A KCSSK-ban (Kőrösi Csoma Sándor Kollégium) hetente kétszer vehetnek részt aerobikedzésen a kollégium lakói. Szuper közösség alakult ki, olyannyira, hogy a nyáron közös kirándulást is szervezett a társaság. A KCSSK-s aerobikedzéseket tartó Görög Nikivel beszélgettünk.
Nagyszerű közösség alakult ki a KCSSK aerobikóráin. Olyan nagy az érdeklődés az edzések iránt, hogy a kis tornateremből kinőtte magát a csoport, és e tekintetben egyedüli kollégiumként nyáron a vizsgaidőszakban sem állt le benne az élet. Ebben nagy szerepet játszik az edzéseket irányító Görög Niki, aki nem győzi hangsúlyozni, milyen páratlan, különleges hangulata van a KCSSK-s edzéseknek. Elmondása alapján nehezen megfogalmazható, mitől olyan különleges az órák hangulata, de aki egyszer kipróbálja, rögtön megérti, és csatlakozik hozzájuk. A társaság összhangban, mosolyogva küzd meg az egyszerűnek nem nevezhető gyakorlatokkal. Olyannyira nagy a csapategység, hogy nyáron edzésen túli közös programot is szerveztek, a Velencei-tó körbebiciklizésével építették tovább a közösséget. A KCSSK-s feelingről, a különleges kirándulásról és az aerobikról magáról beszélgettünk Görög Nikivel.
Hányan szoktak részt venni az edzéseken? Milyen az edzések hangulata?
Az elején kb. húsz fő járt le, de szép lassan, óráról órára kinőttük magunkat. Mostanra 60-65 fős aerobikcsoportunk van. Hogy milyen az edzések hangulata? Megfogalmazhatatlan. Túlzás nélkül mondhatom, mindenki hatalmas mosollyal áll a másikhoz – és ezt nagyon jó látni! A KCSSK-s edzéseken nincs feszengés… Aki volt már edzőtermi edzésen, tudja, hogy milyen egy idegen társaságban. Nos, a KCSSK-ból pont az az idegen érzés és a feszengés hiányzik. Szerintem talán pont ez adja azt a családias, igazán jó hangulatot.
Jellemző, hogy a koleszosok egyetem után fáradtan, vagy mondjuk esti buli helyett lejönnek edzeni?
Határozottan! Az edzések mindig este héttől vannak. Sokan mondják, mennyire megterhelő előadásaik voltak aznap, ami miatt különösen jól esik lejönni kikapcsolódni picit. Az is jellemző, hogy a Csajok az esti buli vagy más program előtt még lenyomnak egy edzést. Ilyenkor – meg amúgy is – mindig nagyon büszke vagyok!
A karantén alatt online tartottál edzéseket. Hogyan vészeltétek át ezt az időszakot?
Örülök, hogy a BEAC lehetővé tette, hogy ne szűnjenek meg a kolis edzések. Egy héttel a karantén után jött a hír a vezetőségtől, hogy elindulhatunk online. Az edzés időpontjában otthonról tartottam az órát, videón lehetett követni. Fizikailag nem voltunk egymás mellett, de a KCSSK-s feeling megmaradt, és az is, hogy együtt tornáztunk. Nagyon sokan reagáltak a videó alatt, ami jó volt, mert így ők is és én is láttam, hogy itt vagyunk. Ez a nehéz időszak csak még inkább építette a közösséget.
Neked személyesen mekkora kihívás volt az online edzés?
Az ember izgul, ha ki kell állnia mások elé. Ha mindezt online-élőben kell megtennie, ezerszer jobban izgul. Az elején tudom, hogy nagyon furcsán éreztem magam. Csak remélni tudtam, hogy mindenki érti, látja, hallja, amit mondok. Amin leginkább görcsöltem, hogy ne bakizzak – ami persze nyilván benne van. Az első két hét nagyon kalandos és izgalmas volt ilyen téren. Aztán megszoktam, belejöttem. Azt hiszem, pár hét után inkább pozitív izgalommá vált az kezdeti szokatlan érzés, mintsem azt éreztem volna: ó, te jó ég, mi lesz, ha élőben kell bejelentkezni.
A nyáron egy közös kirándulást is szerveztetek, és együtt körbebicikliztétek a Velencei-tavat. Honnan jött a kirándulás ötlete?
Szerettem volna találkozni a csapattal, de arra nem volt lehetőség, hogy a KCSSK-ban tegyük ezt meg. Gondolkoztam, mi lehetne az, amit ők is szívesen csinálnának, közösségépítő szerepe is van, és valahogy más, kiszakítja az embert ebből a furcsa időszakból. Épp körbetekertem a Velencei-tavat, amikor eszembe jutott, hogy ez a KCSSK-sokkal is jó szórakozás lenne. Bedobtam az ötletet, ha van kedvük, megvalósíthatnánk együtt, mint első KCSSK-s csapatépítő tekerés. Nagyon jól fogadták, szuper visszajelzéseket kaptam, nagyon motiváltak voltak. Szóval elkezdtük a szervezést, aztán meg is valósítottuk.
Hogy sikerült a kirándulás? Milyen volt az időjárás, mennyire volt nehéz a táv?
Nagyon meleg volt, de mindenki nagyon jól vette az akadályt. Maga a Velencei-tó 30 km, ami azért nem kis táv. Nyilván, ha az ember nincs hozzászokva ehhez a mozgásformához, akkor megterhelő is lehet. Nagyon komótosan, nagyon kényelmesen, egymásra figyelve tekertünk, és közben sokat beszélgettünk is. Oké, lehet, hogy volt benne némi pulzusemelés is, de csak mértékkel, olyan KCSSK-s módra. Viccet félretéve, nem az volt a cél, hogy minél gyorsabban teljesítsük a távot, hanem, hogy eltöltsünk egy szuper napot együtt. Mozogtunk, beszélgettünk, ettünk és a végén strandoltunk is.
Terveztek még hasonlót?
Igen. Útközben beszéltünk róla, hogy lehetne ez hagyomány, hogy minden nyáron lenne egy KCSSK-s csapatépítő program. Akár mindig körbetekerhetjük a Velencei-tavat, vagy mondjuk Visegrádról indulva bicikliznénk. Maga a kerékpározás nagyon tetszett a társaságnak, és igény is van rá. Tehát jövőre vagy megcsináljuk ugyanezt, vagy kitűzünk más célokat, amelyeket új kihívásként teljesíthetünk. Együtt.
Térjünk át egy picit rád. Mióta foglalkozol aerobikkal? Mióta tartasz edzéseket?
2018 februárjában kerültem a BEAC-hoz, márciusban tartottam az első órámat a KCSSK-ban, és azóta is ott tevékenykedem. Minden edző azt mondja, hogy már gyermekkora óta nagyon fontos szerepet játszott életében a sport, ez nálam sem volt másként. Aerobikórát először a gimis osztálytársaimnak tartottam egy lánytesin. Vállalkozó szellemből, ötösért ment a dolog. Egyrészt nagyon akartam azt az ötöst, meg ki akartam próbálni, hogy milyen lehet edzőként. Összeszedtem a gyakorlataimat, és tartottam egy órát, ami után egyébként egy hétig mindenkinek izomláza volt. Bevallom, jó edzőhöz híven, örültem. Nagyon jó visszajelzéseket kaptam. Szerintem itt kattant át nálam, hogy ezzel akarok foglalkozni. 2014/15-ben kezdtem el a képzést, majd miután végeztem, először látássérültekkel foglalkoztam, nekik tartottam pilatest és TRX-edzést. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően sodort az élet a BEAC-hoz. Szívből örülök, hogy így történt.
Szerinted mi az aerobik titka? Mitől van ekkora közösségformáló ereje?
Bevallom őszintén, nagyon sokat gondolkoztam ezen a kérdésen, hogy mi lehet ebben a mozgásformában, ami engem is rabul ejtett, vagy mi az, ami a KCSSK-ban is ennyire varázslatos hangulatot teremt. Nem tudom megfogalmazni magát a titkot, de azt bizton állíthatom, ha egyszer megtapasztalod, akkor egyszerűen nem akarod, hogy többé ne legyen az életed része.
Miért tartod fontosnak, hogy egyetem mellett is sportoljunk?
Mert nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is kikapcsol, feltölt. Kell ez, amikor benne vagy a szürke hétköznapokban. Azt gondolom, van úgy, hogy rutinszerűen csak megyünk, és gyakorlatilag észre sem vesszük, de picit belefásulunk mindenbe: no ilyenkor jön a sport, ami egy kicsit kimozdít, felráz, feltölt. Én azt gondolom, mindenben sokkal jobban teljesítünk mozgás után.
Van különbség aközött, ha edzőként mozogsz, vagy ha magadtól állsz neki? Más lesz a hangulatod?
Nagyon más. Szerintem nem összehasonlítható a kettő. Más edzőként ott állni, és fejben végig figyelni, tulajdonképpen instruálni az órát, és más edzettként kikapcsolódva, és kizárva mindent. Személy szerint nekem többet ad a sport edzőként, mint nem edzőként. De valószínűleg ehhez hozzátartozik az is, hogy ez az életem. Imádom látni a csupa mosolyt, vagy azt ahogy élvezik (oké, oké az ötvenedik guggolásnál lehet, hogy nem annyira élvezik) és követik az órát. Engem ez mindig jobban feltölt, mintha én mennék el és nyomnék le egy edzést.
Miért javasolnád a friss koleszosoknak, hogy ők is csatlakozzanak az edzésekhez?
Azt tudom mondani, amit már az előbb is boncolgattunk, hogy nehéz megfogalmazni, amit a KCSSK és ez a közösség ad. Le kell jönni, és meg kell tapasztalni, nem feltétlenül az edzés, hanem a közösség miatt is. Azt gondolom, ha ezt egyszer valaki átéli, onnantól nem lesz kérdés, sem a miért, sem az, hogy jöjjön-e. Én szívből javaslom mindenkinek a KCSSK-s órákat (és a BEAC Aerobik edzéseket), és nem azért, mert én vagyok az edző, hanem azért, mert tényleg szuper közösség alakult ki, ami által olyan feelingje van az óráknak, hogy kár belőle kimaradni.