Bemutatjuk az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumot

A fizikai és a csillagászat iránt érdeklődőknek szeretnénk bemutatni az ELTE saját csillagvizsgáló központját, amely Szombathely közelében található.

Egy elhivatott természettudományos érdeklődésű fiatal, Gothard Jenő (1857-1909) a 17. század végén alapította meg az obszervatóriumot a nála tizenöt évvel idősebb Konkoly Thege Miklós (1842-1916) hatására, aki akkor már világhírű csillagásznak számított. A fiatal saját Herényi birtokán épült fel az intézmény a műegyetemi tanár, Hauszmann Alajos tervei alapján. A főépületben kaptak helyet a kémiai, fizikai és fényképészeti laborok illetve egy finommechanikai műhely, a további létesítményekben meteorológiai és földmágnességi méréseket végeztek. Az első csillagászati adatot 1881. október 20-án jegyezték le, amely egyike volt a hazai asztrofizika első lépcsőinek.

Az alapító korai halálával sajnos a tudományos tevékenység is felhagyott, így 1918-ig csupán meteorológiai mérésekre használták az épületet, majd ekkor bezárta kapuit egy jó időre. Az örökösök nem támogatták a további kutatómunkát, a berendezéseket és a könyveket egy szombathelyi egyházi gimnáziumnak adományozták. Később az akkor már Nagy Lajos Gimnázium oktatói segítségével 1948-ban virágzott fel újra, amikor is az iskola tetejére egy forgatható kupolát emeltek, s itt helyezték el az egykori csillagvizsgáló Browning-teleszkópját. Az új helyen 1969-ig működött az intézmény; felső légköri kutatásokat és az első szovjet mesterséges holdak követését végezték, változócsillagokat figyeltek meg.

Később a nagy értékű muzeális asztrofizikai gyűjtemény miatt az obszervatórium Vas Megye Tanácsának tulajdonába került, akik megvásárolták az akkori örököstől az eredeti helyet, majd felépítették a hat méter átmérőjű Cassegrain-teleszkópot a kibővült berendezésű csillagvizsgáló részére. A megújult helyre 1973-ban megérkezett az első programozható számítógép is, amely által a könyvtár bővítése is megkezdődött. Ekkortájt alakult ki szoros együttműködés az MTA soproni Geofizikai és Geodéziai Kutató Intézetével, akikkel újfajta vizsgálatokban vettek részt: az alkonyati és éjszakai égboltot műholdfotometriával figyelték meg, az éjszakai repülő rovarokat vizsgálták, geofizikai paramétereket – például földmágneses indexek, napfolt-adatok, holdfényváltozás – írtak le.

Nagy sikerekben lett része az obszervatóriumnak, Dr. Tóth György kutatócsoportja 1981-ig négy akadémiai pályadíjat is nyert. Ezek fényében 1978-ban egyetemi rangra emelték az intézményt, az ELTE Csillagászati Tanszékének gyakorló obszervatóriuma lett, s így szervesen bekapcsolódott a kutatóélet mellett a felsőoktatásba is: csillagász hallgatóknak rendeztek gyakorlatokat. A komoly célok eléréséért két évvel ezután egy 60 cm-es átmérőjű Zeiss-Cassegrain-teleszkóppal gazdagította egyetemünk a csillagvizsgálót. Megkezdődtek a mágneses csillagok esetében történő fényváltozások vizsgálatai.

Ma az obszervatórium számos nemzetközi kapcsolattal büszkélkedhet, amelyek tudományos projectek által jöhettek létre. Többek között a Herbig-féle Ae/Be csillagok és a T Tauri változócsillagok spektroszkópiás elemzésével foglalkoznak, amely eredményei sok asztrofizikai jelenség okát megmagyarázhatják, mint például a csillagok körüli táguló anyagmozgást. Kutatásaik eredményei szakfolyóiratokban és tudományos szakkiadványokban is elérhetőek.