Az ELTE Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszéke 2012. február 24-én ötödik alkalommal rendezte meg a témában egyedülálló országos konferenciáját.
A többi európai országhoz képest rohamosan nőtt a magyarországi szerhasználó fiatalok száma és az általuk elfogyasztott mennyiség is – derült ki a fiatalok drog- és alkoholfogyasztását vizsgáló ESPAD 2011 kutatásból. Az előadásban a fiatalok legális és illegális szerhasználatának változásairól számolt be Elekes Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet oktatója.
Az úgynevezett designer drogok – mint a sajtóból ismert mefedron („kati”), GHB és MDVP – is egyre elterjedtebbek a tinédzserek körében. Ezek sajátossága, hogy kémiai vagy molekuláris összetételük már korábban ismert szerekhez hasonlít, ugyanakkor ezek jóval olcsóbban és legálisan beszerezhetőek – akár az internetről is. Kapitány-Fövény Máté, az ELTE Pszichológiai Intézet tudományos munkatársának kutatásából kiderült: a mefedron olyan stimuláns szer, amely serkentően hat a központi idegrendszerre, ugyanúgy, mint a kokain vagy az ecstasy. A függőséget okozó anyag növényvédőként és fürdősóként is beszerezhető az internetről. Émelygést, hányingert, pszichózist és perifériális szűkületet okozhat, gyakori fogyasztása pedig további szerek használatát indukálja.
A vízipipa használatáról Urbán Róbert, a Pszichológiai Intézet egyetemi docense tartott előadást. Egy kapcsolódó felmérés szerint a vízipipát a budapesti fiatalok háromnegyede már kipróbálta, illetve azokat is eléri, akik egyébként nem dohányoznának. „Régen ópiumot és hasist szívtak belőle, ma inkább ízesített dohánnyal, némely esetben marihuánával töltik meg” – mondta Urbán Róbert. Hozzátette, hogy a további káros hatásokat érintően még kevés adatuk van.
A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia online kommunikációs és marketing megoldásainak hasznosságáról is hallhattak az érdeklődők. Rácz József, a Központ munkatársa hangsúlyozta: jól kidolgozott marketing stratégiával lehet a prevenciót elősegítő pozitív üzenetet közvetíteni a fiataloknak. A prevenció során ugyanakkor elengedhetetlen a célcsoport felől megközelíteni a problémát – hangsúlyozta Felvinczi Katalin, a konferencia másik előadója. A Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársának kutatásaiból kiderült, hogy a megelőzést elősegítő programok három funkcióját különböztethetjük meg: a környezeti, a fejlődési és a kognitív funkciót. A prevenciós célváltozók és a szerhasználat kapcsolatához való adalékokkal Paksi Borbála ismertette meg a hallgatóságot. A Budapesti Corvinus Egyetem Viselkedéskutató Központjának tudományos munkatársa prezentációja során többek között prevenciós beavatkozásokat érintő tényezőket ismertetett.
Az Addiktológiai Tanszék az „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE” kutatóegyetemi projekt keretében a szenvedélybetegségek epidemiológiájának feltérképezésével, valamint az addikciók kialakulásában szerepet játszó okok megismerésének érdekében végez kutatómunkát. A konferencia az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
A konferencián készített képek itt láthatóak.
www.elte.hu
