Május 26.-án véget ér a Bajnokok Ligája idei szezonja

Mára már mindkét döntős szereplő ismert, hisz a Real Madrid és a Liverpool mérkőzik meg egymás ellen Kijevben, magyar idő szerint 20.45-től. Nagyon sok sportújság fog az elkövetkező hetekben BL-lázban égni, így mi is arra gondoltunk, hogy foglalkozunk ezzel a remek sorozattal, pontosabban azzal, hogy miért is sikeres ennyire…

Mikor hatékony egy liga? Ha sok néző van minden meccsen, ha sokan nézik a tévében, ha a csapatok, és így a liga is sok profitot szerez,  ha jó játékosok játszanak a ligában és élvezhetők a meccsek? Az itt felsorolt állítások mind kellenek, hogy egy liga sikeres, jó és hatékony legyen, de hogy érik ezt el? A csapatok azért alakultak, mert igény volt rájuk, valaki sportolni akart, valaki meg inkább csak nézni, szurkolni szeretett volna. A csapatok rájöttek, hogy sokkal több pénzt szerezhetnek, ha bajnokságokat, ligákat hoznak létre és így játszanak. Ezeket a sorozatokat sokkal több mérkőzés, néző, kiszámíthatatlanság jellemzi.

Ilyen liga a Bajnokok Ligája is, amit 1992-ben alapítottak, és a Bajnokok Európa Kupájának az utódja lett. A csapatok között van egyfajta egyszerű kooperáció, amelynek célja, egy sikeres, bajnokság kialakítása. A kooperáció megtalálható a Bajnokok Ligájában, a Premier League-ben az OTP Bank Ligában, sőt a dél-afrikai másodosztályban is. Az ok, hogy minden ligában kooperálnak a csapatok, a pénz. Az együttműködésüknek három funkciója van:

  • menetrend kialakítása
  • közös szabályrendszer
  • ligán belüli együttműködés

Menetrend kialakítása:

Ez a funkció több mindent jelent. Ténylegesen egy csapatokra lebontott tervet az évre, hogy kik mikor játszanak, illetve előre meg van határozva, hogy mikor lesz a döntő, független a csapatoktól. Egy menetrend összeállításánál, arra is ügyelni kell, hogy a mérkőzések ne ütközzenek más ligák meccseivel, mert így nézőket, pénzt veszítenek a csapatok, és így a liga is. A tulajdonosok pénzt akarnak szerezni, így mindig azzal a csapattal játszanának, amelynek a legtöbb szurkolója látogat ki a mérkőzésre, de ez kivitelezhetetlen. Egy jó menetrenddel, sorsolással rivalizálásokat lehet létrehozni, ami több bevételt generál, még a mérkőzések élvezhetőségét is lehet növelni. Hogyan? Ha a gyengébb csapatok játszanak egymás ellen, és ugyanígy az erősebbek, így a kimenetel bizonytalanabb, mintha egy erős és gyenge csapat játszana egymással.

Cristiano Ronaldoék rangadóra rangadót játszanak az utóbbi hetekben.

Cristiano Ronaldoék rangadóra rangadót játszanak az utóbbi hetekben

Mi valósul meg ebből a Bajnokok Ligájában? A Bajnokok Ligája az UEFA bevételeinek 68%-át adja , tehát sikeres, ami a menetrend sikeres kialakításával is magyarázható. A ligák legyenek kiszámíthatatlanok, ez a szurkoló vágya, és ezt az említett bajnokság teljesíti is, hisz megalakulása óta, nem volt címvédés, egészen tavalyig, amikor a Real Madrid tudta megvédeni a címét.  Elég ha megnézzük hatharom.com által készített oddsokat.

Névtelen

(A negyeddöntők utáni oddsok a döntőbe jutásra)

Vizsgáljuk meg egy kicsit ezt a táblázatot! Az “első-három” be sem jutott a döntőbe, míg a az egyik legkisebb esélyt kapó Juventus egy utolsó másodpercekben kapott góllal nem tudta meglepni “esélyesebb” riválisát, kedden döntőbe jutó Real Madridot. A BL csupa meglepetés, ami egy nézőnek tökéletes szórakozást nyújt, de nagyon fontos, hogy a szabályok menetrend állandóak legyenek, tehát egy közös szabályrendszer kialakítása nélkülözhetetlen.

A Liverpool fekete lóként, kisebb meglepetésre jutott be a kijevi döntőbe.

A Liverpool fekete lóként, kisebb meglepetésre jutott be a kijevi döntőbe

Közös szabályrendszer:

A Bajnokok Ligájának, ilyen szempontból könnyű dolga van, hisz a futball, mindenhol futball, egyedül Észak-Amerikában gondolnak más sportágra, ha ezt a szót meghallják. Bárhol a világban ugyanúgy játsszák ezt a sportágat, és nincs ez így a BEK utódjánál sem. Ugyanaz a les-szabály, kézzel nem érhet senki a labdához, kivéve a kapust stb. Nem ez a kooperáció teszi sikeressé a BL-t, bár ha nem tartaná be a közös szabályrendszert, nem lehetne ilyen sikeres.

A lebonyolítási mód 2003-2004-ben nyerte el mai formáját, amit 2009-ben Michel Platini változtatott meg egy kicsit, és ezt a módosítást Platini-reformnak nevezik. Miért kellett változtatni, ha 2009-ig is nagyon sikeres volt a Bajnokok Ligája? Több oka van ennek. Az egyik, hogy megválasztásakor Platini ígéretet tett, hogy több kis csapat jut majd a főtáblára, és ezt a selejtező kör megváltoztatásával érhette el: „Michel Platini UEFA-elnökké választásakor, 2008-ban fontos tényező volt az az ígéret, mely szerint a BL-ben több lehetőséghez jutnak a futball szempontjából kevésbé meghatározó,elsősorban a fejlett Nyugat-Európán kívüli futballnemzetek csapatai.” Gyors válasz esetén, azt mondanám, hogy csak azért tartotta be az ígéretét, hogy megválasszák, mert gazdaságilag nem jó döntés. Több, gyengébb csapat jut így be a főtáblára, és így az egyik legfontosabb szempont – a kiszámíthatatlanság – sérül. Jobban belegondolva nagyon jó döntés ez Platini részéről, és választ kapunk arra, hogy miért is hatékony a BL. A reformmal, több ország csapata is megmutathatja magát. Mi a legnagyobb bevételi forrása a Bajnokok Ligájának? A tévéközvetítések eladása: „A bevételek meg-határozó része, 77–79 százaléka a televíziós jogok értékesítéséből származik.” Platininek köszönhetően, még nagyobb lehet ez a szám, mert olyan piacra jutott így el a BL, például Fehéroroszország, Oroszország, Ukrajna, ahol nagyon sok pénz, és Oroszország esetében rengeteg ember van, aki orosz csapatnak akar szurkolni a Bajnokok Ligájában. Ha nagy kereslet van, akkor a jogdíjakat emelni lehet, így még több bevételhez juthat a BEK utódja. Az ukrán, fehérorosz, orosz csapatok, nem tudják felvenni a versenyt egy Barcelonával, Real Madriddal, Manchester Unetiddel, Juventussal, így a mérkőzések kimenetele kiszámíthatóbb, mint a Platini reform előtt. Ez problémát jelenthetne, de csak néhány csapat lóg ki a BL mezőnyéből, viszont ha jobban megvizsgáljuk a BL pénzszétosztási rendszerét, akkor láthatjuk, hogy a kisebb csapatoknak, mekkora lehetőséget ad a Bajnokok Ligája, hogy gazdaságilag és szakmailag is fejlődjenek. Ezeknek a csapatoknak a költségvetésük kiemelkedő százalékát adja, ha bekerülnek a „körforgásba”, és így folyamatosan tudnak jobb és jobb játékosokat venni, így a kimenetel kiszámíthatósága is csökken, ami nagyon fontos a ligák számára. Szerintem a Platini-reform, nagyon jó döntés volt, hisz újabb embertömeget nyert meg magának a BL, és több csapatnak is lehetőséget ad, hogy Európa foci elitjébe lépjen.

Bár nem tisztázta magát a megvesztegetési ügyben, a Platini reform segítette a BL sikeres "szereplését!

Bár nem tisztázta magát a megvesztegetési ügyben, a Platini-reform segítette a BL sikeres “szereplését

Utolsó szempontunk a ligán belüli együttműködés:

A legjobb példa erre, a Bajnokok Ligája csapatok közti pénzszétosztás. A szétosztást öt szempont alapján végzi az UEFA:

  • piaci helyzet
  • részvétel
  • rájátszás
  • mérkőzés
  • teljesítmény

A nagy csapatok, pontosabban a nagy piaccal rendelkező klubok kapják a legnagyobb részesedést a BL bevételeiből, de ez érthető, hisz miattuk van ekkora bevétele a ligának. A Platini-reform ellen akár a klubok is felszólalhattak volna, hisz így kevesebb pénzt kapnak, mint előtte: „Míg 2003 és 2008 között az öt nagy liga csapatai az összes pénzdíj 71.9 százalékát tudták megszerezni, ez az arány 2009 és2012 között 69.7 százalékra csökkent, így több pénz jutott a többi ország együtteseinek.” A ligán belüli együttműködés miatt nem volt semmilyen ellenkezés a nagycsapatok részéréről a reform ellen, hisz nekik is az a céljuk, hogy meccseket játsszanak, csak így tudnak bevételt szerezni. A másik ok, hogy elfogadták a Platini-reformot, hogy a BL-től kapott pénz nagyon kis százaléka a bevételüknek és így nem számít, hogy néhány millióval kevesebbet kapjanak. „A DVSC számára a fix díjazás, az- az, a részvételi díj és a mérkőzésekért kapott bónuszok adják az összes BL-bevétel majdnem nyolcvan százalékát, míg a Chelsea-nél (kilenc év átlagát tekintve) ezt alig veszik észre (a bevételek tizenöt százaléka).”

Összességében, nagyon jól szervezett, és vezetett bajnokság a Bajnokok Ligája, ami annak köszönhető, hogy a mérkőzések kimenetele – főleg a kieséses szakaszban – nagyon nehezen kiszámítható. Sikere annak is köszönhető, hogy folyamatosan, nyit az új piacokra, és próbál, minél több nézőt szerezni, hogy bevételeit növelje, ráadásul, a résztvevő csapatokkal ezt meg is osztja, ami plusz gazdasági motiváció a csapatoknak. Kíváncsian várom a május 26.-i döntőt, amikor egy korszak változás kezdetét is láthatjuk. Mi lesz akkor, ha a Real Madrid zsinórban harmadszor nyeri meg a kiírást? Mennyire sérül, így a BL legnagyobb hívogató ereje a kiszámíthatatlanság? Miként reagálna az UEFA az esetleges újabb címvédésre? Érdemes ilyen szemszögből is nézni, vizsgálni a kijevi döntőt.

Hajrá Liverpool!

Felhasznált irodalom: