Heti tudomány

Újabb hét, újabb tudományos hírek, amikről ne maradjatok le!

Ezen a héten a tudományos világ több évfordulóról is megemlékezett.

Április 22-én 1970 óta a Föld napját ünnepeljük. Ez mindig jó alkalom arra, hogy egy évben legalább egyszer odafigyeljünk bolygónkra és a környezettudatosság fontosságára. Mi is tehetünk azért, hogy a Föld egy élhetőbb környezet legyen: csökkentsük a fogyasztást, használjunk energiatakarékos LED izzókat, zárjuk el a csapokat fogmosás közben, kerüljük a műanyag zacskók használatát.

Voltak, akik egész kreatívan készültek a Föld napjára. A hulladékok újrahasznosítását továbbgondolták, amiből a legkülönfélébb dolgok születtek: lábtörlő pólóból vagy madáretető mogyorókrémes üvegből. Ha felkeltették az újrahasznosított kreációk az érdeklődésed kattints ide.

Slágertéma volt az idei Föld napján a húsmentes hétfő. A kezdeményezés lényege, hogy a heti 1-2 húsmentes nap sokat jelentene környezetvédelmi szempontból, mert a húsok előállítása és az állattartás nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz, majdnem olyan arányban, mint az autók széndioxid kibocsátása, vagy az ipari termelés.

 

A Föld napja mellett április 25-én a DNS napját tartották világszerte. 1953-ban ezen a napon publikálta James Watson és Francis Crick a Nature folyóiratban a DNS szerkezetének leírását. A felfedezés forradalmi jelentőségű volt az emberi test és az evolúció megértésében.

Egy nemrég nyilvánosságra hozott kutatás szerint az Y kromoszóma szerepét eléggé félreértelmezték. Az emlősök két nemi kromoszómával rendelkeznek, ezek az X és Y kromoszóma. Ezek a nem-nemi kromoszómákból, vagyis autoszómákból fejlődtek ki az elmúlt mintegy 300 millió év során. Ez alatt az idő alatt az Y kromoszóma az ősi génállományának 97%-át elvesztette és az eredeti kromoszómának csak egy törpe maradványa lett, kevesebb mint 100 génnel. Ezzel szemben az X kromoszóma megőrizte az ősi génállomány 98%-át, és ma is körülbelül 2000 génnel rendelkezik. Az elmúlt 25 millió évben azonban az Y kromoszóma pusztulása gyakorlatilag abbamaradt. Hogy megtalálják erre a folyamatra a választ, a tudósok 5 különböző emlősfaj Y kromoszómját vizsgálták meg. A kutatás során megfigyelték, hogy az évmilliók alatt megmaradt gének nem véletlenszerűen maradtak fenn. Megfigyelhető mindegyik fajnál 18 hasonló gén, ami elég valószínűtlen, hogy csak a véletlen műve lenne. Ezek a gének nagy valószínűséggel az evolúció során a túlélésben játszottak nagy szerepet, és azt bizonyítják, hogy az Y kromoszóma sokkal nagyobb jelentőségű, mint feltételezték. Ezt az is bizonyítja, hogy a fennmaradt gének nem játszanak szerepet a nem meghatározásában, viszont a test szinte összes sejtjében megtalálhatóak.
28 éve robbant fel a csernobili atomreaktor. Hogy ne ismétlődjön meg az atomkatasztrófa a kutatók mindent megtesznek, hogy biztonságosabbá tegyék az atomenergia felhasználását. A Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetében több új generációs reaktoron dolgoznak. Az atomerőművek 4 generációját különböztetjük meg. Ma Magyarországon a második generációs technológiát használják: vízhűtésű, úgynevezett nyomottvizes reaktorok működnek. Ebből fejlődtek a harmadik generációs reaktorok, amit Paksra is terveznek építeni. A negyedik generációs reaktorok azonban ez eddigiektől eltérő kialakításúak. Olyan speciális reaktorok, amelyek a tervek szerint hatékonyabban használják fel a nukleáris üzemanyagot, kevesebb hulladékot termelnek és ennek köszönhetően biztonságosabbá is válhatnak. A BME kutatócsoportja egy ilyen negyedik generációs sóolvadékos reaktoron dolgozik. A kutatás eredményeit a Annals of Nuclear Energy szaklapban publikálták.

 

(Az iflscience.com és az index.hu nyomán)

(Fotók: worleygig.com, richpoi.com és vilagutazo.blog.hu)