Világhírű arcok az egyetemi sportéletből

Megújul a magyar egyetemi sport címmel tartott sajtótájékoztatót a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség. A hosszútávú célok ismertetése mellett bemutatták az egyetemi sport újdonsült arcait is.

Sajtótájékoztatóhoz képest meglepően sokan ültek május 30-án a TTK Dékáni tanácstermének asztala mögött: Kiss Ádám MEFS elnök, Kovács Antal és Simon Gábor elnökségi tagok mellett az egyetemi sport arcaként megjelent Cseh László úszó, Heidum Bernadett gyorskorcsolyázó, Honti Kata kosárlabdázó és Joó Abigél judós is. Az öt tagú csapat másik úszóját, a paraolimpiai arany- és bronzérmes Sors Tamást csak a közlekedés akadályozhatta a részvételben, a jövőben ő is hirdeti az egyetemi sport fontosságát.

Kiss Ádám nyitó beszédében rögtön föl is vázolta a MEFS feladatainak hármas útját: az élsport, az egyetemi versenysport és a tömegsport támogatását. A teljes tisztújításon és alapszabály változtatáson átesett szervezet e területeken veti be magát az elkövetkező években.

Megérthető analízis

„Európában a 18-24 éves korosztály 40%-a jár valamilyen felsőoktatási intézménybe, és nincs ez másként a fiatal élsportolók esetében sem” – mutatott rá a probléma súlyára a MEFS (és egyben a BEAC) elnöke. Épp ezért lehet kardinális kérdés a tanulás és az élsport összeegyeztetése, ami jelenthet egyéni vizsgarendet, de akár azt is, hogy kiváló sportolók előnyt élveznek a felvételiken. Kovács Antal, olimpiai- és világbajnok judósunk, a MEFS Versenysport Bizottságának elnöke hozzátette, a ’90-es években számos remek sportolót veszített Magyarország a vagy tanulás/vagy sport dilemma látszólagos megkerülhetetlensége miatt. Pedig korántsem ilyen súlyos a helyzet, amit jól jelez, hogy a Londonba kvalifikált 8 magyar judós mindegyike felsőoktatási hallgató.

Egyetem és élsport összeegyeztethetőségét demonstrálták az egyetemi sport arcainak felkért sportolók is: mindegyikük egyéni tanrendben, de legalábbis a tanárok maximális bizalmát és segítőkészségét élvezve tanul. Honti Kata, a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatója először félt a kettős terheléstől, elmondása szerint úgy kellett rábeszélni az egyetemi jelentkezésre, de nem bánta meg a dolgot. Igaz, légiós karrierje miatt a következő évben kénytelen szüneteltetni tanulmányait. A BME-s Cseh Lacinak gyakran külön is segítenek a tanárok, az előadások alapján érthetetlennek tűnő analízist például korrepetálás segítségével abszolválta.

A MEFS vezetői újságírói kérdésre válaszolva elmondták, az egyetemi sport arca pozíció nem jár külön feladatokkal, az öt sportolónak csupán nyilvános megszólalásaiba kell tudatosan belecsempésznie az egyetemet. Az ügy általános előmozdítása mellett ettől azt várják, hogy a jövőben a tehetséges középiskolás élsportolók bátrabban adják be jelentkezési papírjaikat.

Legyen rivalizálás!

Simon Gábor, a Szabadidősport Bizottság elnöke a mozgás közösségépítő szerepét hangsúlyozta. „A tömegoktatásban sajnos kezdenek szétforgácsolódni a közösségek, ezért nekünk a sport buli részét is ki kell emelnünk, hogy a mai fiatalokra hatni tudjunk” – mondta Simon, aki maga is aktív egyetemi sportoló, az ELTE SE futsal játékosa. Szerinte az erős egyetemi versenysport, egy kis egészséges rivalizálással párosulva tömegeket mozgathat meg, akik először nézőként, később játékosként kapcsolódhatnak be a vetélkedésbe. A versengés fontosságát Cseh Laci is megerősítette, aki több egyetemi úszóversenyt nyert a BME színeiben, csapatban és váltóban viszont nagy csatákat vívnak a pécsiekkel, debreceniekkel. Az egyetemek versenyszervezői munkáját egy sportiroda rendszer kiépítésével segítené a MEFS.

Az egyetem autonóm

Az egyetem sportolói bázisának szélesítéséről beszélt Kovács Antal, szerinte ez döntően határozná meg, hogyan állnak az ország későbbi vezetői a sporthoz, ami természetesen az egész társadalom sportolási lehetőségeit befolyásolhatja. A háttérben itt is a sportra fordított összegek sejlettek fel, Kiss Ádám egy kérdés nyomán nyíltan is e tárgyra tért. Mivel az új sportirányítás nem csökkentette a MEFS költségvetését, szponzorok bevonásával, illetve a társasági adó kedvezmények jobb kihasználásával akár növelhető is az egyetemi sport rendelkezésére álló pénz. Infrastrukturális szempontból jó jelnek tartja, hogy a felsőoktatási intézményfejlesztési tervek általában külön foglalkoznak a sporttal, a kormányzat pedig a budai Tüskecsarnok egyetemi felhasználási lehetőségein gondolkodik.

Simon Gábor kérdésemre elmondta, az egyetemi autonómiát szem előtt tartva a MEFS nem tervezi kötelezővé tenni a testnevelést egyetemisták számára, bár javaslatokkal fognak élni az intézmények felé, hogy kritériumtárgyak meghatározásával vagy a kreditrendszer kibővítésével ösztönözzék mozgásra hallgatóikat. Simon elmondta, ez irányú törekvéseiktől a gazdasági főigazgatók szoktak hanyatt esni. A sportolási lehetőségek biztosítása pedig elkerülhetetlen lesz, mivel a köznevelési törvény szeptembertől heti 5 tesiórát ír elő a kisdiákok számára. A nem is oly távoli jövőben tehát a rendszeres sporthoz szokott gólyákkal kell számolniuk az egyetemeknek, főiskoláknak.

Fotó: nemzetisport.hu