Karacsi Gábor sok programot ígér a tavaszi félévre

Az ELTE PPK Hallgatói Önkormányzatának szombathelyi ügyekért felelős alelnöke sok programmal készül a tavaszi félévre. A sok szervezés és tanulás mellett azért próbálja kiélvezni minden percét az egyetemi életnek. Ezekről és a távolabbi terveiről beszélgettünk vele.

Az ELTE SEK testnevelőgyógytestnevelő tanár szakos hallgatója vagy. Mikor kezdted tanulmányaidat Szombathelyen?

Két éve, 2016-ban kezdtem el a tanulmányaimat az akkor még a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozó Savaria Egyetemi Központban. Az elején több minden tervben volt. Egész életemben fontosnak tartottam testmozgást, így merült fel a testnevelés szakirány, de nem ez volt az első gondolatom. Középiskola elején erdészmérnök szerettem volna lenni, de miután jobban beleástam magamat a témába, rájöttem, hogy nem igazán nekem való szakma, hiába szeretem a természetet. Ezek után volt szó arról is, hogy tűzoltó leszek, sajnos – vagy nem sajnos – egy elírás miatt ez sem jött össze. Itt kanyarodhatunk vissza, arra, hogy testnevelőtanári szakot választottam végül. Döntésemet az előbb említett mozgás szeretete és a családi háttér is inspirálta. Környezetemben sokan féltettek attól, hogy mi lesz, ha tényleg gyerekek közé kerülök, hogy fogom megállni a helyem. Csak a szűk családi és baráti kör tudja rólam, hogy már régóta cserkészkedem, sőt már táborvezető is voltam nem egyszer, amikor közel 80 gyerekért kellett felelni.

Kevesen tudják, de Karacsi Gábor kisgyermek kora óta cserkészkedik. Fotó: Karacsi Gábor

Kevesen tudják, de Karacsi Gábor kisgyermek kora óta cserkészkedik
Fotó: Karacsi Gábor-archív

Miért vonzott ez a szak?

A tanári pálya nagyon tetszik, a szabadság a gyerekek és a hangulata miatt is. A testnevelés szak adta magát a mozgás szeretet miatt, míg a gyógytesit azért választottam, mert olyat akartam tanulni, aminek látom a jövőképét, és ami érdekel is. Belegondolva jól is választottam, ugyanis képzeld el, hogy én régen, általános és középiskolában nagyon nem szerettem tanulni, és ez meg is látszott a jegyeimen. Most pedig megéltem azt, hogy büszke lehetek a tanulmányi átlagomra, szóval rájöttem, hogy nem vagyok hülye gyerek. Úgy látszik, megtaláltam azt, ami érdekel és szeretek foglalkozni vele. És képzeld, még Tudományos Diák Körnek is a tagja lettem, nem hittem volna, hogy ilyenre adom a fejem. Persze sok időt elvesz majd, de fiatal vagyok és a téma is érdekel; amit egyébként Ekler tanárnőnek köszönhetek. Kutatásom témája a bemelegítés és zene kapcsolata lett. Pontosabban, hogy a zenére végzett bemelegítés hogyan hat a gyerekekre, élvezik-e, és utána jobb kedvvel kezdik-e el az órát? Két hét múlva el is kezdem a kutatást, volt iskolám jelenlegi tanulóit fogom vizsgálni. Nagyon izgatott vagyok.

Kis kutatás után vettem észre, hogy igazi vándormadár vagy. Pécsen születtél, de Keszthely a lakóhelyed, mindezek mellett, jártál iskolában még Zalaegerszegen is, most meg Szombathely felé vetted az irányt.

Igen, jól látod sok helyen jártam már. Szeretek sok mindent kipróbálni, szeretném megismerni az országot, bár Pécsett születtem, igazából sokat nem is éltünk ott, inkább a rokonok miatt járunk ott néha. Keszthelyen élek, ott is jártam végig az iskolákat kisebb-nagyobb sikerrel. Nyugodtan kijelenthetem, hogy imádom azt a várost. Ott a Balaton egy köpésre, ha olyan kedvem van, felpattanok a biciklimre, aztán csobbanok egyet. De visszatérve a kérdésedre, igen, jártam Zalaegerszegen is. Volt egy évem az egyetem és a középiskola között, mert elrontottam a felvételi jelentkezést. Ekkor került szóba, hogy nekiállok dolgozni, vagy maradok az iskolapadban. Én az utóbbit választottam, és Zalaegerszegen elvégeztem egy OKJ-s hegesztői képzést, ami öthónapos volt. Mondhatom, ismét sikerült jól belenyúlnom, hisz szereztem egy plusz képesítést, sőt még a tanulás mellett dolgozni is maradt időm és a felvételire is fel tudtam készülni.

Ahogy már eddig kiderült, nem „csak” le tudni akarod az egyetemet, de még az ELTE PPK Hallgatói Önkormányzatának szombathelyi ügyekért felelős alelnöki teendőknek is eleget kell tenned. Mióta töltöd be ezt a posztot?

Az ELTE-hez 2017. február elsején csatlakozott a Savaria Egyetemi Központ, akkor még megbízott voltam, majd rá egy hónapra, márciusban kaptam meg az alelnöki posztot. Nagyon könnyen beleszoktam ebbe a feladatkörbe, mert már középiskolában is tagja voltam a DÖK-nek, és próbáltam tevékenyen részt venni a diákélet fejlesztésében, alakításában. Konkrétan én kerestem meg a HÖK-öt, amikor ide kerültem, hogy vannak-e kisebb–nagyobb feladatok, amikben tudnék segíteni. 2016 decemberében már körvonalazódott a csatlakozás, ekkor került szóba, hogy kell egy csapatot létrehozni, és ekkor kerültem én is szóba, én meg szívesen vállaltam ezt a feladatot. Persze vannak nehézségek, hisz most egy átmeneti időszak van, amíg mindkét egyetem azon dolgozik, hogy sikeres legyen az együttműködés, csatlakozás. Az biztos, hogy most sokkal több dolgunk van, mint régen, de próbálunk mindenkinek segíteni, és a legjobbat kihozni ebből a helyzetből.

Kara már a középiskloában is tagja volt a DÖK-nek. Lelkesen jelentkezett Szombathelyen is a HÖK-be. Fotó: Karacsi Gábor

Kara már a középiskolában is tagja volt a DÖK-nek. Lelkesen jelentkezett Szombathelyen is a Hallgatói Önkormányzatba
Fotó: Karacsi Gábor-archív

Sikerül mindkét fronton helytállnod?

Lekopogom, eddig még meg tudtam oldani, hogy egyik se menjen a másik rovására. Vannak nehéz időszakok, például a diáknapok, és az azt megelőző néhány hét, ilyenkor előfordul, hogy két óra közötti 10 perc szünetet is kihasználom, hogy simán menjen a szervezés. HÖK-ös kötelezettségeimet mindig az órarendemhez igazítom, elvégre a tanulás miatt vagyok itt, nem fordítva. Hetente két fogadóórát tartok, melyeken olyan problémákat beszélek át a hallgatókkal, amiket személyesen szeretnének megvitatni. Természetesen vannak e-mail címeink is, ahol fel tudják venni velünk a kapcsolatot, sőt én Facebookon is vissza szoktam jelezni nekik, ha van rá időm. A fogadóórák időpontjai sincsenek kőbe vésve, ha valakinek nem jó a megadott időpontok egyike sem, akkor megbeszélünk egy alkalmat, ami mindkettőnknek megfelel. A tanulást esténként szoktam beiktatni, vagy ha van egy hosszabb szünetem két óra között, akkor előveszem a jegyzeteimet. Erre azért van szükség, mert vannak olyan estéim, amikor nincs időm a tanulmányaimmal foglalkozni, mert kötelezettségeim vannak, ilyen például a hétfő esti HÖK-ös megbeszélés is, amikor a heti feladatokat beszéljük át.

Ezek után jogos a kérdés, hogy az iskola és a HÖK mellett, mennyi időd jut a szórakozásra, sportolásra?

Az embernek mindig arra van ideje, amire szeretné, hogy legyen. Ha fontos számodra valami, arra mindig szakítasz időt, és nekem a mozgás nagyon fontos része az életemnek. Persze nincs sok szabadidőm, de ha van, akkor ezt próbálom mindig hasznosan eltölteni. Talán épp az idő rövidsége miatt, mindig próbálok újabb és újabb sportágakat kipróbálni. Most például hetente kétszer–háromszor járok tornaedzésre, mellette eljárunk a barátaimmal teniszezni, ping-pongozni. A foci is nagyon közel áll hozzám, így a Házi Kispályás Labdarúgó Bajonokságban nem csak szervezőként, támogatóként, hanem játékosként is részt veszek. Hétvégente többször is hazautazok, ilyenkor vasárnaponként játszok a helyi nagypályás futball csapatnál középpályásként, szóval ott is megvan a mozgás. Nagyon szeretem ezt a pörgést. Mondhatjuk, hogy mindenevő vagyok, hisz most azon is elgondolkoztam, hogy újra kezdem a vívást itt az egyetemen, vagy valamelyik szombathelyi egyesületnél. Próbálok minél több dolgot kipróbálni, legyen szó sportról, ételről, utazásról.

Karacsi Gabi imád sportolni sok mindent kipróbált már, de legközelebb a futball áll a szívéhez. Fotó: Karacsi Gábor

Karacsi Gabi imád sportolni, sok mindent kipróbált már, de legközelebb a futball áll a szívéhez
Fotó: Karacsi Gábor-archív

Mint az ELTE szombathelyi ügyekért felelős embere, mit tudsz mondani az olvasóknak, milyen sportprogramok várhatóak a tavaszi félévben? Készültök valamivel?

Minden félévben megrendezzük a Házi Kispályás Labdarúgó Bajnokságot, ismertebb nevén a HKLB-t, ez a mostani félévben sem lesz másképp. Folytatódik a Házi Asztalitenisz Bajnokság (HAB) is, ami elég szép múltra tekint már vissza. Persze az ember mindig gondolkodik újításokon, olyan eseményeken, esetleg bajnokságokon, amik felkelthetik a hallgatók érdeklődését. Gondolkodunk egy éjszakai teljesítménytúrán, aminek a Parkerdő környéke lenne a helyszíne, ami valószínűleg a szorgalmi időszak végén fog megvalósulni. Ennek egyik oka, hogy meg akarjuk várni a jó időt, valamint több hetet szánunk arra, hogy mindent letisztázzunk a szervezéssel kapcsolatban. Gondolok itt a terepbejárástól kezdve, a forgatókönyv megírásáig. Szintén a szorgalmi időszak vége felé rendeznénk meg Kívés István vezetésével a SEK Spartan Race-t (a nevén még gondolkozunk), ami szintén egy nagyszabású esemény lenne. A HÖK szervezésében még gondolkodunk csocsóbajnokságon is, és nekem is van ötletem az Campus Clubbal karöltve egy Sörpong Bajnokságot szervezek, egyelőre a projekt még gyerekcipőben jár, de dolgozunk rajta. Épp mostanában volt az első forduló. Szintén itt említhetem meg, hogy egyetemünk sportegyesülete a SZoESE E-Sport szakosztálya is szervezi folyamatosan a versenyeit és közeljövőben lesz egy FIFA-bajnokság, ha jól értesült vagyok. Szóval van program bőven.

Esetleg a diáknapokkal kapcsolatban is tudsz már valami kis részletet megosztani velünk?

Igen, elkezdtük szervezni a diáknapokat, az időpont már meg is van május 1–3. között rendezzük meg. Egy biztos program már van: a tavalyi nagy siker után újra megrendezzük a diákrektor vetélkedőt; kisebb változtatások lesznek benne, amik a hallgatók igényeit próbálják kielégíteni. Például a csapatok létszámát szeretnénk csökkenteni tizenötről, hatra, pontosabban öt plusz egy „vezér” fog alkotni egy teamet. Azt is szeretnénk elérni, hogy nagyobb nyereményt kaphassanak a nyertesek, így motiválva őket. Lesz normandiai partraszállás, szóval azokat, amik jól működtek, megpróbáljuk megtartani és újabb dolgokkal kiegészíteni. Úgyhogy érdemes lesz jegyet venni, és eljönni a programokra. A május elseje miatt gondolkodunk majális jellegű programokon is, amivel a várost szeretnénk megmozgatni. Kisebb gyermekprogramokra, versenyekre gondoltunk, meglátjuk mit sikerült kihozni belőle.