Három ELTE-s díjazott alapíthat Lendület-kutatócsoportot

A Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Lendület program idei tizenegy nyertese közül három kutató hozhat létre önálló kutatócsoportot az Eötvös Loránd Tudományegyetemen: Markó Alexandra fonetikus, Szöllősi Gergely János biofizikus és Werner Norbert asztrofizikus. Kutatásaikat az MTA öt éven keresztül évente összesen 400 millió forinttal támogatja. 2011 óta 53 Lendület-kutatócsoport alakult meg különböző felsőoktatási intézményekben, amelyek közül a legtöbb az ELTE-n működik.

A Lendület programot 2009-ben hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatók munkájának finanszírozására. A külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, valamint a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző szakemberek itthon tartása mellett a program célja az is, hogy erősítse az MTA kutatóhálózatának nemzetközi versenyképességét. A tizenegy nyertes közül öten az MTA valamelyik kutatóközpontjában vagy -intézetében, hatan pedig egyetemeken alakíthatnak önálló kutatócsoportot akadémiai támogatással.

Az MTA legutóbbi, 2015 végén kiírt Lendület pályázatára összesen 95 pályamunka érkezett be. Ebből 41-et matematikával és természettudományokkal, 33-at élettudományokkal és 21-et bölcsészet- és társadalomtudományokkal foglalkozó kutatók nyújtottak be. A nyerteseket két kategóriában díjazták. Négyen nyerték el a Lendület I.-et, amelyet az önálló kutatói pályájukat kezdő, jellemzően 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatos teljesítményt nyújtó kutatók számára írtak ki. A Lendület II. pedig hét olyan kutató munkáját segíti majd, akik nemzetközileg is elismert, sikeres önálló kutatói pályát végeznek, és 38–45 év közöttiek.

A 2009 óta futó kiválósági programban a most alakulókkal együtt összesen tizennégy Lendület-csoport működik majd az ELTE-n. 2011-ben Derényi Imre, Kovács Mihály és Ősi Attila; 2012-ben Frei Zsolt, Józsi Mihály, Katz Sándor és Novák Zoltán; 2014-ben Dosztányi Zsuzsanna és Kiss Farkas Gábor; 2015-ben Pásztor Gabriella és Szilágyi Róbert kutatócsoportja kapott támogatást.

A Lendület ELTE-s nyertesei az alábbi kutatási témákkal foglalkoznak:

Markó Alexandra fonetikus, ELTE BTK (Lendület I.)

A folyamatos beszéd természetes jelensége a koartikuláció, azaz az egymást követő beszédhangok kiejtéséből adódóan a beszédszervek mozdulatainak időbeli átfedése. A nyelv olyan szerv, amely önmagában többféle artikulációs mozdulatra képes, ezért az artikulációban megkülönböztetjük pl. a nyelvhegy, a nyelvperem, a nyelvhát szerepét. A nyelv egyes részeinek mozdulatai egymással is átfedhetnek időben, és más beszédszervek (pl. az ajkak, az állkapocs, a hangszalagok) mozdulataival, működésével is. A lingvális koartikuláció, azaz a nyelv koartikulációs működése tehát több szempontból vizsgálható. A tervezett kutatássorozat fő célja az egyes kiejtett beszédhangok kapcsolatában érvényesülő koartikulációs hatások elemzése a magyar beszédben. Ehhez olyan korszerű műszereket használnak, mint az elektromágneses artikulográf vagy az elektroglottográf. A vizsgálatok elvégzéséhez megfelelő laboratórium létrehozása és felszerelése szükséges.

Szöllősi Gergely János biofizikus, ELTE TTK (Lendület I.)

Mára több mint ezer organizmus és több tucat szövet rákos daganatának genomszekvenciája ismert. A bennük rejlő információ feltárása és hasznosítása a biológia egyik legizgalmasabb kihívása az evolúciós múlt megértése és a rákkezelés jövője szempontjából egyaránt. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris evolúció tudománya drámai fejlődésen ment át: 40 éve pár tucat rövid RNS-szekvencia segítségével fényt derített az élet három doménjére, az utóbbi néhány évben pedig teljes genomszekvenciákra támaszkodva bebizonyította, hogy a nem afrikai származású emberek DNS-ének 1–4 százaléka Neander-völgyi eredetű, továbbá fényt derített a tumorok rendkívüli heterogenitására is. A molekuláris evolúció kutatása sokak szerint fénykorát éli. Ahhoz, hogy beváltsa a hozzá fűzött reményeket, az adatgyűjtésen túllépve a rendelkezésre álló adatokat értelmezni képes módszereket kell kidolgoznia. Szöllősi Gergely János célja ilyen, különböző időskálákon zajló, a fajok több százmillió éves diverzifikációjától az évtizedekben mérhető tumorkialakulásig terjedő evolúciós folyamatokat koherensen kezelő, teljes genomszekvenciákat értelmező modellek fejlesztése.

Werner Norbert asztrofizikus, ELTE TTK (Lendület II.)

A kutatócsoport nagy felbontású röntgenspektrumokat és egyéb megfigyelési adatokat használ majd a galaxisok közötti teret kitöltő gáz tulajdonságainak vizsgálatára. Ennek feltárása kulcsszerepet játszik annak megértésében, miképpen válhatott a látható világegyetem olyanná, amilyennek ma tűnik fel előttünk. A projekt kutatói tanulmányozni fogják, hogyan fejlődnek a galaxisok és velük együtt a bennük elhelyezkedő szupermasszív fekete lyukak. Kutatásaik nyomán mélyebben megérthetjük, hogy miképpen formálódtak távoli csillagkohókban, és szóródtak szét szerte a világegyetemben a bennünket is alkotó kémiai elemek. Werner Norbert a Stanford Universityről érkezik az ELTE-re.

Forrás: elte.hu, mta.hu

Kép: MTA