyira apró, hogy szabad szemmel nem látható, mégis ott vannak minden emberi arc pórusaiban. Ezek a mikroszkopikus méretű atkák az ízeltlábúak törzsébe tartoznak, legközelebbi rokonaik a pókok és a kullancsok. Testükön nyolc zömök láb van, amik a fejhez közel helyezkednek el. Testük hosszúkás, szinte féregszerű. Mozgásuk is inkább az úszásra, mint a mászásra hasonlít.

A két faj különböző helyen él: míg a Demodex folliculorum az arc pórusainál és a hajhagymáknál, addig a Demodex brevis sokkal mélyebben, a faggyúmirigyeknél található. A helyválasztást az magyarázza, hogy más testrészekhez képest, az arcon sokkal nagyobbak a pórusok, és itt a faggyúmirigyek száma is magasabb. Némelyik a test más területein is felfedezhető, a nemi szervek vagy a mellek környékén.

Hogy az apró állatkák miért szeretnek ennyire minket, egyelőre nem tudni. Ahogy azt sem, hogy tulajdonképpen mivel táplálkoznak. Egyes elképzelések szerint, az arcon lévő baktériumokat eszik meg, mások úgy vélik az elhalt hámsejteket fogyasztják. Megint mások úgy hiszik, a mirigyek által termelt olajon élnek. Hogy az igazsághoz közelebb kerüljenek, a tudósok az atkák beleit vizsgálták mikroorganizmusok után kutatva, hogy kiderítsék valójában milyen étrendet is követnek.

Mivel az atkák egész életüket a bőrben és annak felületén töltik, nemcsak itt esznek és meghalnak, hanem párosodnak is. Egyelőre szaporodásukról se tudnak túl sokat a szakemberek, annyi bizonyos azonban, hogy kevésbé kegyetlenek, mint más atkafajtákhoz tartozó társaik. Nincs vérfertőzés, szexuális kannibalizmus, illetve anya- vagy testvérgyilkosság, legalábbis a kutatók eddig nem tapasztaltak a Demodexeknél ilyen viselkedést. Tapasztalataik szerint, az állatok éjszaka jönnek elő szaporodni, majd vissza is mennek „saját” pórusukba. Tojásukat a pórus pereme körül rakják le, általában egyet, mert annyira nagyok, hogy szinte elképzelhetetlen, hogy egyszerre többet tudjon magában hordani vagy lerakni egy egyed. A tojásrakásról mikroszkóp alatt már videó is készült, ezt itt lehet megnézni.

Bár ijesztőnek tűnhet, hogy a bőrünkön atkák élnek, az állatok valójában nem ártalmasak. Sokkal inkább az, ha erősen próbálunk védekezni ellenük. Hiába is akarnánk szabadulni tőlük, soha sem lehet véglegesen eltávolítani őket. Körülbelül hat hét múlva ugyanis biztosan újra megjelennek, hiszen az emberek interakciók során gyakran cserélgetik őket egymás között. Egy egyszerű puszival például megint átkerülhetnek az arcunkra, de egy párnáról, ágyneműről vagy törülközőről is újabb példányokat szerezhetünk. Úgy tűnik, bizony tényleg van valami az emberi arcon, ami miatt mindig szívesen visszatérnek.

Az első Demodex atkát valójában már igen korán, csecsemőkorban megkapjuk. Mivel az emlőkön is megtalálható, szoptatáskor továbbítják először az anyák gyermekeiknek az állatokat. Ahogy pedig egyre idősebbek leszünk, egyre többet gyűjtünk be további testi kontaktusok által. Tudósok szerint már őseinken is éltek ilyen apró lények, így lehet, hogy már közel 20 ezer éve hordozzuk őket. Feltételezéseik szerint állatokról mászhattak át, legalábbis a Demodex brevis igen hasonló azokhoz a fajokhoz, amiket korábban kutyákon találtak. Mivel már őseink is igen szoros kapcsolatban éltek a farkasokkal és a kutyákkal, lehet alapja ennek az elképzelésnek.

Az egyetlen bőrprobléma, amivel az atkák összefüggésbe hozhatóak, a rosacea. Vizsgálatok szerint, aki ilyen betegséggel küzd, annak sokkal több Demodex található az arcán. A rosaceat azonban nem maga az atka okozza. Idővel a bőr, az öregedés és az időjárás miatt, folyamatosan változik, ami befolyással van a faggyútermelésre is. Ha a faggyútermelés megnövekszik, az atkák száma is robbanásszerűen megnövekszik, ez pedig már valóban irritálhatja a bőrt. A rosacea emellett összefüggésbe hozható ennek a sok állatnak a pusztulásával is, mivel halálukkor nagyobb baktériumlöket éri az arcot. Ez pedig szintén okozhat irritációt vagy gyulladást.

Ideális esetben azonban az atkák száma nem ér el kritikus mennyiséget, így azok semmilyen problémát nem jelentenek az embernek. Ugyan belőlünk élnek, nem mondhatóak parazitának sem, mivel kárt alapvetően nem okoznak az emberi szervezetben. Sőt mi több, kifejezetten hasznosak lehetnek, ha csak arra gondolunk, hogy elhalt hámsejtekkel vagy kártékony baktériumokkal táplálkoznak.

A tudósok számára szintén rendkívül fontosak a Demodexek, mivel az emberi kapcsolatokról is igen sokat megtudhatunk belőlük. Az állatok ugyanis génjeikben hordozzák múltunk lenyomatát. Egy 2015-ös kutatás szerint, az atkák DNS vizsgálatából kiderült, hogy a világ más-más tájain különböző atkák találhatóak az emberek arcán. Az állatok így segíthetnek feltérképezni azt, hogy őseink miként vándoroltak a világban, illetve hogy ma milyen társadalmak állnak szoros kapcsolatban egymással. A Demodexek emellett azt is segíthetnek kideríteni, hogy az ember miként fejlődött az évezredek során.

Hiába is gondolnád tehát, hogy te egyszerűen csak Te vagy. Sokkal inkább egy mozgó, beszélő közösség vagy: egy egy testben összesűrűsödő egész ökoszisztéma.

Források (a szerző vezetékneve szerinti sorrendben):

Rob Dunn Lab, Meet Your Mites, Rob Dunn Lab
Lucy Jones, These microscopic mites live on your face, BBC Earth, 2015.05.08
David Shultz, What the mites on your face say about where you came from, Science, 2015.12.14

Kép: Premium Vision S.C., Cheesie Mack