Idegenben még mindig jó az x?

Az ősi magyar mondás úgy tartja, hogy idegenben jó az x, azaz a döntetlen. Kérdés viszont, hogy létezik-e a koronavírus időszaka alatt különbség a hazai és az idegenbeli meccsek között.

Több mint egy éve a szurkolók kiszorultak nagyjából mindennemű sporteseményről. A lelátók üresen konganak, a csend szinte megállt a stadionokban, csarnokokban. A hazai és vendégpálya kérdése leginkább a csapatsportokra jellemző, ott van óriási jelentősége, azon belül is a leglátogatottabb sportágban, a labdarúgásban. A otthoni és a vendégmeccs közti határ lényegében eltűnt az elmúlt egy esztendő alatt. Nyilvánvaló, hogy jobb a meccs előtt a megszokott öltözőben felvenni a szerelést, vagy a megszokott füvön játszani. Nyilvánvaló az is, hogy a vendégeknek az utazási procedúra ugyan olyan kellemetlen marad, maradt, mint eddig. Ezeket a tényezőket leszámítva viszont már nem létezik különbség, hogy hol játszik az adott csapat. Pont a dolog lényegét vette ki a koronavírus. A szurkolókat, nézőket, ultrákat. Egyszóval: a hangulatot. Mert persze mondhatjuk, hogy a futballhoz elég egy labda meg két csapat, de szurkolók nélkül mégsem ugyanaz. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy a tizenkettedik játékost kiállították.

Ez a jelenség, hogy a hazai pálya fogalma eltűnt az elmúlt egy évben, a statisztikákban is megmutatkozik. Üres lelátók és zárt kapuk mellett a hazai csapatok győzelmi aránya lecsökkent. A Premier League-ben a vendéglátók győzelmi aránya magasabb mint 45% volt a világjárvány előtt. Ez a szám mára lecsökkent 37%-ra. Ez az összes topligában, valamint a kisebb bajnokságokban is megfigyelhető. A Bundesligában például ugyan úgy a 45%-ról 35%-ra esett le a hazai csapatok győzelmi aránya. Spanyolországban maradt legmagasabban, 39%-kal. Nem megbántva senkit, de itt most nem arról van szó, hogy a Puskás Akadémiát vagy a Kisvárdát nagyon befolyásolná, hogy üres lelátók előtt játszanak, de a nagy szurkolótáborral rendelkező csapatokra hatással van. Számokban azért nem könnyű mérni a szurkolók fontosságát, de óriási jelentőségük van. Hatnak az egész meccs ritmusára, a játékosokra, még akár a játékvezetőkre és azok döntéseire is. Statisztikák kimutatják, hogy zárt kapuk mögött a vendégcsapatok kevesebb sárga lapot kapnak, és ennek következménye, hogy átlagosan a hazai csapat kapja egy adott mérkőzésen a több lapot a koronavírus óta. Illetve kevesebb a meccs végi ráadás, mint alapesetben. Ez a tendencia akkor is megfigyelhető, ha kevesebb a lelátón a néző, de így, hogy a szurkolók száma nullára csökkent, így már még jobban megfigyelhető az adatelemzők által.

Egy másik oldalról is meg lehet vizsgálni a dolgokat. Mert az is teljesen igaz, hogy például a Bayern München, a Real Madrid vagy a Ferencváros ugyanúgy nyeri hazai pályán a mérkőzéseit, zárt kapuk mellett is, és nem ezek a klubok rontják le a hazai csapatok győzelmi arányát. Ezekben az esetekben viszont komoly bevételkiesésekről beszélhetünk. A jegyeladást, illetve a stadionon belüli fogyasztást tekintve a Bayern München nagyjából 100 millió eurótól esik el a zárt kapuknak „köszönhetően”. A Real Madridnál az éves bevétel a jegyeladásból megközelíti a 150 millió eurót. A Ferencvárosnál pedig csak a BL-meccsek jegyeladásából származó bevétel súrolta volna a 10 millió eurót. Logikusan az összes csapatnál kiestek a koronavírus óta a jegyekből befolyó pénzek, csak valahol ez kisebb, valahol pedig nagyobb arányban mutatkozik meg. Legjobban az AS Roma csapatát viselte meg a vírus okozta hatások, hiszen az éves bevétele 39%-kal esett vissza! Ezen a nem túl előkelő listán szerepel még az AC Milan, az Ajax, a Manchester United, a Barcelona és a PSG is, mint azok a csapatok, amelyeket a legjobban sújtott a világjárvány gazdasági hatása.

Éves bevételek visszaesése százalékos arányban a koronavírus időszaka alatt

Illetve még egy jelenség, amely alátámasztja a hazai pálya előnyének eltűnését: a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában is számtalan példa volt arra, hogy egy párharcában egyik csapat sem volt otthon az elmúlt időszakban. Sok-sok meccset játszottak például a Puskás Arénában, Budapesten, voltak meccsek Bukarestben, Róma is szolgált semleges helyszínként. A magyar fővárosban játszott „hazai” meccset például a Liverpool, a Lipcse, a Manchester City, a Molde vagy a német Mönchengladbach. Hiába nagyon jó vendéglátó a magyar, hiába egy csodálatos stadion a Puskás Aréna, hiába volt az összes csapat megelégedve, sosem lesz ez az otthonuk. Ezekből a tényekből tehát látható, hogy az otthoni környezet már nem akkora előny. Vendégnek lenni már nem olyan ijesztő.

De reménykedjünk benne, hogy a szurkolók minél előbb visszatérhetnek a helyükre, a stadionokba. Addig is maradjunk otthon, a kanapéból is lehet élvezni egy meccset, mert nyáron részben hazai rendezésű EB lesz, és meg kell tölteni a lelátókat!

Képek forrása: vg.hu, bvb.de

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]