Ilyen az élet Szombathelyen törökországi Erasmus-hallgatók szemével

Lassan egy hónapja már, hogy az ELTE Savaria Egyetemi Központ távoli országokból érkezett hallgatókkal gazdagodott. Az Erasmus-program mellett az idei évtől már az angol nyelvű duális gépészmérnök-képzés is csábítja Szombathelyre a külföldi hallgatókat. Cikkünkben három Törökországból érkezett hallgatóval beszélgetünk.

A három török származású lány éppen az angol nyelvgyakorlat kurzusról távozik, amikor beszédbe elegyedek velük. Jó kedvük van: aznap ez volt az utolsó órájuk. A kollégiumig kísérem őket, közben pedig csacsogunk mindenféléről: Burcu, Ezgi és Hicran mesél eddigi tapasztalatairól, vágyairól, a barátságokról és az angol órákról.

Egyszerű volt az utazás előtt az ügyintézés?

Hicran: Igen, nagyon kedves és segítőkész volt mind az otthoni, mind a magyar koordinátorunk, Réka. Mindent elintéztek nekünk, az utazástól kezdve, egészen a kollégiumig. Nagy szerencsénk volt. Van egy barátom, aki Törökország más részén lakik, mint mi. Ő is szeretett volna Erasmusra jelentkezni, de az ő koordinátora nem volt partner ebben, mindent magának kellett volna csinálni, így ő inkább feladta.

Hogyan viszonyulnak hozzátok a magyar emberek?

Burcu: Egy kicsit félelemmel tekintenek ránk, mintha meg akarnánk enni őket, de vannak közöttük nagyon barátságosak is. Szerintem a gépészmérnök hallgatók sokkal nyitottabbak, könnyedén tudunk velük beszélgetni. Az angolszakosok kicsit hidegek, nem igazán keresik a társaságunkat. Talán szeretnének beszélgetni velünk, csak nem tudják hogyan. Ezt nagyon sajnáljuk, mert mi nagyon szeretnénk ismerkedni mindenkivel. Szeretnénk sokat gyakorolni az angol nyelvet, hiszen ezért is vagyunk itt.

Hicran: Szerintem a szaktársaink napról napra egyre barátságosabbak lesznek, hiszen az első hetekben senki sem nyit úgy igazán a többiek felé, de ez teljesen normális.

Mi volt a legfurcsább számotokra Magyarországon?

Hicran: Az első héten az ételek voltak a legfurcsábbak, de mostanra már megszoktuk az új ízeket. Még nem volt alkalmunk megkóstolni a gulyáslevest, de mielőtt hazamegyünk, egyszer mindenképp szeretnénk enni.

Ismertek már magyar szavakat?

Burcu, Ezgi és Hicran egyszerre: Köszönöm, sziasztok, gyere, pálinka és jó éjszakát!

Mit gondoltok az angol kurzusokról?

Hicran: Minden angolóra nagyon tetszik nekünk, mert a tanárok aranyosak és próbálnak segíteni nekünk mindenben.

Hogy néz ki az angoltanár-képzés Törökországban?

Hicran: Pszichológia- és történelemórák mellett a legtöbb órán megpróbálunk angolul beszélni annyit, amennyit csak lehetséges. Elsősorban a készségfejlesztésre fókuszálnak, akárcsak nálatok, van speaking, listening, reading és writing óránk egyaránt.

Mi a véleményetek Szombathelyről?

Burcu: Szombathely egy átlagos méretű, nyugodt, csendes és békés város, főleg az éjszakák során. Amikor éjszaka kimegyünk a kollégiumból, senki sincs az utcákon. Szerintünk vagy alszanak, vagy bulizni mennek, de talán inkább buliznak. Általánosságban véve szeretjük a várost.

Nem unalmas számotokra?

Hicran: Még nem. Minden a barátságokról szól. Nagyon jó hangulat van a kollégiumban, gyakran táncolunk esténként, de ha a kollégiumban is unatkoznánk, akkor nagyon rossz lenne. Otthon is egy kisebb városban tanulunk, de a barátok mellett nem kell unatkoznia az embernek.

Mi a tervetek az elkövetkezendő félévre a tanuláson kívül?

Hicran: Szeretnénk sokat utazni, Magyarországon és Európában egyaránt. Korábban még sosem voltunk külföldön.

42626015_537590250018328_4009739643154071552_n

Mik a legfontosabb úticéljaitok?

Hicran: Budapest és a Balaton a legfontosabbak.

Burcu: Az egyik tanárunk javasolta, hogy Szombathely mellett van egy kis település, Ják. Szeretnénk megnézni a régi templomát. Egyszer mindenképp szeretnénk elmenni túrázni is a Kőszegi-hegységbe.

Ezgi: Én szeretnék ellátogatni Prágába, Amszterdamba, Rómába és Velencébe.

Mi a helyzet a családotokkal?

Hicran: Én nem tudtam az Erasmus-programról, a családom hívta fel rá a figyelmem, ők mondták, hogy nem szabad kihagynom ezt a lehetőséget, hiszen így minden nap gyakorolhatom az angol nyelvet.

Ezgi: Édesapám is tanár, így ő sokkal többet tudott az Erasmusról, mint én. Ő mondta, hogy ez egy hatalmas lehetőség a tanulmányaim szempontjából, úgyhogy csak annyit mondott, hogy menjek és érezzem jól magam.

Burcu: A családom nagyon támogatott abban, hogy Erasmusra menjek, ugyanis az öt éves képzésemet egy sikeres vizsgával le tudtam rövidíteni négy évre. De akkor is támogattak volna, ha nem megyek át a teszten, mert mindig mindenben támogatnak engem és megbíznak bennem. Amikor megtudták, hogy sikerült jelentkeznem a programba, mindenkinek boldogan újságolták, hogy „Képzeld, a lányunk Európába megy tanulni!”. Úgy gondolom, a támogatásuk nélkül most nem lennék itt. Nagyon hiányoznak. Tegnap a szülinapom alkalmából küldtek egy rövid videót, amiben a „Happy Birthday”-t éneklik nekem, kezükben a kedvenc tortámmal, rajta gyertyával. Amikor megláttam, csak sírtam és sírtam.

Miért jó ötlet Erasmusra adni a fejét a fiataloknak?

Hicran: Más kultúrákat látva sokkal nyitottabbá válsz, és rájössz, hogy egyáltalán nem te vagy az univerzum közepe. Ha tanár akarsz lenni, akkor jó, ha látod a különböző oktatási módszereket, így megtalálhatod a legjobbakat a saját diákjaidnak.

Ezgi: Találkozhatsz új emberekkel, új nyelvvel, új kultúrával, új városokkal, új vallással, új hagyományokkal és ez nagyon izgalmas. Ha jó tanár akarsz lenni, akkor nagyon fontosak az ilyen jellegű élmények az életedben.

Burcu: Az is fontos, hogy ha Erasmus szerepel az önéletrajzodban, akkor sokkal könnyebben fogsz tudni munkát találni, a munkáltató egyből le fog csapni rád.

A lányok rengeteg pozitívumot tudnak felhozni az Erasmus mellett, így ők is bátorítanak mindenkit, hogy aki kedved érez magában, az ne féljen belevágni az ismeretlenbe. Ha felkeltette az Erasmus az érdeklődésed, akkor gyere el a tájékoztatónkra, ahol fel is teheted a kérdéseidet!

Időpont: 2018. szeptember 28. (péntek) 08:00-10:00
Helyszín: ‘A’ épület I. emelet 25.
Az őszi Erasmus pályázat hivatalos felhívását itt találod:

https://www.elte.hu/erasmus/palyazat

https://sek.elte.hu/content/erasmus.t.4248?m=1913

Kardos Laura írása