Öregebb a Stonehenge, mint gondoltuk

Az University College London (UCL) kutatói szerint a Salisbury-ben található Stonehenge belső patkóinak köveit valószínűleg 500 évvel korábban vájták ki a 200 kilométerrel arébb lévő Preseli-hegység kőfejtőiből, mint eddig gondoltuk.

Ez a felfedezés arra enged következtetni, hogy korábban Walesben valamire használták a sziklákat, mielőtt a mostani helyükre kerültek volna. Körülbelül Kr. e. 3400 és Kr. e. 3200 körül vájták ki a kőtömböket, a Stonehenge mai helyszínén azonban csak Kr. e. 2900 tájékán állították fel őket a legújabb elmélet szerint – így azonban “kiesik” 500 év, amelyről semmi információnk nincs, hogy mi történhetett ebben az időszakban a hatalmas kősziklákkal.

Mike Parker Pearson professzor, az egyetem brit prehisztorikus történelemmel foglalkozó tanszékének kutatója szerint előfordulhat, hogy ennyi időbe telt a jelenlegi helyükre mozgati a köveket, ennek azonban rendkívül kicsi a valószínűsége.

A kutatók arról is beszámoltak, hogy akár maga a Stonehenge is öregebb lehet, mint eddig hittük, de szerintük sokkal valószínűbb, hogy a ma már világhírű újkőkorszaki kőegyüttes darabjait először Walesben használták fel a kőfejtő közelében. Ez azt jelentené, hogy a mai Stonehenge tulajdonképpen “újrafelhasznált anyagokból” készült.

Létezhet azonban egy másik forgatókönyv is: Parker Pearson és kollégái szerint lehetséges, hogy magukat a sziklákat Kr. e. 3200 körül hozták mai helyükre építőik, és a belső köveken kívül található, mintegy 30 kilométeres körben elszórt szilikátos homokköveket, amelyek szintén a kőegyüttes részét alkotják, csak sokkal később adták hozzá az építményhez.

Minden esetre a rejtély megoldására további éveket kell várni: Kate Welham, a Bournemouth-i Egyetem kutatója szerint a Stonehenge eredeti helyét valahol a két kőfejtő között kell keresni – ez lesz a kutatócsoport következő nagy projektje 2016-ra. Ennek érdekében részletes geofizikai felméréseket végeztek, mintaásatásokat hajtottak végre és a területről készített fotókat is megvizsgálták.

Forrás: origo.hu

Kép forrása: english-heritage.org.uk

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]