Szemerédi Endre kapta a matematika Nobel-díját

Az idei Abel-díjat magyar matemetikus, a 71 éves Szemerédi Endre kapta. Szemerédi egyetemi tanulmányait az ELTE Természettudományi Karának matematika–fizika szakán folytatta egykoron.

A Niels Henrik Abel matematikusról elnevezett emlékalap 2002 óta díjazza a kiemelkedő tudományos eredményt elérő matematikusokat. A nemzetközi bizottság által kiosztott díjat idén a kombinatorikai kutatásaival híressé vált Szemerédi Endre kapta. Ő a második magyar matematikus, aki a rangos kitüntetésben részesült.

Magyar idő szerint szerda délben a norvég tudományos akadémia elnöke, Nils Christian Stenseth bejelentette, hogy az idei Abel-díjat magyar matemetikus, a 71 éves Szemerédi Endre kapja. Az indoklás szerint a tudós a diszkrét matematika és az elméleti számítástudomány terén elért eredményeiért, illetve ezen eredményeknek az additív számelméletre és ergodelméletre tett hatása elismeréseként kapja a díjat.

Az elsősorban kombinatorikai kutatásairól ismert  Szemerédi a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, nemzetközi elismertségnek örvendő matematikus, korábban már számos elismerésben részesült: 2008-ban például ő kapta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Rolf Schock-díját is. Néhány napja Szemerédi a Széchenyi-díjat is átvehette. Az Abel-díj díjátadójára néhány hónap múlva fog sor kerülni. Az MTA szerda délután fél kettőkor tart sajtótájékoztatót az elismerésről.

Két magyar díjazott tíz év alatt

A Niels Henrik Abel Emlékalapot 2002. január 1-jén alapították, az alapítvány által kiosztott Abel-díjat pedig a matematika területén kiemelkedő kutatási eredményt elérő matematikusok kapják – gyakorlatilag ez a Nobel-díj matematikai megfelelője. Az Abel-díjat az oslói egyetem matematika tanszékének kezdeményezésére hozták létre, a norvég kormány pedig kétszázmillió koronát különített el erre a célra; a díjat elnyerő tudós ebből hatmillió norvég koronát (nagyjából 228 millió forintot) kap.

A díjat 2003 óta nemzetközi bizottság ítéli oda, ennek a Széchenyi-nagydíjas és Wolf-díjas Lovász László is tagja. Az öttagú bizottság elnökét a norvég akadémia jelöli, a négy másik tag pedig 2-2 évre kap megbízást. A bizottság negyven-ötven matematikus ajánlásai alapján választja ki a díjazottat.

Az idén tizedik alkalommal kiosztott Abel-díj történetében ez a második alkalom, amikor magyar matematikust illet a kitüntetés; 2005-ben a magyar származású Lax Péter a parciális differenciálegyenletek elméletére és gyakorlatára vonatkozó kutatásaival érdemelte ki a díjat.

Megoldotta a megoldhatatlant

Szemerédi 2008-ban, a szintén tekintélyes, félmillió svéd koronás pénzjutalommal járó Rolf Schock-díj átvételekor megemlítette, hogy a Fields-érmet, a Wolf-díjat és az Abel-díjat tartja a legnagyobb matematikai kitüntetésnek.

A Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékén is tanító Szemerédi harmincöt éves korában szerzett magának hírnevet az Acta Arithmetica szakfolyóiratban publikált cikkével, melyben egy évtizedek óta megoldatlan matematikai probléma megoldására világított rá. Erdős Pál és Turán Pál egyik sejtését bizonyította, miszerint minden pozitív felső sűrűségű sorozat tartalmaz tetszőleges hosszú számtani sorozatot. Szemerédi felfedezése később a „magyar tudományként” is emlegetett kombinatorika egyik alapvető felismerésévé vált.

2010 augusztusában több mint száz matematikus gyűlt össze Budapesten, hogy az akkor hetvenéves Szemerédi előtt tisztelegjen. A magyar tudós akkor úgy fogalmazott, hogy nem szabadna olyan kérdést feltenni, hogy egy matematikai munkának mi lesz a haszna, mert könnyen előfordulhat, hogy valami csak hosszú évek múlva kerül át a gyakorlatba. A professzor szerint a matematikát érdemes támogatni, mert nagyon olcsó – csak papír, ceruza és ötletek kellenek hozzá.

Nobel felesége

A díj nevét adó Niels Henrik Abel tragikusan fiatalon elhunyt norvég matematikus volt a XIX. században (1829-ben tuberkulózisban halt meg 27 évesen). Abel 1821-ben úgy gondolta, megtalálta az ötödfokú egyenletek gyökképletét, de három évvel később már az ötödfokú egyenlet megoldhatatlanságát publikálta. Az elliptikus függvényekkel is foglalkozott, ezen a területen Carl Gustav Jacob Jacobival dolgozott együtt.

Régi legenda, hogy Alfred Nobel azért nem alapított díjat a metematikusoknak, mert a felesége egy matematikussal csalta meg. Ezt biztosan nem igaz, mert Nobelnek nem volt felesége. Valószínűleg inkább Nobel tudományos szemlélete miatt maradtak ki a matematikusok: a feltaláló nem részesült semmiféle magasabb oktatásban, kémiai ismereteit egy orosz kémikustól szerezte. Találmányai sem követeltek meg semmiféle magasabb matematikai ismeretet, a matematikai kutatások ráadásul akkoriban nem jártak olyan kézzel fogható eredményekkel, mint amiket például a kémia vagy a fizika produkált – írja az Urbanlegends blog.

 

Forrás: index.hu