„Bízni abban, hogy valami érdekeset, valami újat fedezhetünk fel”

„Bízni abban, hogy valami érdekeset, valami újat fedezhetünk fel” – mondta Csabai István, aki 2016. május 6-án tartja a Pázmány-napi előadást Galaxisok, gének, gráfok: adat-intenzív megközelítés a tudományokban címmel. Csabai István az ELTE Természettudományi Kar Fizika Intézet Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének egyetemi tanára.

Csabai István Kecskeméten született 1965-ben. A középiskolát szülővárosában, a Katona József Gimnáziumban végezte, majd az ELTE fizikus szakán szerzett diplomát, biofizika kiegészítéssel. 2008 óta az MTA doktora, 2009 óta az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének egyetemi tanára. Hosszabb ideig kutatott a Johns Hopkins Egyetemen, több hónapot töltött vendégprofesszorként Koppenhágában, ezen kívül számos más kutatóintézettel és egyetemmel tart fenn aktív kapcsolatot. Csabai István kutatási palettája igen sokszínű, olyan területekkel foglalkozik (például statikus fizika, bioinformatika, csillagászat), ahol ahol az új technológiák előretörésével sok adat gyűjthető, és azok statisztikai elemzésével komplex jelenségek érthetőek meg. E mód miatt olyan kutatási eszközökkel kell foglalkozni, amik eddig nem voltak jelentősek, jellemzőek, épp ezért egyre nagyobb szükség van modern statisztikai módszerekre, élenjáró számítógépes technikákra, adatbázisokra, gépi tanulásos és adatbányászati eljárásokra. Az innovációval, az interdiszciplináris kutatások feltérképezésével kiemelkedő eredményeket ért el: 40 referált cikkének összesített impakt-faktora 606, független hivatkozásainak száma 27000, h-indexe 75. 2000-ben elnyerte a Széchenyi professzori ösztöndíjat, 2006-ban az Eötvös Loránd Fizikai Társulat a Detre-díjat, 2015-ben pedig az MTA az Akadémiai díjat adományozta neki. Visszatérő szereplője az ELTE különböző szempontok alapján összeállított kutatói kiválósági listáinak. Az Univerzum első, háromdimenziós térképét elkészítő Sloan Digital Sky Survey törzscsapatában az adatbázis sok-dimenziós paraméter-terének geometriai indexelését alkotta meg a keresőfák elméletére alapozva, valamint elsőként kifejlesztett egy módszert, amely képes fotometriai adatokból vöröseltolódások megbízható becslésére. Az SDSS adatbázisa azóta a modern csillagászati kutatások egyik elsőszámú referenciájává vált. A csillagászati adatok publikus archívumait koordináló International Virtual Observatory-nak (IVOA) alapító, és sok éven át vezetőségi tagja volt. Az IVOA úttörő szerepet játszott a csillagászati, és általában a tudományos adatok megosztására szolgáló módszerek és szabványok kialakításában, eljárásait azóta több tudományos archívum használja.

Csabai István már bizonyos tudományterületek népszerűvé válása előtt foglalkozni kezdett az adott témával, többek között neuronhálókat használt tudományos adatok kiértékelésére, ezzel megteremtve egy olyan módszert, amely az addigiaknál jobban képes szignálfehérjéket jósolni szekvencia információk alapján. Hamar felismerte, hogy az internet vizsgálható és mérhető természettudományi szemszögből, továbbá megállapította, hogy a világhálón terjedő jelek időbeli viselkedése hosszúútávú korrelációt mutat. A kiemelkedő eredmények mellett alapkutatásokba, kutatás-fejlesztési pályázatokba kapcsolódott bele, de foglakozott a mérnöki pályával is. Legújabb kutatásai során a nagy tudományos adathalmazok analízise terén szerzett szakértelmét szociális- és pénzügyi hálózatok, valamint rák-genetikai adatok elemzésében hasznosítja, utóbbihoz kapcsolódóan hazai koordinátora több európai nagyprojektnek.

Mindezek mellett Csabai István az Egyetemen zajló oktatásban is részt vesz. Kialakította és felügyeli z ELTE-n folyó fizikusképzésen belül a numerikus módszerek és számítógépes szimulációk tananyagát, ezzel meghonosítva itthon is ezt az új tudományterületet. Számos diplomamunka irányítása mellett hat végzett és hét további PhD-hallgatónak témavezetője az ELTE Fizika Intézetben, valamint az Informatikai Karon. Vezető tanárként több éven át részt vett a természettudományos tehetséggondozást felkaroló Bolyai Kollégium munkájában. Rendszeresen bírál cikkeket, PhD-dolgozatokat és MTA-disszertációkat, elnökhelyettes az MTA Fizikai Tudományok Osztályának Doktori Bizottságában.

Csabai István egyik interjújában még ezt nyilatkozta: „Dolgozni, küzdeni kell, hiszen a számos próbálkozás közül a legtöbb tévútnak bizonyul. Figyelni kell a szakirodalmat, az új eredményeket, a technikák fejlődését szélesebb körben, mint amit szűkebb szakterületünk megkövetelne, hogy ötleteket meríthessünk, gondolatokat, amiket alkalmazni lehet a mi problémánk esetében is. Kommunikálni kell a kollégákkal, a diákokkal, elmondani az ötleteket, problémákat, hátha valaki hibát fedez fel a gondolatmenetben, vagy éppen előrelendíti a munkát. Nekem szerencsém van, inkább arra kell rávenni, hogy néha valami mást is csináljak, ne csak a »tudományt”

Forrás: elte.hu
Kép: tekraglobalconcepts.com