Ivan Cankar műveit fordította a szlavisztika szakos lány – Interjú Korán Dórával

Korán Dóra jelenleg horvát szakirányú szlavisztika szakos hallgató, ám már van egy kitüntetéses diplomája, amelyet szlovén specializáción szerzett. Tavaly decemberben nagy örömmel vett részt Ivan Cankar világirodalmi jelentőségű szlovén író és költő műveinek fordításában.

A korábban szlovén, jelenleg horvát szakirányú szlavisztika szakos hallgatóval a Savaria Egyetemi Központ könyvtárának második emeletén kialakított, február 20-án ünnepélyesen átadott Pável Ágoston-emlékszobában beszélgettünk. A helyszín nem véletlen: maga Dóra javasolta, amikor felvetettem az interjú ötletét. Amellett, hogy egykori szlovénosként büszkeséggel tölti el, hogy kialakítottak egy emlékszobát a leghíresebb magyarországi szlovén (vend) számára, a lokálpatriotizmus is előtör belőle, ha Pável Ágoston neve kerül szóba. Lakóhelyén, a Vendvidék központjának számító Szentgotthárdon kezdte meg ugyanis tanulmányait a nyelvész, néprajzkutató és fordító a helyi gimnáziumban; tiszteletére itt ma múzeum őrzi a nevét. Az emlékszoba ünnepélyes átadóján a fiatal lány boldogan vállalta el, hogy magyar fordításban ő szavalja el Pável Ágoston A csodák idelenn születnek! című versét.

Tanulmányaid során előkerült Pável Ágoston neve?

Természetesen tanultunk róla is. Vas megye egyik legkiemelkedőbb kulturális alakja volt, jelentős szlovénfordító, többek között Ivan Cankar műveit is rengeteget fordította. Nem véletlen, hogy a szentgotthárdi helytörténeti és szlovén nemzetiségi múzeum az ő nevét viseli, sőt a Savaria Egyetemi Központ kollégiumait is róla nevezték el. Megtiszteltetés, hogy most ebben az emlékszobában készülhet ez az interjú, az egykori íróasztala, könyvszekrénye és egyéb hagyatéka mellett, ugyanis a szoba a korábbi helyszínén (a Berzsenyi téri D épületben) nem állt nyitva bárki számára.

Hogyan kezdted el a szlovén nyelvet tanulni?

A gimnáziumban kezdtem el tanulni a szlovén nyelvet. Választani kellett a fő nyelv – ami nálam a német volt – mellé egy második nyelvet, és én ezt választottam. Jól ment, gyorsan tanultam, így kétszer is voltam szlovén Országos Középiskolai Tudományos Versenyen; első alkalommal második, második alkalommal pedig első helyezést értem el.

A gimnáziumban kezdte, ma emelt szinten beszéli a szlovén nyelvet − Fotó: Márk Martina

Milyen szintre lehet eljutni az egyetemen a szlovén nyelvet illetően?

A gimnáziumban középszinten sikerült elsajátítanom a nyelvet – középszintű érettségit is tettem belőle –, ám mivel nem kezdőként érkeztem az egyetemre, ez mostanra emelt szintre fejlődött. Nem feltétel a nyelvtudás, teljesen kezdőként is el lehet kezdeni a szakot, hiszen a legtöbb középiskolában nem tanítanak szlovén vagy horvát nyelvet. Az emelt szintet azok is elérhetik, akik kezdőként érkeznek, hiszen kis létszámú, családiás légkörben zajló kurzusok vannak, arról nem is beszélve, hogy anyanyelvi oktatók tanítanak minket – minden adott ahhoz, hogy magas szinten meg lehessen tanulni nyelvet.

Miért a szlavisztika szakot jelölted meg első helyen annak idején a felvételi során?

Mivel nagyon benne voltam ebben a közegben a versenyek miatt, kézenfekvő volt a szlavisztika szakot választani, na meg a két tanévre elnyert Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjam feltétele is volt, hogy ezen a területen tanuljak tovább. Magától értetődő volt, hogy ide jöjjek.

A szlovén szakirány után most a horvát mellett tetted le a voksot. Miért?

A szlovén szakirányú évek alatt második szláv nyelvként tanultam a horvátot. Nagyon megtetszett, érdekelt is, ezért döntöttem emellett. Hasonlítanak egymásra egyébként, de mégis más a két nyelv. Tanítani nem szerettem volna, ezért nem ebbe az irányba indultam tovább.

Hogyan jött a lehetőség, hogy Ivan Cankar műveit fordíthasd?

Tavaly volt Ivan Cankar szlovén író, költő halálának 100. évfordulója. Ennek apropóján alkotásait 21 nyelvre fordították le. A világ különböző részein élő, szlovén nyelvet tanuló diákokat kértek fel erre. Magyarra is lefordítottuk például egy regényrészletét és egy nyilvános beszédét, melyekben én is részt vehettem több budapesti és szombathelyi társammal együtt. Az elején egyébként azt hittem, hogy csak egy beadandót írok, csak később derült ki, hogy egy irodalmi antológiában fog megjelenni a fordításom.

Fotó: Márk Martina

Ivan Cankar halálának 100. évfordulójára megjelent kötetben kapott helyet Korán Dóra fordítása, melyet büszkén mutatott meg rovatunk olvasóinak − Fotó: Márk Martina

Milyen tárgyakkal találkozhatnak a hallgatók szlavisztika szakon? 

Bevezetnek mindenbe: nyelvészetbe, irodalomtudományba, filozófiába, szociológiába, majd a szakmai törzsanyag részét főleg irodalmi, nyelvészeti, történelmi és fordítással kapcsolatos tárgyak adják.

Ha újrakezdhetnéd, akkor is ezt a szakot választanád?

Nem választanék mást. Nagyon jó élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodtam, a tanárok segítőkészek, így magabiztos nyelvtudásra is szert tehettem.

Miért tudnád ajánlani ezt a szakot?

Elfogult vagyok a szakkal kapcsolatban, de objektíven nézve azt mondhatom, hogy egyrészt adott, hogy itt vagyunk a szlovén és a horvát határ mentén; fontos erősíteni a határon átnyúló társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatokat. Mint említettem, ez a végzettség számtalan lehetőséget nyújt elhelyezkedés szempontjából. Úgy gondolom, szükség van szláv nyelveket ismerő magyar emberekre.

Mik a terveid a jövőre nézve, hol dolgoznál szívesen?

Elsősorban fordítóként vagy magánnyelvtanárként tudom elképzelni magam.

A nyelvész eredeti íróasztalánál − Fotó: Márk Martina

Mi a legnagyobb élmény, amelyet az első alapképzésed során szereztél?

Szoktunk szlovén filmnapokat tartani a moziban, ezeket nagyon szeretem. Idén március végén lesz már harmadik alkalommal, hogy három estén különböző stílusú, díjnyertes szlovén filmeket vetítenek magyar felirattal. De a legnagyobb élmény számomra az, hogy Ljubljana-ban volt egy kéthetes nyári egyetem, amelyen részt vettem. Elsősorban a nyelvfejlesztésre mentek rá – rengeteget dobott egyébként a nyelvtudásomon ez a két hét −, de emellett rengeteg programot szerveztek a városban és az országban egyaránt. Lényegében megismerhettük, amiről addig tanultunk.

Ha ilyen pozitív tapasztalatokkal érkeztél haza, akkor  esetleg Erasmusra nem szeretnél menni?

De igen, tervezek menni, Horvátország fővárosa, Zágráb vonz elsődlegesen. A nyári egyetem során megtapasztalhattam, hogy külföldön az ember rá van kényszerülve arra, hogy az adott nyelvet használja, nagyon sokat fejleszt ez a nyelvtudáson. Másrészt teljesen más kint élni, megélni és átélni a dolgokat, mint itthon csak tanulni róluk.

Téged is érdekel az Erasmus? Dórához hasonlóan te se hagyd ki!
A pályázati felhívás ide kattintva érhető el. Jelentkezési határidő: 2019. március 4.