Tündék és hobbitok az ELTE-n

Idén újra fokozódni látszik a J.R.R. Tolkien iránti rajongás, hiszen decemberben mutatják be A Gyűrűk Ura előzményét, A hobbit című filmet. Ennek kapcsán kérdeztem Füzessy Tamást, az ELTE-n évek óta sikerrel működő Tolkien-kurzusok oktatóját.

Hogyan indult nálad a Tolkien iránti rajongás?

Ugyanúgy, ahogy mindenki másnál. Középiskola után elolvastam A Gyűrűk Urát és megszerettem. Egy-két évvel később jelent meg magyarul a Szilmarilok, és végképp teljessé vált a szerelem. Amikor elérhetővé váltak az angol nyelvű könyvek, elkezdtem azokat is olvasni, majd 2001-ben bemutatták az első filmet, ami újabb löketet adott. 2002-ben alakult a Magyar Tolkien Társaság, ott derült ki igazán, milyen sokan érdeklődnek komolyabban a tolkieni világ iránt, és mi ezt a világot próbáltuk alaposabban megismerni.

Honnan jött az ötlet, hogy ebből kurzus legyen az ELTE-n?

A nagyobb rendezvényeinken szoktunk komolyabb, tudományos szintű, vagy legalábbis a primitív ismeretterjesztés fölött álló, elemző előadásokat tartani. A legnagyobb rendezvényünk minden évben a Tolkien születésnap. Egyik alkalommal volt egy nagy eseménysorozat, ahol kimondottan a tolkieni világot és az ismert mitológiai rendszereket hasonlítottuk össze. Ez egy hét vagy nyolc előadásból álló, már-már szimpózium vagy konferenciaszintű projekt volt. Megjelent az ELTE egyik oktatója, Kutrovácz Gábor is, akinek nagyon megtetszett ez a dolog. Megkérdezte tőlünk, lenne-e kedvünk ebből, egy kicsit felturbózva, továbbfejlesztve, az előadások számát gyarapítva egy teljes kurzust csinálni. Kicsit gondolkodtunk, majd megcsináltuk az első próbafélévet. Szép lassan kikristályosodott, mi az az anyag, amire az egyetemistáknak igénye van, ami jól beleillik ebbe a műveltségi kurzus koncepcióba, és ami tolkieni elemzői tudományos szempontból is elég értékes. Ez a 11. szemeszterünk, azt hiszem elég stabil és sikeres vállalkozás lett.

Voltak fenntartásaitok, hogy mennyire lesz sikeres a kurzus?

Az első kérdés az volt, hogy jelentkezik-e elég hallgató. Ez hamar egyértelművé vált, az első három félévben konkrétan olyan túljelentkezés volt, hogy a 80 hely ellenére mindig voltak, akik kimaradtak. A kezdetektől 100 fölötti, időnként 120 fő volt az érdeklődők száma. A másik buktató az lehetett, hogy mennyire lesz sikeres maga az előadás, a hallgatókat érdekli-e ebben a mélységben a tolkieni világ? Szerencsére nagyon pozitív volt a visszajelzés, a többségnek tetszett, élvezték. Sokan mondták a későbbi félévekben, hogy azért jöttek, mert hallgatótársaik ajánlották. Voltak félelmeink, de ezek nem igazolódtak be.

Miért a BTK-n és a TTK-n van meghirdetve a tantárgy?

Ez egy műveltségi kurzus, és annak ellenére, hogy eredetileg TTK-s kódon hirdettük meg, az ELTE bármely karán felvehetik a hallgatók. Azért volt a TTK-s kód, mert az ottani Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék kért fel minket az előadás összeállítására, viszont a kezdetektől sok bölcsész járt hozzánk. Rá kellett jönnünk, hogy számos bölcsészhallgató megtalálja és felveszi a tárgyat, mégis sokan nem veszik észre. Elkezdtünk lobbizni, hogy valamelyik BTK-s tanszék is hirdesse meg saját kódon. Ez a második félév, hogy bölcsészkódként is elérhető, ezzel a korábbi 1/3-1/4-es bölcsészhallgatói arány fölment majdnem 50%-ra. Ezenkívül az IK-ról és a TáTK-ról jönnek viszonylag sokan, de a két legnagyobb csoport egyértelműen  a TTK és a BTK.

Milyen plusz műveltséget ad, ha valaki felveszi ezt a kurzust?

Aki szereti a tolkieni világot, az a kurzuson jól megismeri a teológiai, filozófiai, földrajzi, időrendi, történelmi összefüggéseit, és ezzel a saját élvezetét növeli a művek újraolvasásánál. Olyan részleteket, apróbb, rejtett szépségeket is megtapasztal, melyeket eredetileg talán nem. A másik, hogy a tolkieni hagyomány elemzése kapcsán a mitológiakutatástól az alapfilozófiai problémákon át vallási összefüggésekig tárgyalunk részletesen témákat, mivel Tolkien nagyon erős katolikus-keresztény világlátással áthatva írta műveit. Emellett kitekintünk a nagy európai hagyományokra: a kelta, angolszász, germán, klasszikus görög, római, közel-keleti, mezopotámiai és az egyiptomi mitológiai hagyományokat is érintjük. A félév végén szociológiai, pszichológiai, társadalmi összefüggéseket is próbálunk vizsgálni. A kurzus egyik sikere, hogy e művek kapcsán egy kicsit fesztelenebb, könnyedebb formában foglalkozunk alapvető és igazából nem könnyű diszciplínákkal. Küldetése, hogy egy érdekes témán keresztül, mint amilyen a tolkieni világ, az általános műveltséget is bővítsük.

A teológiai-filozófiai rész nem rettenti vissza az embereket?

Én is féltem ettől. A személyes kutatási területem a tolkieni mitológiának pont a filozófiai-teológiai koncepciója. Ezek adják meg a művek legmélyebb értelmezését, itt látszik legerőteljesebben a motiváció, melyekkel a szerző megkonstruálta a világát, és úgy tűnik, érdekes a hallgatók számára. Ezt onnan lehet tudni, hogy a vizsgán nagyon sokan választanak tételt ezek közül. A kurzust esszéírással teljesítők is sokszor mitológiai, filozófiai, teológiai jellegű elemzéseket készítenek.

A szeminárium mennyivel ad többet az előadásnál?

Teljesen más. Az előadás univerzális műveltséget kíván adni, a tolkieni alapművek ismeretére építve szolgáltat háttérinformációkat. A szeminárium két dologban különbözik ettől. Az egyik, hogy sokkal mélyebb szövegismeretet feltételez, hiszen olyan művekkel foglalkozunk, amiket magyarul nem adtak ki. Másrészt a szeminárium önálló munkáról szól. Az előadáson megszerzett tudásanyagot kamatoztatva önálló kutatást kell végezni a tolkieni világ egy aspektusáról azt vizsgálva, hogyan változott az 55 éves alkotói folyamat során. Az elemzést elő kell adni, majd megvitatjuk közösen; ez egy klasszikus beszélgetős-vitatkozós szeminárium.

Jellemző, hogy a hallgatók közül néhányan belépnek a Magyar Tolkien Társaságba a kurzusok elvégzése után.

Van egy ilyen tendencia. Én külsős oktatóként veszek részt a szeminárium és az előadás oktatásában, amiért nem kapok fizetést, az ELTE és az MTT együttműködéseként létezik a kurzus. A Társaságnak általános küldetése a tolkieni ismeretterjesztés és az elemző munka végzése. Azokat a hallgatókat szoktuk invitálni a Társaságba, akikről a kurzuson kiderül, hogy tényleg különösen érdeklődnek a tolkieni világ iránt, és szeretnének hasonló, Tolkient kedvelő emberekkel együtt tevékenykedni. A szeminárium és előadás minden félévben körülbelül 80-100 fős, ebből ideális esetben 4-5 ember csatlakozik hozzánk, de ennek is nagyon örülünk.

Az nem olyan rossz arány.

Nem, ez ilyen értelemben egy sikeres dolog. Az MTT-ről érdemes tudni, hogy eredetileg Tolkient nagyon tisztelő és szerető emberek alapították, és erősen Tolkien-központú szervezet volt. Viszont az elmúlt 10 évben jelentős mértékben átalakult ifjúsági-közösségi szerveződéssé, ahol Tolkien még mindig jelen van, de néha csak szellemiségében. A 16 -25 év közöttiek adják a Társaság jelentős részét, legerőteljesebben az egyetemi korosztály. Nagyon jó, kreatív és értékközpontú ifjúsági társaság vagyunk, ezért sokan jönnek hozzánk, akik nem Tolkienhoz kapcsolódnak, hanem a közösséget élvezik. A  kurzus azért jó, mert innen pont olyan emberek érkeznek, akik érdeklődnek Tolkien mint kutatási terület vagy irodalmi alkotó iránt. Ez segít a közösségi élet kibontakozása mellett a kutató-elemzői tevékenység megőrzésében.

Mivel készül a társaság A hobbit című film megjelenésére?

Egy nagyon nagy rendezvénnyel készülünk, ahogy az első filmek idején is. Január 5-én lesz a következő Tolkien születésnap, ami nem a filmhez, hanem a professzor születésnapjához kapcsolódik. Decemberben lesz a bemutató, ezért most az egész rendezvényt kicsit e köré szervezzük.  A filmforgalmazóval, mozikkal, könyvkiadókkal együttműködve egy többezer fős eseményt tervezünk, ahol ismeretterjesztés, játék és egyéb programok lesznek. Akit érdekel Tolkien bármilyen aspektusból, ott mélyebben megismerkedhet ezzel a nagyszerű világgal.

képek: Füzessy Tamás, MTT, lenolaj.hu