Mi is a különbség – futsal vs. futball

Újra itt egy összehasonlítós cikk, melyben most két egyértelműen megkülönböztethető, mégis sokban hasonlító sportágat mutatunk be. Lehet, valóban a fejetekhez kaptok, hogy: Ne már, mindenki tudja, hogy ez a két sportág miben különbözik! De kötelezőnek éreztem szólni róluk az utóbbi időkben a két sportág terén elért magyar sikerekre való tekintettel.

A teremfoci, alias futsal a nagypályás labdarúgás hivatalos, elsősorban teremben játszott változata. Kezdetben Five a Side volt a játék neve, később az angol football és a spanyol sala (terem) szavakból született meg mai elnevezése. A sportágnak ismeretes a dél-amerikai és az európai eredete is. Utóbbi elnevezése a minifutball, melyet a magyar származású, Belgiumban sportfelügyelőként dolgozó Gaal Endre fiatalokkal fejlesztett ki. A játék a Magyarországon jól ismert pulykázásból (kiskapus játék, ahol 3 szöglet egy tizenegyest ér) indult ki. Belgiumban 1962-ben 62 csapat részvételével rendeztek kispályás “minivoetball” labdarúgó bajnokságot, 1965-től pedig már működik a Belga Minifutball Szövetség (MFA), majd a  Belga Művelődési Minisztérium is felkarolta ezt a rekreációs játékot és az 1970-es években már az iskolákban oktatták a “magyar” focit. 1986-ban megalakult a Nemzetközi Minivoetball Szövetség (I.M.F.F.) amerikai, holland, belga, szlovák, olasz, dán, jugoszláv és magyar tagokkal. A megalakult új nemzetközi szövetséget megkereste a FIFA, hogy olvadjon be tagszervezetnek, viszont a megkeresés elutasításra került, mert a FIFA olyan szabálymódosításokat akart, ami az eredeti minifutball szabályaitól eltér. De az erősebb nyert, a minifoci átadta helyét a futsalnak. A dél-amerikai eredet Uruguayba vezethető vissza, ahol 1930-ban Juan Carlos Ceriani Gravier ötlötte ki a labdarúgás mini, 4+1-es változatát az ifjúság versenyeztetésére (az 5+1-es felállás sosem jelent meg ebben a térségben). A játékot kosárlabda játéktéren játszották, palánkok nélkül. Ez a változat több mint 70 éve létezik Brazíliában, és olyan futballisták játszották gyermekkorukban, mint Ronaldinho vagy Zico.

DSC_0824-670x400A futsalt két csapat játsza 4+1-es felállásban, a cserék száma legfeljebb 7 lehet. A játék során akárhányszor lehet cserélni (repülőcserével), de csak a kijelölt vonalszakaszon (cserezóna) keresztül; csereszabályok megsértéséért pedig sárga lap jár. A játéktér méretei nagyon hasonlítanak a kézilabda játéktér méreteihez, szélét vonal és nem palánk határolja. A labda kisebb méretű, mint a labdarúgásnál használt labda, és az egyéb fizikai tulajdonságai is mások: sokkal kevésbé pattan. Viszont a felülete ugyan olyan, mint a „rendes” focilabdáé.

Szabályait tekintve a futsal lényegesen különbözik kültéren játszott testvérétől. 2×20 perc tiszta játékidő van (vagyis, ha játékon kívül kerül a labda, az óra megáll). A hosszabbítás pedig plusz 2×5 perc szintén tiszta játékidő. Szabadrúgások, büntetőrúgások, sarokrúgás, oldalberúgás… stb. esetén a labdától előírt távolság 5 méter az ellenfél játékosai számára (kivétel a kezdőrúgás, ahol csak 3 m). Nincs bedobás, csak oldalberúgás, a kapus is csak kidobással hozhatja játékba a labdát. Kidobás után a kapus addig nem érintheti a labdát, amíg a labda át nem halad a felezővonalon, vagy játékon kívülre nem kerül, illetve az ellenfél bármely játékosa nem érinti. És ott van még a bűvös 4 másodperc is: a labdát 4 mp-en belül játékba kell hoznia az arra jogosult csapatnak, ellenkező esetben az ellenfél csapat következik; a kapus a saját térfelén mindössze 4 másodpercig birtokolhatja a labdát (ha addig le nem passzolja, úgy az ellenfél közvetett szabadrúgást végezhet el onnan, ahol birtokolta a labdát a 4 mp leteltekor). A kapus lecserélhető mezőnyjátékosra, azonban ennek a játékosnak megkülönböztető mezt kell viselnie (pl.: lyukas mezt), valamint a mezen lévő mezszámnak egyeznie kell a játékos eredeti mezszámával. A közvetlen szabadrúgást maga után vonó szabálytalanságok számát nyilvántartják (halmozott szabálytalanságok), és félidőnként az ötödik szabálytalanság után minden szabálytalanságért ún. kisbüntető jár. Ezt 10 méterről végzik el, és csak a kapus van a lövő játékossal szemben. A piros lappal jutalmazott játékos nem ülhet le a kispadra, hanem be kell mennie az öltözőbe. Csapata azonban 2 perc után kiegészülhet egy másik játékossal, viszont ha a pillanatnyilag kevesebb létszámmal játszó csapat a 2 perces büntetőidő alatt gólt kap, akkor azonnal kiegészülhet. A cserejátékos csak akkor léphet a játéktérre, ha a lecserélt játékos már elhagyta azt. A cserejátékosoknak a technikai zónában megkülönböztető mezt kell viselniük. A technikai zónában pedig csak egyetlen személy állhat, az edző – mindenki másnak ülnie kell.

DSC_8180-597x400A futball, melyet a világ legnépszerűbb sportjaként tartanak számon, nem tiszta játékidővel dolgozik – valljuk be, elég hosszú lenne úgy az a 90 perc. Nagyobb pályán, több játékos mozog, és a szabályok is kicsit másak. De honnan is startolt ez a mára már az egész világot meghódító mozgásforma? Gondoltad volna, hogy kínai forrásokban szerepel először a játék? I. e. 2000 körül Huang-ti császár a gyalogos katonák kiképzésében vetette be azzal a céllal, hogy a katonák gyorsaságát, ügyességét és találékonyságát fejlessze általa. A rabszolgák kivételével az egész nép körében elterjedt a cu-künek (rúgni a labdát) hívott játék. Később ezen mintát követve Japánban is megjelent a játék őse, kemari néven, igaz, jelentős különbség, hogy itt kultikus szerepet játszott, s kezdetben csupán a főnemesség kiváltsága volt. A római és a görög kultúrában nincsenek futballra utaló nyomok, legközelebb csak a középkorban találkozunk vele Angliában és Franciaországban tömeg-football, illetve határlabdázás néven. Eredete a rontásűző mágia pogány szokásaiban keresendő: egy-egy télutói vagy tavaszi napon a megrontásból származó veszedelmeket egy bőrbatyuba gyömöszölték, és a falu lakosságának részvételével minél távolabbra rugdosták a településtől. Úgy vélték, aki a legtöbbet árt a „labdának”, vagyis a legnagyobbakat rúgja bele, az mentesül leginkább a betegségektől. A XIV. században Angliában és Franciaországban durvasága miatt egyaránt betiltották a játékot, amelyet gyakran emlegettek ördögi mulatságként.

A mai értelemben vett labdarúgás az 1820-as években az angliai diákok körében született meg: szabályaik szerint tiltották a túlzott durvaságot, meghatározták a pálya nagyságát és a részvevők számát. Az első amatőr futballegyesületet, az FC Sheffieldet 1857-ben alapították, 1862-ben pedig kidolgozták az általánosan elfogadott szabályrendszert. A Federation Internationale de Football Association (FIFA), a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség hat alapító nemzet (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Svájc, Svédország), valamint a Spanyolországot képviselő FC Madrid közreműködésével 1904-ben alakult Párizsban, és a részvevők kijelentették, hogy ragaszkodni fognak a labdarúgás addig megalkotott szabályaihoz, a Laws of the Game-hez. 1908-ban helyet is kapott az olimpiai programban (a női futball 1996-tól szerepel a játékok műsorán), viszont ezen sportág világversenyei mindig is nagyobb hangsúlyt kapnak az ötkarikás szerepléseknél. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) 1954-ben jött létre; a legjelentősebb kontinentális klubtornát, a Bajnokcsapatok Európa Kupáját (BEK) 1955-ben írták ki első alkalommal. E sorozat neve változott Bajnokok Ligájára (BL) 1992-ben. Magyarországon az 1879-ben a Molnár Lajos és gr. Esterházy Miksa által írt Athletikai gyakorlatok című könyv említi meg először a futballt, vagy ahogyan a kiadványban fogalmaznak, az „angol rúgósdi”-t.

A modern futball alapszabályait 1870-ben fektette le a Sheffield Association. Ezek több módosításon estek át az évtizedek során, a legfontosabbak ma egy 1938-as szabálymódosítás szerint értelmezendők, amelyet a FIFA játékvezetői testülete fektetett le. Két 11 fős csapat küzd egymás ellen, hogy a kétszer 45 perc (plusz hosszabbítás) alatt az ellenfélnél többször kapuba juttassa a labdát – persze nem a saját kapujába, mert az öngól. Talán a legismeretesebb szabálytalanság a les, ez az, amiért a legtöbbször felpattanunk ülőhelyzetből és sértegetjük a bírót (és felmenőit). Lesen áll az a támadó játékos, aki akcióban van, vagy befolyásolja a játékot úgy, hogy nincsen közte és az alapvonal között két védõjátékos. Azonnali, közvetlen szabadrúgást von maga után a lökés, a gáncsolás, a feltartás, illetve a nem a labdára irányuló rúgás. 11-es akkor ítélhető, ha az előbbiek a 16-oson (büntetőterületen) történtek. A veszélyes játékért – pl. magasra emelt láb, mélyre hajtott fej – a labda játékbahozatalát akadályozó cselekedetért, vagy abban az esetben, ha a kapus 4 lépésnél többet tesz labdával a kezében, illetve magyarázásért/okoskodásért/reklamálásért közvetett szabadrúgás jár, amelyet nem lehet azonnal kapura lőni, előbb le kell gurítani egy másik támadó játékosnak. A gól közvetlen megakadályozására történő, vagy sérülést okozó durvaságot kiállításnak kell követnie és közvetlen szabadrúgásnak. Ugyanez jár a játékvezető megsértéséért, figyelmeztetés utáni reklamálásért, valamint dulakodásért, verekedésért, köpködésért, valamint a gólhelyzet, vagy gól megakadályozására irányuló szándékos kezezésért. És itt találtok még 11 olyan fociszabályt, amit a többség rosszul tud.

Ez ELTE BEAC-on van futsal szakosztály, női és férfi is, valamint a sportrovatnál folyamatosan tudósítunk az aktuális bajnokságról és a csapat teljesítményéről!

forrás: www.lazapipa.huwww.utanpotlassport.hu

képek: www.mlsz.hu