Soft skills – Ezekre a készségekre lesz szükség a jövőben

Ma már a szakmai kompetenciákon túl egyre inkább szükség van az úgynevezett „soft skillek” meglétére is.

A digitális technológia rohamos fejlődésével, a robotika és a negyedik ipari forradalom térhódításával átalakulóban van a munka világa is, ami a jelen és a jövő munkavállalóinak is nagy kihívást jelent. Azoknak, akik sikeresen érvényesülni szeretnének a gyökeresen megváltozó munkaerőpiacon, mindenképpen szükségük lesz néhány olyan készségre, amivel piacképesek tudnak maradni, helyt tudnak állni és ki tudnak tűnni a jelentkezők közül.

Az Adecco Csoport, a világ egyik legnagyobb humánerőforrás szolgáltatásokat nyújtó cége szerint a legfontosabb az, hogy a munkavállalóknak rugalmasnak és agilisnak kell lenniük, miközben nyitottan kell állniuk az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) kérdéséhez, akár autodidakta módon is. Ha ezek megvannak, már „csak” a sebességre kell figyelni, azaz hogy képesek legyünk gyorsan felismerni a problémát és a benne rejlő lehetőséget a változásra – vallja Goszleth Gábor, a magyarországi Adecco Kft. értékesítési igazgatója.

A gyors reagálás valóban kulcsfontosságú, hiszen a minden eddiginél gyorsabban változó technológiák következtében a jelenlegi tudás akár már két-három év múlva is elavultnak számíthat.

A szakemberek egyébként 16 kulcsfontosságú képességet azonosítottak, amelyek elengedhetetlenek a boldoguláshoz a közeljövő munkaerőpiacán.

Ebből 12 közösségi és érzelmi képesség, és a közösségi és érzelmi tanulás (social and emotional learning, SEL) része. Ezek a készségek a spektrumon az alapvető készségeken – mint például írástudás, számtani ismeretek – túl helyezkednek el. Ezt az új képességpalettát hívják „puha készségeknek” (soft skills).

Az Amerikából származó „soft skills” kifejezésnek számtalan magyarosított formája van; leggyakrabban puha faktorokként szokták emlegetni hazai berkekben. Gyakorlatilag ezek azok a képességek, amelyek a szakmai tudáson felül alapvetően meghatározzák a munkavállaló beilleszkedési-, motiválhatósági-, kezelhetőségi-, kreativitási jellemzőit.

Az alapvető készségek azok, amelyeket a mindennapi feladataink során használunk: ilyen az írás- és a számolni tudás, a tudományos alapismeretek, az infokommunikációs technológiai alapképességek, a pénzügyi alapismeretek, valamint a kulturális és polgári alapismeretek megléte. A komplex kihívások megoldásához kompetenciákat alkalmazunk, így beszélhetünk kritikai gondolkodásról és problémamegoldásról, kreativitásról, interperszonális kommunikációról és együttműködésről mint a jövőben nélkülözhetetlen kompetenciáról. A jellembéli vagy karakterkvalitásokhoz azok tartoznak, amelyeket a változó környezethez való boldoguláshoz használunk. Ezek a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a határozottság és kitartás, az alkalmazkodókészség, a vezetőkészség, illetve a társadalmi és kulturális tudatosság.

Az amerikai kutatások szerint folyamatosan nő az igény a SEL-készségeket mozgósító munkakörökben megfelelő munkaerő alkalmazására.

Ezek a SEL-készségek már az iskolában is elsajátíthatók egyébként, amit főleg azok a feladatok segítenek elő, amelyek az együttműködést ösztönzik: a csoportmunkák, a diskurzusok, a problémamegoldó feladatok és a kritikai gondolkodást igénylő projektfeladatok. Természetesen nem csupán az iskolai környezetben fejleszthetők a SEL-készségek, hanem a különféle hobbik, a sportolás, a zenetanulás, vagy éppen a táborozás alkalmával is. Sokak nagy örömére a modern technológiák is hasznosak lehetnek a jövő készségeinek megalapozásában: a videojátékok, valamint a virtuális valóság játékai is elősegítik a problémamegoldó képességek és a komplex rendszerekben való gondolkodás fejlődését.

Forrás: wikijob.co.uk

Összességében hét olyan készséget említhetünk, amelyek minden hasonló listában előfordulnak, készüljenek azok bármely szakértő vagy kutatóintézet által, és ezek azok, amelyeket az amerikai Forbes is tárgyalt egy, a közelmúltban megjelent cikkében. A jövőben a legfontosabbnak talán a kritikai gondolkodás fog bizonyulni, hiszen a mesterséges intelligencia fejlődésével a gépek ugyan oroszlánrészt fognak vállalni a feladatok elvégzésében, de az emberek lesznek azok, akiknek mérlegelniük kell az egyes megoldások előnyei és hátrányai között. A tudást már most sem elég csupán megszerezni, fontos az is, hogy ne évüljön el, ezért a már évek óta emlegetett élethosszig tartó tanulás már nemcsak jólhangzó szlogen, hanem olyan dolog, amire valódi igény mutatkozik.

A kommunikációs készséget illetően egyre inkább elengedhetetlen, hogy a sikeres munkavállaló jól tudja kifejezni a mondanivalóját mind írásban, mind szóban. Továbbra is fontos a megfelelő helyesírás, de egyre inkább követelmény a rövid, tömör fogalmazás is, hogy az üzeneteiket minél egyértelműbben és gyorsabban át tudják adni. A gyorsaság ugyanakkor nem csupán ebben fontos szempont, hanem a döntéshozatalban is: a Forbes cikke szerint a számítógépek jobban képesek információt feldolgozni, mint az emberi agy, de végül az emberek lesznek felelősek az üzleti szempontból kritikus döntések meghozataláért a cégnél, és nekik kell figyelembe venniük a döntéseik következményeit a vállalkozás és az ott dolgozók szempontjából.

A vezetői készségek megléte korábban is alapvető elvárás volt a társadalom bizonyos rétege számára, ugyanakkor a jövőben mindinkább előtérbe fog kerülni ez, hiszen a projektalapon működő csapatok és a lapos szervezeti struktúrát követő cégek esetében szükség lesz egy erőskezű, határozott, segítségnyújtásban jeleskedő vezető részére. Fontos az is, hogy a munkatársak elfogadják egymást: szinte minden munkahelyről elmondható, hogy egyre diverzebb, ahol egyre több korcsoport és kultúra dolgozik együtt. Persze nemcsak egymást, hanem a változást is el kell fogadni, sőt, inkább lehetőségként kell rá tekinteni.

Bár a Forbes listájában nem szerepelt, mi azonban mindenképpen kiemelnénk még a flexibilitás és a mobilitás jelentőségét is. Az előbbi, azaz a rugalmasság alatt érthetjük a továbbképzések vagy éppen átképzések jelentőségét, valamint az alkalmazkodást a gyorsan változó körülményekhez. Másfelől a mobilitás a térbeli utazást, az új munkakör vállalását, vagy akár a túlórázásra való hajlandóságát is takarja.

Noha sokan vitatják a soft skillek fontosságát, jó ha tudod, hogy napjaink piacvezető cégei már jóval nagyobb arányban veszik figyelembe ezeket, mint a szakmai kritériumokat. Éppen ezért lehet, hogy jó ajánlólevél az ELTE-n szerzett diploma, de ha a munkavégzésed során kiderül, hogy nem vagy elég kreatív, flexibilis vagy motivált, hamar a vállalaton kívül találhatod magad.

Kiemelt kép: online.csp.edu