Ma már a szakmai kompetenciákon túl egyre inkább szükség van az úgynevezett „soft skillek” meglétére is.
A digitális technológia rohamos fejlődésével, a robotika és a negyedik ipari forradalom térhódításával átalakulóban van a munka világa is, ami a jelen és a jövő munkavállalóinak is nagy kihívást jelent. Azoknak, akik sikeresen érvényesülni szeretnének a gyökeresen megváltozó munkaerőpiacon, mindenképpen szükségük lesz néhány olyan készségre, amivel piacképesek tudnak maradni, helyt tudnak állni és ki tudnak tűnni a jelentkezők közül.
Az Adecco Csoport, a világ egyik legnagyobb humánerőforrás szolgáltatásokat nyújtó cége szerint a legfontosabb az, hogy a munkavállalóknak rugalmasnak és agilisnak kell lenniük, miközben nyitottan kell állniuk az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) kérdéséhez, akár autodidakta módon is. Ha ezek megvannak, már „csak” a sebességre kell figyelni, azaz hogy képesek legyünk gyorsan felismerni a problémát és a benne rejlő lehetőséget a változásra – vallja Goszleth Gábor, a magyarországi Adecco Kft. értékesítési igazgatója.
A gyors reagálás valóban kulcsfontosságú, hiszen a minden eddiginél gyorsabban változó technológiák következtében a jelenlegi tudás akár már két-három év múlva is elavultnak számíthat.
A szakemberek egyébként 16 kulcsfontosságú képességet azonosítottak, amelyek elengedhetetlenek a boldoguláshoz a közeljövő munkaerőpiacán.
Ebből 12 közösségi és érzelmi képesség, és a közösségi és érzelmi tanulás (social and emotional learning, SEL) része. Ezek a készségek a spektrumon az alapvető készségeken – mint például írástudás, számtani ismeretek – túl helyezkednek el. Ezt az új képességpalettát hívják „puha készségeknek” (soft skills).
Az Amerikából származó „soft skills” kifejezésnek számtalan magyarosított formája van; leggyakrabban puha faktorokként szokták emlegetni hazai berkekben. Gyakorlatilag ezek azok a képességek, amelyek a szakmai tudáson felül alapvetően meghatározzák a munkavállaló beilleszkedési-, motiválhatósági-, kezelhetőségi-, kreativitási jellemzőit.
Az alapvető készségek azok, amelyeket a mindennapi feladataink során használunk: ilyen az írás- és a számolni tudás, a tudományos alapismeretek, az infokommunikációs technológiai alapképességek, a pénzügyi alapismeretek, valamint a kulturális és polgári alapismeretek megléte. A komplex kihívások megoldásához kompetenciákat alkalmazunk, így beszélhetünk kritikai gondolkodásról és problémamegoldásról, kreativitásról, interperszonális kommunikációról és együttműködésről mint a jövőben nélkülözhetetlen kompetenciáról. A jellembéli vagy karakterkvalitásokhoz azok tartoznak, amelyeket a változó környezethez való boldoguláshoz használunk. Ezek a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a határozottság és kitartás, az alkalmazkodókészség, a vezetőkészség, illetve a társadalmi és kulturális tudatosság.
Az amerikai kutatások szerint folyamatosan nő az igény a SEL-készségeket mozgósító munkakörökben megfelelő munkaerő alkalmazására.
Ezek a SEL-készségek már az iskolában is elsajátíthatók egyébként, amit főleg azok a feladatok segítenek elő, amelyek az együttműködést ösztönzik: a csoportmunkák, a diskurzusok, a problémamegoldó feladatok és a kritikai gondolkodást igénylő projektfeladatok. Természetesen nem csupán az iskolai környezetben fejleszthetők a SEL-készségek, hanem a különféle hobbik, a sportolás, a zenetanulás, vagy éppen a táborozás alkalmával is. Sokak nagy örömére a modern technológiák is hasznosak lehetnek a jövő készségeinek megalapozásában: a videojátékok, valamint a virtuális valóság játékai is elősegítik a problémamegoldó képességek és a komplex rendszerekben való gondolkodás fejlődését.
Összességében hét olyan készséget említhetünk, amelyek minden hasonló listában előfordulnak, készüljenek azok bármely szakértő vagy kutatóintézet által, és ezek azok, amelyeket az amerikai Forbes is tárgyalt egy, a közelmúltban megjelent cikkében. A jövőben a legfontosabbnak talán a kritikai gondolkodás fog bizonyulni, hiszen a mesterséges intelligencia fejlődésével a gépek ugyan oroszlánrészt fognak vállalni a feladatok elvégzésében, de az emberek lesznek azok, akiknek mérlegelniük kell az egyes megoldások előnyei és hátrányai között. A tudást már most sem elég csupán megszerezni, fontos az is, hogy ne évüljön el, ezért a már évek óta emlegetett élethosszig tartó tanulás már nemcsak jólhangzó szlogen, hanem olyan dolog, amire valódi igény mutatkozik.
A kommunikációs készséget illetően egyre inkább elengedhetetlen, hogy a sikeres munkavállaló jól tudja kifejezni a mondanivalóját mind írásban, mind szóban. Továbbra is fontos a megfelelő helyesírás, de egyre inkább követelmény a rövid, tömör fogalmazás is, hogy az üzeneteiket minél egyértelműbben és gyorsabban át tudják adni. A gyorsaság ugyanakkor nem csupán ebben fontos szempont, hanem a döntéshozatalban is: a Forbes cikke szerint a számítógépek jobban képesek információt feldolgozni, mint az emberi agy, de végül az emberek lesznek felelősek az üzleti szempontból kritikus döntések meghozataláért a cégnél, és nekik kell figyelembe venniük a döntéseik következményeit a vállalkozás és az ott dolgozók szempontjából.
A vezetői készségek megléte korábban is alapvető elvárás volt a társadalom bizonyos rétege számára, ugyanakkor a jövőben mindinkább előtérbe fog kerülni ez, hiszen a projektalapon működő csapatok és a lapos szervezeti struktúrát követő cégek esetében szükség lesz egy erőskezű, határozott, segítségnyújtásban jeleskedő vezető részére. Fontos az is, hogy a munkatársak elfogadják egymást: szinte minden munkahelyről elmondható, hogy egyre diverzebb, ahol egyre több korcsoport és kultúra dolgozik együtt. Persze nemcsak egymást, hanem a változást is el kell fogadni, sőt, inkább lehetőségként kell rá tekinteni.
Bár a Forbes listájában nem szerepelt, mi azonban mindenképpen kiemelnénk még a flexibilitás és a mobilitás jelentőségét is. Az előbbi, azaz a rugalmasság alatt érthetjük a továbbképzések vagy éppen átképzések jelentőségét, valamint az alkalmazkodást a gyorsan változó körülményekhez. Másfelől a mobilitás a térbeli utazást, az új munkakör vállalását, vagy akár a túlórázásra való hajlandóságát is takarja.
Noha sokan vitatják a soft skillek fontosságát, jó ha tudod, hogy napjaink piacvezető cégei már jóval nagyobb arányban veszik figyelembe ezeket, mint a szakmai kritériumokat. Éppen ezért lehet, hogy jó ajánlólevél az ELTE-n szerzett diploma, de ha a munkavégzésed során kiderül, hogy nem vagy elég kreatív, flexibilis vagy motivált, hamar a vállalaton kívül találhatod magad.
Kiemelt kép: online.csp.edu
