Csak együtt sikerülhet!

A 2016. június 10-én kezdődő franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságon válogatottunk az F-csoportba került, Portugália, Izland és Ausztria társaságában. Felnőtt labdarúgóink harminc hosszú, csalódásokkal teli év után jutottak el ismét egy labdarúgó-világeseményre, ahol a tisztes helytállás az elsődleges szempont, de a csoportból való továbbjutás sem elképzelhetetlen.

A selejtezőcsoportok sorsolása után egyértelműen megfogalmazott és kimondott cél volt a kijutás a 2016. évi Európa-bajnokságra, lehetőleg pótselejtező nélkül, és a létszámbővítés, valamint az ellenfelek ismeretében ez nem is tűnt lehetetlen vállalkozásnak. Első hazai mérkőzésén jól kezdett válogatottunk, a 75. percben Priskin Tamás révén megszereztük a vezetést Észak-Írország ellen, de néhány percen belül jött az egyenlítés, majd nem sokkal később egy szerencsétlen öngól döntött, sajnos nem a mi javunkra. Ekkor már-már arra gondolhattunk, hogy a mérkőzések végén menetrendszerűen érkező hibák újra megpecsételik majd a sorsunkat, szerencsére azonban nem így történt. A balul sikerült kezdés után a magyar csapat az addigi szövetségi kapitányt, Pintér Attilát váltó Dárdai Pál karizmatikus vezetésével az utóbbi években nem tapasztalt tartásról és küzdőképességről tanúbizonyságot téve felállt a padlóról, egyre inkább csapattá érett, a szurkolók pedig ezt látva, tizenkettedik emberként teljes mellszélességgel kiálltak a válogatott mellett, így jöttek is az eredmények: nagyon értékes döntetlen Romániában, kettős győzelem a Feröer-szigetek és Finnország ellen, közben pedig egy gól nélküli döntetlen itthon a görögökkel.

Ekkor viszont közbeszólt a Hertha BSC megfellebbezhetetlen ultimátuma, Dárdai Pált Bernd Storck váltotta a magyar kispadon, aki a románok elleni itthoni és az észak-írek elleni idegenbeli döntetlennel mutatkozott be. Utóbbi mérkőzésen a válogatott komoly győzelmi esélyt szalasztott el egy, a hosszabbításban bekapott gól miatt, amivel azután egyértelművé vált, hogy az észak-írek végeznek a csoport élén, lehetőséget adva a románoknak, hogy a saját kezükbe vehessék a sorsukat, és ezzel ők persze éltek is. Miután pedig Törökország válogatottja egy huszáros hajrával megszerezte előlünk a biztos továbbjutást érő legjobb csoportharmadik pozícióját, így az is kiderült, hogy pótselejtezőre kényszerülünk. Mivel ott Norvégia ellen nem mi számítottunk favoritnak, sokakat meglepetésként ért, hogy válogatottunk a már a csoportmérkőzéseken is látott szervezett, érett csapatmunkával, valamint néhány kimagasló egyéni teljesítménnyel mégis sikerrel vette az akadályt, kettős győzelemmel búcsúztatva jóval esélyesebbnek tartott ellenfelét.

Az Eb-selejtezőkön és a pótselejtezőn elért eredményeknek, valamint a pontszámítás sajátosságainak köszönhetően Magyarország az 1993-ban bevezetett rangsorolás legjobb helyezését produkálva a 20. helyet foglalja el a FIFA-világranglistán, míg Eb-csoportellenfeleink közül a portugálok a 8., az osztrákok a 10., az izlandiak pedig a 34. helyen állnak. Ez a helyezés azonban önmagában mit sem ér, hiszen nem lehet kivinni a pályára, ott kizárólag a mutatott teljesítmény számít, bármiféle rangsorolásnál sokkal fontosabb, hogy válogatottunk szervezetten, az utóbbi időben mutatott erényeit megtartva, továbbra is megalkuvást nem tűrő harcossággal, egymást segítve vegye fel a harcot ellenfeleivel. De nézzük, mivel, illetve kikkel is nézünk hamarosan szembe.

Az osztrák csapat Hollandia ellen

Az osztrák csapat Hollandia ellen

Magyarország az Európa-bajnokságon június 14-én Bordeaux-ban, Ausztria ellen kezdi meg szereplését. A „sógorok” a selejtezőkön igencsak kitettek magukért, első mérkőzésükön döntetlent játszottak otthon a svédekkel, utána viszont mind a kilenc meccsüket egytől egyig hibátlanul teljesítették – miközben például négy gólt szereztek Svédországban –, és ezzel az oroszokat megelőzve megérdemelten végeztek a G-csoport első helyén. Marcel Koller igencsak ütőképes kis csapatot hozott össze, de ebben persze az is segítette, hogy jobbnál jobb játékosokból válogathat. Az osztrákok első számú gólfelelőse, Marc Janko combizomszakadás után most tért vissza, de szomszédunk keretében rajta kívül is bőven akad meghatározó idegenlégiós. Érdemes megemlíteni a német Bundesliga első osztályában a Werder Bremennel hatalmas hajrával éppen csak bennmaradó szabadrúgás-specialista Zlatko Junuzovicot, az óriási meglepetésre angol bajnok Leicester Cityhez tartozó Christian Fuchsot, a szintén Angliában légióskodó Marko Arnautovicot, a Stoke City támadó középpályását, és nem utolsósorban a német Bayern Münchennel idén bajnok és kupagyőztes David Alabát, aki érdekes módon csapatában balhátvédet, az osztrák válogatottban azonban irányító középpályást is játszik. Az osztrákokat sokan a júniusi Európa-bajnokság egyik lehetséges meglepetéscsapatának tartják.

A legkönnyebb csoportellenfelünk - Izland váogatottja

A legkönnyebb csoportellenfelünk – Izland válogatottja

Második csoportmérkőzésünket június 18-án Marseille-ben, Izland ellen vívjuk, optimista várakozások szerint győzelmi esélyekkel. A Lars Lagerbäck, Heimir Hallgrímsson izlandi kapitánypáros vezette csapat az A jelű selejtezőcsoportból Csehország mögött két ponttal lemaradva a második helyen jutott tovább, megelőzve Törökországot és a csoportjában csupán a csalódást keltő negyedik helyet megszerző Hollandiát, akiket a csehek mellett az izlandiak is oda-vissza megvertek. Az izlandi válogatott gerincét főként Skandináviában játszó labdarúgók alkotják, de vannak idegenlégiósaik Angliában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Oroszországban is. A szigetországiak erejét jól mutatja az is, hogy a selejtezők negyedik körében a csehektől idegenben elszenvedett első vereségük után legközelebb az utolsó fordulóban, Törökországban kaptak ki a mérkőzés legvégén esett góllal, miközben gólkülönbségük kimagaslóan a legjobb volt a csoportban; a csoportelső csehek és a csoportharmadik törökök +5-ös gólkülönbségét 6 góllal túlszárnyalva, +11-es eredményt tudtak felmutatni. A hírek szerint Lars Lagerbäck, a 67 esztendős svéd szakember az Európa-bajnokság után lemond tisztségéről, de addig is nyilván szeretné még néhányszor győzelemre vezetni csapatát – azért reméljük, második csoportmeccsünk nem lesz köztük…

Portugália, talán a legerősebb csoportellenfelünk

Portugália, talán a legerősebb csoportellenfelünk

Utolsó csoportmérkőzésünkre június 22-én Lyonban, Portugália ellen kerül sor, tudvalévő, hogy harmadik ellenfelünk több poszton is világklasszis játékosokból áll. Ezt a selejtezők alkalmával is igazolták, amikor az első fordulós – nem kis meglepetést keltő –, Albánia elleni otthoni vereség után az összes további mérkőzésüket megnyerve, magabiztosan végeztek az I-csoport első helyén. Egy kivételtől eltekintve kizárólag egygólos győzelmeket arattak – nem egy esetben csak a hosszabbításban megszerezve a győztes találatot –, de ezzel együtt természetesen nem férhetett kétség a továbbjutásukhoz, sőt, ez is a csapat tartását, állhatatosságát bizonyítja. A portugálok kerete csoportellenfeleink közül talán a legerősebbnek mondható, gondoljunk csak a Real Madridban idén is brillírozó Cristiano Ronaldóra, de Bruno Alves, André Gomes, Joao Moutinho, Ricardo Carvalho, Pepe, Nani, Vieirinha, Ricardo Quaresma, – mind jól csengő nevek Fernando Santos szövetségi kapitány keretében.

És hogy a saját csapatunkról is ejtsünk pár szót, a magyar keretben is vannak kiváló, már sokat bizonyított futballisták – Király Gábor, Juhász Roland, Gera Zoltán, Dzsudzsák Balázs, Nikolics Nemanja, Szalai Ádám, Stieber Zoltán, Böde Dániel, Elek Ákos, hogy csak néhány nevet említsünk –, valamint több olyan, sokra hivatott játékos, aki még csak a szárnyait bontogatja. Bernd Storck már a pótselejtezőn is bátran nyúlt a fiatalokhoz – az első, idegenben megvívott mérkőzést például az általa meglepetésre mély vízbe dobott, alig 22 éves Kleinheisler László gólja döntötte el, akit időközben a német Werder Bremen szerződtetett –, és a válogatott keretben azóta is több ifjú titán kapott lehetőséget, hogy megmutathassa magát. De ne áltassuk magunkat, igazából nincsenek sztárjátékosaink, a mi esetünkben sokkal fontosabb, hogy az egységben az erő elvét kövessük, a Bernd Storck által elindított szisztematikus szakmai munkával megtámogatva. Az Európa-bajnokságig hátralévő időszakban a már eddig is viszonylag jól működő, szervezett védekezés megtartása mellett a helyzetkihasználás hatékonyságának javítása, ennek begyakorlása a leglényegesebb feladat, ami aztán eredményességünk kulcsa lehet.

Bernd Storck a levegőben a kijutást követően

Bernd Storck a levegőben a kijutást követően

Végezetül nézzük, miben reménykedhetünk a franciaországi Európa-bajnokságon. A hat csoportból a csoportmérkőzések után az első két helyezett mellett a négy legjobb harmadik szintén továbblép – tehát egy győztes mérkőzéssel és egy döntetlennel már megnyílhat az út a nyolcaddöntő felé –, de ne feledjük, ellenfeleink legjobb játékosai a magyarnál magasabb színvonalú bajnokságokban edződnek, nemegyszer sztárcsapatok kulcsjátékosai, akik a gyors, technikás, egyérintős játék avatott művelői, ellenük pedig a hit, a csapategység, egymás kisegítése, biztatása lehet a leghatékonyabb fegyverünk. Persze válogatottunkban is akadnak kifejezetten technikás játékosok, mint ahogy egykori és mostani idegenlégiósok is, de közülük jelen pillanatban sajnos nagyon kevés a klubcsapatában meghatározó szerepet betöltő futballista, így ezen kellene mielőbb változtatni. Ezért volna fontos, hogy legtehetségesebb fiatal labdarúgóink a megfelelő technikai és fizikai alapok megszerzése után nívós bajnokságokban jussanak folyamatos játéklehetőséghez, rendszeresen részt vegyenek a különböző nemzetközi tornákon, világversenyeken, minél többször, minél erősebb ellenfelekkel szemben méressék meg magukat, ami az előrelépés, a fejlődés záloga. De ha egyszer mindez megvalósul, akkor majd a remélt folytatás sem marad el, és nem kell újabb több tíz évet várnunk, hogy legjobbjainknak szurkolhassunk egy ilyen szintű eseményen…

Képek forrása:
mlsz.hu
24.p3k.hu

Források:
www.nemzetisport.hu
www.mno.hu
www.origo.hu