„Fontos, hogy a belvárosban is legyen olyan sportlétesítménye az egyetemnek, ahol elérhető közelségben van a sport” – Interjú Simon Gáborral, a BEAC igazgatójával

Simon Gáborral, a BEAC igazgatójával készítettünk interjút abból az alkalomból, hogy Mocsai Lajos felkérte, legyen társelnöke a MEFS Sportegyesületi és Versenysport Bizottságnak. Az interjú során beszélgettünk arról, mit jelent ez a kinevezés, milyen hatással lesz, lehet a BEAC-ra, s általánosságban is szóba került a BEAC helyzete, és az is, milyen az egyetemi sportélet Budapesten és a vidéki egyetemeken.

Először is hadd gratuláljak a kinevezéshez! Miért történt vezetőváltás, volt ennek bármilyen oka?

Köszönöm. Prof. Dr. Kiss Ádám, a BEAC korábbi elnöke volt a MEFS [Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség] elnöke 2012 és 2020 között. Nyolc év alatt sok területen megújult a felsőoktatási sportélet az ő vezetésével. Professzor úr nem indult újra a 2020 szeptemberében esedékes tisztújításon, ahol a felsőoktatási sportszféra egyöntetűen Mocsai Lajosnak, a TE rektorának szavazott bizalmat a következő négy évre.

Milyen célokkal vág neki az új vezetés a munkának?

A megkezdett munkát akarja folytatni az új vezetés. A „Hajós Alfréd Terv 2013–2020 (H.A.T.)”  2012-ben foglalta össze azokat a területeket, melyek fejlesztése kiemelt volt. Nagy megtiszteltetés volt, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviseletében mint elnökségi tag és a szabadidősportért felelős bizottság elnöke ebben a munkában részt vehettem. A most megválasztott MEFS-elnökség a Hajós-terv harmadik fejlesztési fázisának megvalósítását tűzte ki célul. A program részletes kidolgozása folyamatban van.  

Simon Gábor az ELTE világbajnok párbajtőrözőjével, Siklósi Gergellyel

Ki tudnád fejteni bővebben, pontosan mik is szerepelnek a Hajós Alfréd-tervben?

A Hajós Alfréd Terv az egyetemi sport szakmai programja, amit Székely Mózes korábbi MEFS-főtitkár és BEAC-alelnök vezetésével állított össze a MEFS elnöksége. A program a nemzetközi és magyar felsőoktatási versenysport, a szabadidősport és rekreációs célú sportolás területeire vonatkozó fejlesztési célokat fogta össze. Megadta az egyetemi sport fejlesztési irányait. És, ami nagyon fontos, széleskörű támogatással bírt: országos szinten az egyetemvezetők, hallgatói önkormányzatok és az egyetemi sportklubok bevonásával történt a program kialakítása, valamint a magyar sportirányítás valamennyi fontos szereplője elfogadta és támogatta, saját programjaiba illesztette (EMMI, MOB, országos sportági szövetségek stb.). Több jó eredményt is ért el ez a terv.

Tudnál párat kiemelni?

A MEFOB (Magyar Egyetemi Főiskolai Országos Bajnokság) rendszerét megreformálta, számos remek nemzetközi (Egyetemi Európa Bajnokság, Egyetemi Világbajnokság, Universiade) eredményt értek el a magyar sportolók, illetve több rangos versenyt rendezett több hazai felsőoktatási intézmény. Szerintem a sportolás fontosságának kommunikációjában is nagy előrelépés történt. Nagy változás volt, hogy a HÖOK-ot mint szervezetet sikerült aktívan beépíteni az egyetemi sport mindennapjaiba. A legnagyobb felsőoktatási fesztiválon, az EFOTT-on hangsúlyosan megjelent a sport. Sikeres országos sportkampány volt a Sportpont Fesztiválok sora, amik népszerűsítették a rendszeres sportolást. Elindult az ún. Sportiroda-hálózat; például ennek is köszönhető, hogy az ELTE-n is megalakult a sportiroda 2014-ben.  

Hogyan fog működni az új vezetés alatt a MEFS?

Azt biztosan tudni, hogy az egyes szakterületek bizottságai jelentős szerepet fognak kapni. Balogh László, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Intézet koordinációs központjának igazgatója lett az Egyesületi és Versenysport Bizottság elnöke, én pedig társelnöke. A MEFS elnökségében jelenleg nincs az ELTE-ről képviselő. Így ezen a területen fontos, hogy meg tud jelenni az ELTE sportélete is, és úgy gondolom, fontos lehet ez a pozíció a BEAC-nak is. A mostani elnökségük egyik célkitűzése az egyetemi klubok megerősítése. Erre nagyon jól működő példák vannak már Magyarországon. Például a Debreceni Egyetem klubja, a DEAC, ahol idén már öt első osztályú csapat van, és hosszú idő után nekik köszönhetően van újra egyetemi labdarúgó csapat az NB2-ben. Erre utoljára pont a BEAC volt képes a ’70-es években.   

Te hogyan kerültél szóba mint társelnök?

Mint az egyik legnagyobb hazai egyetemi klub vezetője, igazgatója, mint korábbi elnökségi tag. Mocsai Lajos rektor úr felkérése igen megtisztelő, örömmel veszek részt a munkában, és remélem, a BEAC közössége, sportszakmai tudása, tapasztalata és a 122 éves sporthagyomány segíteni és erősíteni fogják a bizottság által kitűzött célokat.  

Milyen céljai vannak még a bizottságnak?

Cél, hogy a néhány kiemelkedő klub jó gyakorlatait, sportkoncepcióját megosszuk és elérhetővé tegyük minden egyesület számára. Fontos a hazai sportági szakszövetségekkel közösen, pár kiemelt sportágban támogatási rendszer kidolgozása, mely fenntartható és kiszámítható működtetést biztosítana. Cél, hogy jelentős médiafigyelmet kapjanak a hazai élvonalban szereplő, főleg egyetemistákra épülő egyetemi klubok. A Bizottság célja továbbá, hogy a 2024-es Debrecen–Miskolc rendezésű Európai Egyetemi Játékok (EEJ) megrendezéséig a hazai egyetemi versenyrendszert megerősítse, amivel elősegíthető egy sikeres szereplés az EEJ-n. Emellett a bizottság szeretne érdekképviseleti, érdekvédelmi és támogató szerepet is betölteni.

Emléktábla alapítás a BEAC 120. születésnapja alkalmából

Hány egyetemi klub van ma Magyarországon?

Jelenleg 37 klub tagja a MEFS-nek.

Tudnak jelentős sikereket elérni az egyetemi klubok?

Ahogy korábban említettem, több magyar felnőtt bajnokságban szereplő, első- és másodosztályban versenyező csapat is van. De egyéni sportokban is lehetséges kimagasló eredmények elérése. Itt hadd említsem meg Csere Gáspár többszörös magyar bajnok maratonistánkat, aki egyetemistaként volt kint Magyarország képviseletében a riói olimpián.

Milyen versenyelőnye van még egy egyetemi klubnak? Egyet már említettél az imént, de mi lehet még?

Talán a legfontosabb, hogy az egyetemi klubok elérnek közel 280 ezer egyetemistát. Ez óriási lehetőség, egy jól megfogható célközönség.

Térjünk rá most egy kicsit a BEAC-ra is. A BEAC próbál ráfeküdni mondjuk a manapság nagyon népszerű e-sportra? Ezzel be lehetne vonzani minél több hallgatót?

Több nagyobb klubnak van már saját e-sport szakosztálya; a BEAC-nál még nincsen e-sport, de tervbe van véve szakosztály alapítása is. Úgy gondolom, hogy ez belépő lehet a sport világába, és ún. hibrid versenyek szervezésére is van több jó példa. A Hajós-terv 3.0 egyik célkitűzése is a e-sport világának népszerűsítése és fejlesztése lesz. Minden eszközt, alkalmat és lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy a jelenlegieket és a jövő hallgatóit is megszólítsuk, és népszerűvé tegyük számukra a sportot. Ahogy Mocsai elnök úr mondja: divattá kell tenni a sportot.

Milyen hatással lesz a kinevezésed a BEAC-ra?

A BEAC-os munkámat kimondottan nem érinti. Az biztosan fontos lesz, hogy a lehetőségekről, fejlesztésekről könnyen és időben fog a klub valamennyi szakosztálya értesülni. Emellett azt gondolom, hogy a BEAC szakemberei számára a fejlesztési irányokban véleményezési lehetőséget is tud biztosítani.

Több kormányzati támogatás juthat így?

Reméljük, hogy lesz kifejezetten az egyetemi klubok támogatását célzó fejlesztési program.

Számos fejlesztés történt az ELTE-n így is már, ugye?

Igen, az elmúlt években az ELTE és a BEAC hatékony együttműködésének köszönhetően megújultak a gyakorlógimnáziumok tornatermei és a Bogdánfy úti műfüves pályák; jelenleg folyik a Bogdánfy úti sportcsarnok felújításának megtervezése is. De voltak kollégiumi sportpályafejlesztések is, melyeket az egyetem végzett el. Az MLSZ és az ELTE együttműködésének köszönhetően legutóbb a Mérnök utcai sporttelepen került átadásra a Pluhár István Labdarúgópálya, ami a BEAC korábbi kiváló játékosáról, hazánk első igazi sportriporteréről kapta a nevét.

Van terv olyan nagy létesítmény létrehozására, vagy olyan nagy projekt, ami korábban nem valósult meg? Például a BTK-n tervben volt egy vívóterem építése. Ebből lehet még valami?

Igen, ez még mindig napirenden van. Továbbra is fókusza az ELTE fejlesztéseinek, hogy a sportolási helyszíneket minél közelebb kell vinni a hallgatókhoz. Ez nagyon helyes. Fontos, hogy a belvárosban is legyen olyan sportlétesítménye az egyetemnek, ahol elérhető közelségben van a sport. Erre a BME nagyon jó példa, de ott van a Ludovika is. Nagyon magas a rendszeresen sportolók száma a BME-n, ahol közel egymilliárd forintból épült egy olyan sportközpont az egyetemi kampusz közepén, ahol falmászás, squash, edzőterem, labdás sportok űzésére alkalmas pályák, táncterem, dzsúdóterem is van. Ha a kampuszon elérhető a sport, akkor, ha van egy órányi szünetük a hallgatóknak, le tudnak ugrani edzeni. Kulturált környezetben, egyetemi közösségben vonzó sportolni.

Reális, hogy a BTK-n legyen ilyen?

Én csak remélni tudom, hogy igen. Nagy szükség lenne rá. Közel tízezer ELTE-s hallgató van a Trefort-kertben és környékén. Ez megoldást jelenthetne az ÁJK, a PPK és a GTI hallgatói számára is. Fontos, hogy a kampuszok mellett a kollégiumokban is legyen sportolási lehetőség. Ezt az ELTE Kollégiumi Igazgatósága kiemelten támogatja, ingyenes sportot biztosít valamennyi kollégista számára. Ez, úgy gondolom, egyedülálló hazánkban.  

Hogy lehetne megfogni az újonnan érkező egyetemistákat?

Fontosnak tartom, hogy már elsőévesként rögtön a rutin része legyen a sport. A sport a kultúránk része. A tanulás, közösségi programok, diákmunka mellett fontos színtere egy fiatal életének. Ha elsőéves korától bekerül egy sportolói közösségbe, legyen az mondjuk a BEAC, sokkal inkább részesévé válik az egyetemi életnek is. Mi a kollégáimmal ezért már a gólyatábori időszakban kampányt, sportnapokat szervezünk közel 2000 elsőévesnek. Ebből minden évben kb. ezer új hallgató szokott bekapcsolódni a sportolók közé. Ott vagyunk a beiratkozásoknál, kollégiumi beköltözéseknél. 10 000 példányban megkapják az elsőévesek az ELTE Sport Kisokost. Az első szorgalmi héten várja őket ingyenes sportágválasztó rendezvényünk, az ELTE Sport7. De év közben is ott vagyunk a kari napokon, kollégiumi programokon, és fontosnak gondolom az ELTE-s oktatók, dolgozók sportéletének szervezését is, mert a hallgatók számára ők tudnak kiváló példával elöl járni a rendszeres testmozgásban.  

A vidéki egyetemek hogy állnak a budapesti egyetemekhez képest?

Európai uniós támogatások kihasználásával a konvergenciarégiókban működő egyetemek jól tudtak élni a lehetőségekkel, és komoly fejlesztések történtek a már említett Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Miskolcon is. A vidéki nagyvárosokban az egyetem–önkormányzat–klub hármas könnyebben össze tud állni egy-egy fejlesztés, ügy mellé. Budapesten ez nehézkesebb, de itt is megvannak a lehetőségek. Amiben szerintem nagy különbség van, az a város, egyetem és sportklub együttműködésének hiánya.

Te sportoltál egyetemen – most is sportolsz valamit?

Már gyerekkorom óta rendszeres sportolok. Most már több mint tíz éve a BEAC igazolt sportolójaként: 2014-ig futsal-játékosként, most pedig az öregfiúk nagypályás csapatának játékosaként. De mellette járok edzőterembe, teniszezni és futni is, szóval próbálok jó példával járni elöl, hogy nekem nem csak munkám a sport, hanem az életem része. A szellemi és lelki stabilitáshoz szükséges, hogy jó fizikai állapotban legyen az ember, így mindenkit csak buzdítani tudok, hogy találja meg a neki megfelelő sportot. A következő nehéz időszakban, úgy gondolom, ez is komoly segítség lehet ahhoz, hogy a pandémiás helyzetet átvészeljük.

BEAC és a Fradi öregfiúk csapatainak mérkőzése

Képek forrása: Simon Gábor