Einstein kapta volna a legtöbb like-ot

A Tudós Klub februári kerekasztalánál a relativitásról, annak kulturális, kultúrtörténeti és pszichológiai szempontból való megközelítéséről beszélgettek a résztvevők.

Február 23-án, csütörtök este a több éves múlttal rendelkező ELTE Tudós Klub ismét összehozta több tudomány szakembereit, hogy megvitassák a különböző nézőpontok alapján, mit is jelent a relativitás.

A multidiszciplináris kerekasztal résztvevői Dúll Andrea a PPK egyetemi docense, Katz Sándor a TTK adjunktusa, Kulcsár-Szabó Zoltán a BTK egyetemi docense és Petrovay Kristóf a TTK egyetemi docensei voltak.  A beszélgetés vezetője Fábri György rektorhelyettes volt, aki bevezetőjében a tudomány egységességéről beszélt arról, hogy bármelyik tudomány tudósai is vagyunk, el tudunk beszélgetni egymással. Fábri először arról kérdezte a résztvevőket, hogy milyen volt az első „találkozásuk” a relativitással. Ez a kérdés mosolyt csalt mindenki arcára és 2-2 volt a „nem értettem, de nem is baj” és az „érdekesnek találtam” aránya. A kezdeti jó hangulatot csak fokozta, hogy Fábri György Albert Einsteint kora „celebjének” nevezte, aki a facebook-on a legtöbb like-ot gyűjtötte volna, hiszen relativitás elméletével egy komoly tudományos előrelépést tett, felrázva ezzel a társadalomtudományok világát. A meglévő tudás belső összefüggéseit használta és nem empirikus módon bizonyított, átértékelte az idő fogalmát is, ez pedig igen nagy változásokat eredményezett. Ezt párhuzamba lehet hozni az irodalommal is, Kulcsár-Szabó Zoltán elmondása szerint, ebbe az időben mindenki elgondolkodott az időről, egyre több alkotás volt az idő és az ember kapcsolatáról. A létről nem tudunk a nélkül beszélni, hogy az időt ne említsük.

Katz Sándor szerint, köznapi értelemben az idő bonyolult, a fizikusok pedig azt hiszik, hogy értik. Hiszen a fizikus ki tudja számolni, hogy mi lesz és vissza is tud számolni, hogy mi volt és erre tud építeni. Ugyanakkor az irodalomban például nem lehetséges a jóslatokat a tapasztalathoz igazítani.

Felmerült a kérdés, hogy az identitás és az idő miként kapcsolódik össze, Fábri György erre a klasszikus ikerparadoxont hozta fel, de miként hatna egy ilyen változás az identitásra? Dúll Andrea szerint nem kell ahhoz az űrbe repülni, hogy ilyen jellegű dolgot tapasztaljunk. Ha egy ekkora mértékű trauma (gyász, Auschwitz) megborítja az énképet, akkor abból jól is ki lehet jönni, a személyiség érik, és bizonyos értelemben megfiatalodik, de biológiai értelemben a szervezet öregszik.

Albert Einstein relativitás elmélete és az idő újragondolása kihatott a többi tudományra is, de Petrovay Kristóf szerint nem lehet megmondani, hogy mennyiben hozott változást, mivel ez a folyamat még most is tart.

Az előadók nem tekintették lezártnak a beszélgetést, hiszen igazából nagyon sok irányba el lehetne még mozdulni, de abban megegyeztek, hogy néhány éven belül újra összeülnek és a bekövetkező változásokkal együtt újragondolják a témát.