Elte Online h�rport�l

  • Sport
  • K�l�gy
  • Felvettek
  • EH�K
  • Karrier
  • E�tv�s Kiad�

 

Ftv-koncepci�: Miniszt�rium kontra Egyetemek

(2010-11-08)

|More

Betöltés...

A felsőoktat�s a nemzeti fejlőd�s szolg�lat�ban c�msz�val takar�zva elk�sz�lt �a Felsőoktat�si T�rv�ny �j koncepci�ja. Ez minden egyetemista �let�t alapjaiban hat�rozza majd meg a k�vetkező 5-10 �vre. Eredm�nyek�nt meginoghat a felsőoktat�s auton�mi�ja, drasztikusan h�tr�nyos helyzetbe ker�lhetnek a hallgat�k � a hallgat�i jogok sz�lsős�ges korl�toz�s�val �, �s rejtetten, de bevezet�sre ker�lhet az �ppen anno a Fidesz �ltal nagyban t�madott tand�j is.

�
A legnagyobb felh�borod�st, �s egy�ltal�n a koncepci� előhangj�t egy�rtelműen az Index �ltal k�z�lt cikk jelentette, melyben a tervezett buktat�si rendszer �s a hallgat�i k�pviseletek jogainak korl�toz�sa is szerepelt. Ezzel kapcsolatban Keresztes P�ter, a Műegyetem Egyetemi Hallgat�i K�pviselet�nek eln�ke is elmondta: �Egy olyan �j Felsőoktat�si t�rv�nytervezet, amely a tisztelt professzor urak [a Professzorok Batthy�ny K�re, akik v�lhetően az anyag kidolgoz�s�t vezett�k � a szerk.] nyom�s�ra az int�zm�nyi auton�mi�t nyomokban sem tartalmazza, amelyben a hallgat�kat als�bbrendű egyetemi polg�rk�nt kezelik, nem engedve belesz�l�st m�g saj�t �gyeikbe sem, elfogadhatatlan!� .Ne feledj�k, hogy az Universitas szellemis�get (oktat�k �s hallgat�k partnerek, nem pedig al�rendelt felek) m�g a K�d�r-rendszerben az ELTE vezet�s�vel siker�lt kiv�vnunk.
�
�
A koncepci� m�r c�lj�ban is egy�rtelműen elrugaszkodik a jelenleg hat�lyos 2005. �vi CXXXIX. t�rv�nytől (Ftv., a tov�bbiakban: �t�rv�ny�), azzal, hogy csak �a k�z�pfok� oktat�sra �p�lő k�pz�si form�k műk�d�s�nek jogi kereteit hat�rozza meg�, �s egyed�li c�lk�nt a magyar felsőoktat�s magas sz�nvonal�nak, a hazai �s nemzetk�zi viszonylatban egyar�nt versenyk�pes tud�s megszerz�s�nek biztos�t�s�t �s az int�zm�nyrendszer gazdas�gos műk�dtet�s�t jel�li meg. Nem besz�l ugyanakkor c�ljai k�z�tt sem a tan�t�s �s a tanul�s alkotm�nyos jog�nak �rv�nyes�l�s�hez sz�ks�ges jogi garanci�kr�l, sem az alkotm�nyos alapjogk�nt r�gz�tett (Alkotm�ny 70/G. �) a tan�t�s, a kutat�s �s a műv�szeti �let szabads�g�r�l, sem az oktat�knak, a kutat�knak �s a hallgat�knak az auton�mia gyakorl�s�ban val� r�szv�tel�ről � melyek a hat�lyos t�rv�nyben m�g mind szerepelnek.
�
Nem mondja ki, hogy a felsőoktat�si int�zm�nyek p�rtf�ggetlenek, s ez, valamint a hallgat�i k�pviseletek jogk�r�t leszűk�tő rendelkez�sek előrevet�tik a N�metorsz�gban �s Ausztri�ban m�r bevezetett �p�rtok az egyetemen� rendszer megjelen�s�t, vagyis a k�zvetlen politiz�l�s nem hogy megenged�s�t, de v�geredm�nyben k�telezőv� t�tel�t azzal, hogy a hallgat�i k�pviseletek hely�be p�rtok, �s azok jel�ltjei l�pnek. Nem vil�gos tov�bb� az sem, hogy a hallgat�k felv�tele tekintet�ben milyen m�rt�kű auton�mi�val rendelkeznek a felsőoktat�si int�zm�nyek.
�
A koncepci� 1. sz�m� mell�klet�ben r�gz�ti tov�bb�, hogy �az �llam alkotm�nyos k�telezetts�ge azonban nem terjed addig, hogy k�teles volna mindenki sz�m�ra az oktat�s minden szintj�n �s valamennyi vil�gn�zet keret�ben �llami, illetve �nkorm�nyzati iskol�kban garant�lni a tanul�shoz val� jog �rv�nyes�t�s�t�. S ezzel gyakorlatilag azt mondja, hogy nem igaz, hogy �a tanul�shoz val� jog alapj�n a Magyar K�zt�rsas�g minden �llampolg�r�nak joga, hogy ig�nybe vegye a felsőoktat�s �ltal ny�jtott szolg�ltat�sokat, felt�ve, hogy k�pess�gei alkalmass� teszik a felsőfok� tanulm�nyokra� � ahogy az egy�bk�nt a t�rv�nyben (Ftv. 1. �), �s az Alkotm�ny 70/F. �-�ban szerepel.
�
B�r a �Felsőoktat�si int�zm�ny auton�mi�ja� c�m alatt a koncepci� r�gz�ti, hogy �a felsőoktat�si int�zm�nyek feladataik ell�t�s�hoz sz�ks�ges m�rt�kű auton�mi�val rendelkeznek�, azok a t�rv�nyhez k�pest kevesebb ter�letet �rintenek. Hiszen a felsőoktat�s feladatai k�z�tt nem jelenik meg p�ld�ul az alapfeladatokhoz k�tődő szolg�ltat�sok magas sz�nvonal� ell�t�sa (mint a harmadik gener�ci�s egyetem ism�rvei); a minős�gbiztos�t�s kapcs�n megjelenő, a foglalkoztat�ssal val� kapcsolattart�s r�gz�t�se; a fenntarthat� fejlőd�s k�vetelm�nyeinek val� megfelel�s, �s az erre val� nevel�s; a korszerű, magas sz�nvonal� tanul�si, oktat�si, kutat�si k�rnyezet biztos�t�sa; sem a hallgat�i, oktat�i, dolgoz�i egy�ni �s k�z�ss�gi jogok �rv�nyes�l�s�nek biztos�t�sa. A tudom�ny művel�se feladatk�r kieg�sz�t�sek�nt pedig sz�ks�ges lenne az aktualit�s r�gz�t�se, a kurrens tud�sanyag oktat�s�nak, kutat�s�nak kiemel�se, hiszen �ppen ez az, amely a sz�nvonalas oktat�snak �s a haszn�lhat� tud�snak egyik z�loga.
�
A minős�gbiztos�t�s k�lső int�zm�nyek�nt a koncepci� a Magyar Akkredit�ci�s Bizotts�got (MAB) jel�li meg, azonban n�lk�l�zhetetlen lenne egy, a felsőoktat�ssal is kapcsolatot tart�, a foglalkoztat�st monitoroz�, �s ez �ltal a felsőoktat�si k�pz�sekre visszahat�st gyakorl� �llami int�zm�ny kialak�t�sa is.
�
A koncepci� s�lytalann� tenn� a hallgat�i k�pviseletek szerep�t a tanulm�nyi �s vizsgaszab�lyzat (HKR), valamint a hallgat�i normat�va �s az ifj�s�gpolitikai p�nzeszk�z�k felhaszn�l�sa k�rd�seiben. Ezekben az �gyekben eddig v�t� joga volt a di�ks�gnak, ezt most megsz�ntetn�k, �s helyette �rdemi belesz�l�si lehetős�get nem garant�l� v�lem�nyez�si jogot kapn�nak a hallgat�k. Egy�rtelmű, hogy e rendelkez�s az egyetemek hallgat�i �nkorm�nyzatai műk�d�si sz�nvonal�nak drasztikus cs�kken�s�hez, a hallgat�i jogok megv�d�s�nek ellehetetlen�t�s�hez vezetne. Ugyanakkor a t�r�t�si �s juttat�si szab�lyzat, az oktat�s hallgat�i v�lem�nyez�s�nek �s a koll�giumi f�rőhelyek haszn�lat�nak rendje elfogad�s�val �s m�dos�t�s�val kapcsolatban a hallgat�i k�pviseleteknek egyet�rt�si jogot biztos�tan�nak.
�
A koncepci� ahhoz a felt�telhez k�v�nn� k�tni a Szen�tusban a karok hallgat�i k�pviselőinek r�szv�tel�t, hogy a kari v�laszt�sokon a v�laszt�sra jogosult akt�v st�tusz� hallgat�k legal�bb �tven sz�zal�ka r�szt vett, mely felt�tel jelenlegi a gyakorlatban nem, vagy csak t�lzott kamp�nyk�lts�g eredm�nyek�nt lenne kivitelezhető, tekintettel p�ld�ul az akt�v st�tusz� hallgat�k�nt k�lf�ld�n tart�zkod�k nagy sz�m�ra. R�ad�sul � a felsőoktat�s auton�mi�j�b�l k�vetkezően � a kari v�laszt�sok nem t�rv�nybe, hanem int�zm�nyen bel�li szab�lyoz�s hat�sk�r�be tartoznak.
�
Agg�lyos tov�bb�, hogy a felsőoktat�s szervezetei k�z�tt nem sorolt�k fel sem a Magyar Rektori Konferenci�t (MRK), sem a Hallgat�i �nkorm�nyzatok Orsz�gos Konferenci�j�t (H�OK), sem a Doktoranduszok Orsz�gos Sz�vets�g�t (DOSz). Az ezen int�zm�nyek feletti koncepcion�lis elsikl�s, avagy sz�nd�kolt mellőz�s�k mindenk�ppen valamif�le elbagatelliz�l�st, a szervezetek l�t�nek vagy l�tjogosults�g�nak tudom�sul nem v�tel�t felt�telezi.
�
�ppen ezen jogkorl�toz�sok azok, melyek a r�gi Ftv. vonatkoz� passzusainak (78. �s 79. �) megtart�s�t indokolj�k, melyek nemcsak a hallgat�i k�pviseletek jogair�l rendelkeznek sz�lesebb mozg�steret biztos�tva, de a H�OK-ra �s a DOSz-ra vonatkoz�an is tartalmaznak bekezd�seket.
�
Szemmel l�that�, hogy a koncepci� k�sz�tői nem tartottak m�g k�zben HKR-t, ami szint�n megk�rdőjelezi hozz��rt�s�ket. A hallgat�i jogviszony tekintet�ben ugyanis igen �tgondolatlan �s indokolatlanul h�tr�nyos k�vetkezm�nyeket mag�val hoz� �megold�s� lenne, ha a felsőoktat�si int�zm�nnyel hallgat�i jogviszonyban �ll� szem�ly azonos felsőoktat�si int�zm�ny azonos szak�ra � amelyre hallgat�i jogviszonya vonatkozik � felv�teli k�relmet nem terjeszthetne elő, hiszen �gy nem lenne lehets�ges egy alapszakon bel�l k�t szakir�nyra jelentkezni �, ami teljess�ggel �rtelmetlen. L�tjuk p�ld�ul, hogy a szlavisztika szakon oroszt hallgat�, a k�vetkező �vben e rendelkez�s folyom�nyak�nt p�ld�ul nem jelentkezhetne szlov�nre. Ez�rt helyesebb lenne a �szak� kifejez�s helyett a �szakir�ny�-t megjel�lni, azzal a kiv�tellel, hogy lehets�ges ugyanarra a szakir�nyra jelentkezni, amennyiben a hallgat� az �jb�li felv�teliz�ssel finansz�roz�si form�t k�v�n v�ltani.
�
Szint�n problematikus az a megszor�t�s, miszerint �a felsőoktat�si int�zm�nyből tanulm�nyi okb�l elbocs�tott szem�ly azonos felsőoktat�si int�zm�ny azonos szak�ra � amelyről elbocs�tott�k � felv�teli k�relmet leghamarabb az elbocs�t�st k�vető harmadik �vben terjeszthet elő�. F�lő ugyanis, hogy ennek hat�s�ra a hallgat�k vesz�lyt �rezve, a kiiratkoz�st fogj�k v�lasztani, �gy egyes karokon a kiskapuk t�meges haszn�lat�nak elker�l�s�t megelőzendő a vizsg�ztat�si kult�ra megv�ltoztat�s�t kell szorgalmazni. Azaz olyan egy�rtelmű k�vetelm�nyrendszert meg�llap�tani � term�szetesen int�zm�nyi hat�sk�rben �s hallgat�i r�szv�tellel �, mely teljes�thető �s megismerhető, tov�bb� ezen elő�r�sok betart�s�t is ellenőrizni kellene a vizsg�ztat�si vissza�l�sek megakad�lyoz�sa v�gett.
�
Vitathat� az a k�vetelm�ny is, miszerint �adott szakra minden felsőoktat�si int�zm�nyben azonos felv�teli k�vetelm�nyek teljes�t�s�vel lehet bejutni�. Ez az elv�r�s mesterk�pz�s eset�n mindenk�pp elvetendő, �s alapk�pz�s tekintet�ben sem �sszeegyeztethető az alapelvekn�l megfogalmazott felv�teliztet�si auton�mi�val � hiszen ez ut�bbi a rendelkez�s miatt �ppen l�nyeg�t veszti el, emellett pedig agg�d�sra adhat okot egyes, e passzus eredm�nyek�nt nem felt�tlen�l elindul� szakok eset�ben.
��
Az egyetemi auton�mia csonk�t�sa, a hallgat�i jogok erod�l�sa mellett, a juttat�sok ter�let�n �rezhető a koncepci� kor�bbi t�rv�nyekhez k�pesti visszal�p�se. A tanulm�nyi �szt�nd�j �s a szoci�lis jellegű juttat�sok �sszemos�sa sem szerencs�s. A tervezet szerint ugyanis a szoci�lis juttat�sok foly�s�t�s�t a tanulm�nyok m�sodik f�l�v�től az előző f�l�vben megszerzett legal�bb tizen�t kredithez kell k�tni, ami tanulm�nyi eredm�nyhez �s nem szoci�lis st�tuszhoz k�ti a szoci�lis juttat�st, �ppen annak l�nyeg�vel �ssze nem egyeztethetően, �s h�tr�nyos k�vetkezm�nyekkel j�r p�ld�ul a tart�san beteg vagy �ppen �szt�nd�jjal (pl. Erasmus) k�lf�ld�n tart�zkod� hallgat�k eset�ben.
�
�A hallgat�nak juttatott �llami t�mogat�s m�rt�k�t a tanulm�nyi eredm�ny hat�rozza meg� � sz�gezi le a koncepci�, mely a tand�j bevezet�s�nek terv�t felt�telezi, ha ebben a form�ban ker�l megsz�vegez�sre. Ehelyett helyesebb lenne �a hallgat�knak juttatott tanulm�nyi �szt�nd�j m�rt�k�t a tanulm�nyi eredm�ny hat�rozza meg� megfogalmaz�s. Sz�ks�ges lenne azt is r�gz�teni, hogy a hallgat� nem csak e k�tf�le juttat�sban r�szes�lhet, hanem p�ld�ul kultur�lis-, tudom�nyos- �s sportt�mogat�sban is.
�
L�that� teh�t, hogy az �j felsőoktat�si t�rv�ny vit�ra bocs�tott koncepci�ja nem hogy agg�lyos, de egyenesen elfogadhatatlan, alkotm�nys�rtő rendelkez�seket tartalmaz, mely jog�llamban megengedhetetlen.
�
Buzd�tunk mindenkit arra, hogy a nyitva �ll� időben tegye meg �szrev�teleit! A koncepci�hoz december 10-ig a e-mail c�mre v�rja az �llamtitk�rs�g az �szrev�teleket, javaslatokat.
�

�

ELTE Online

�

�

(A k�p forr�sa: jogiforum.hu)

Vissza