GONDOLJ RÁM – Kern András filmje

Dr. Borlainak (Kern András) rutinfeladat, hogy bizonyos betegeivel közölje valamelyes tapintattal azt a rossz hírt, hogy immár csupán megszámlálható mennyiségű napjuk maradt. Egy szép – vagy inkább csúnya – napon kollégája ővele közli a rossz hírt.

A minta férj, a legszeretőbb apa, a legkedveltebb orvos ekkor ördögi tervet eszel ki: szépen magára haragítja a szeretteit, a gyerekeit, a feleségét (Eszenyi Enikő), az anyját, hogy majd ne okozzon fájdalmat nekik, amikor el kell veszíteniük. Ám amikor már mindenkit lebontott maga körül, és egy emberként azt gondolják róla, hogy egy ocsmány, önző, kibírhatatlan alak – még mindig él, holott az emberi – orvosi – számítás szerint már rég a temetőben kéne lennie…
A film a Kern Andrásra oly jellemző fekete humorral, csavarosan, szellemesen mesél, hazugságainkon, árulásainkon, bűnös és gyakran a visszájukra forduló „jót akarásainkon” keresztül egyfajta szembenézés önmagunkkal.

INTERJÚ A RENDEZŐ-FŐSZEREPLŐ KERN ANDRÁSSAL

A KEZDETEK – A TÖRTÉNET KIVÁLASZTÁSA
Miért választotta Vámos Miklós novelláját a film alapjául?

Az az érzésem, hogy talán tudok filmdialógust írni, jeleneteket kreálni, szituációkat teremteni, de egyáltalán nem tudok történetet kitalálni. Egyszer beszélgettem Vámos Miklóssal és megkérdeztem tőle, hogy nincs-e egy jó története? Millió története volt persze, nekem meg éppen ez tetszett meg.
Munka közben aztán bele tudtak kerülni a személyes tapasztalatok, élmények is, ahogy átformálódott az eredeti novella. Szinte teljesen átalakítottuk, valójában csak a fő fordulat marad meg az eredetiből, hogy valaki megbetegszik, határhelyzetbe kerül és igyekszik magára haragítani a környezetét, hogy ne hiányozzon majd senkinek. Végül azonban meggyógyul és szeretné visszacsinálni az egészet: az már nem megy persze, amikor valaki így elrontotta a viszonyait. A szereplők és a környezet is megváltozott az eredetihez képest.
Vámos Miklós is aktívan részt vett a forgatókönyv megszületésében egészen az első vázlattól a végleges változatig. Nem együtt írtuk, de folyamatosan együtt dolgoztunk a történeten. (Amikor egyszer csak kész lett, akkor elvittük a Filmalaphoz, ami akkoriban indult és elindult egy hosszú, lassú folyamat, mely a forgatókönyv fejlesztésével indult és most a forgalmazási időszakkal zárul.)

A FILM KÖZEGE
Szándékosan került orvosi közegbe a történet?

Nekem nagyon tetszett az orvosi közeg, régóta szerettem volna orvost játszani, és most adódott alkalom erre. Tetszik, ahogy ránéznek az emberekre, ahogy megfognak egy-egy műszert. Vonzott ez a világ, egész életemben néztem, figyeltem az orvosokat. Felkészülésként elmentem megnézni egy operációt is, mert a film főszereplője egy sebészorvos. A választásnál fontos volt az is, hogy a főszereplő zuhanása minél nagyobb legyen, ezért is került a film egy felső-középosztálybeli közegbe.
Az egész magától értetődően alakult, hogy legyen orvos a főszereplő, de olyan, akinek van egy szép lakása, szép felesége, gyereke, egy jó állása, legyen osztályvezető. Persze nem azért, hogy mindenképpen legyen benne társadalmi mondanivaló, de ez úgy adta magát, természetesen.

A SZEREPLŐK
Hogyan választotta ki a szereplőket?

Az orvos feleségének szerepét kifejezetten Eszenyi Enikőre írtam. Nagyon szeretem mint színésznőt, és elég jól is tudunk együtt dolgozni. Az orvos barátjánál Elek Feri jutott eszembe, hogy milyen jó színész. Ismerem nagyon régóta, és még 15 éve panaszkodott, hogy mindig csak vígjátéki szerepeket kap. Persze ez azóta megváltozott, mégis úgy gondoltam, hogy ő lesz jó erre a komolyabb szerepre. Magától értetődő volt, hogy az orvos-zenekarban Fesztbaum Béla is legyen benne, hiszen tud zongorázni, Cserna Tóni pedig gitározni.
Kellett még egy idős anya, akit sehogyan sem találtunk Magyarországon. Felhívtam egy erdélyi színházrendezőt és tőle kérdeztem, nem tud-e valakit ajánlani. Ő javasolta Elekes Emmát Marosvásárhelyről, aki sok éve nem játszik már színpadon és számára a forgatás is újdonság volt, de nagyon szép, érzékeny alakítás született ebből a szinte véletlen találkozásból. A filmbeli lányom is a véletlennek köszönhető. Valaki a stábból emlékezett, hogy Gárdos Péter Az igazi Mikulás című filmjében szerepelt egy kislány, aki most pont annyi idős lehet, mint akit mi keresünk.

A FILM ZENÉJE
A zeneszerző ismét Presser Gábor lett…

Igen, sokat gondolkodtam, hogy ki lehetne, és Presser jutott eszembe, mert a Sztracsatellában már dolgoztunk együtt. Ugyan voltak vitáink, de most végül nagyon jól sikerült a közös munka. A forgatás alatt jött az az ötlet is, hogy a régi LGT-slágerek is nagyon passzolnának a történethez, így kerültek bele. Ezen sokat dolgoztunk, de úgy érzem, hogy a történet hangulatához rendkívül sokat hozzáad.

A FORGATÁS
Milyen élmény volt a forgatás? Adódtak-e nehézségek?

A film 2014 nyarán forgott, másfél hónapig, feszített munkával. Forgatás közben már nem változott az elkészült forgatókönyv.
Szerettem volna, ha a filmnek köze lenne ahhoz, ahogy most élünk. Ezért is nem épített díszleteket használunk, hanem eredeti helyszíneket. Például a jellegzetes Práter utcai házat én magam találtam teljesen véletlenül. Éppen arra jártam, és megéreztem, hogy ez lesz igazi, egy szinte már szürreálisan leromlott közeg, ami élesen ellenpontozza a film első felében szereplő szép családi házat, ahol az orvos lakik a családjával.
A különböző évszakok megjelenítése okozott némi gondot. Sok évszak van a filmben, például verőfényes tavasz is, de tudtuk, hogy csak nyáron tudjuk forgatni. Ezért elküldtük a film operatőrét, Ragályi Elemért, hogy forgasson tavaszi virágzó fákat, és ezek a képek kerültek aztán a filmbe. Téli képek is kellettek volna, de télen semmi hó nem esett, így végül hógéppel készültek a téli jelenetek.
Ragályi Elemér nagy biztonságot adott, remek volt együtt dolgozni. Hiszen én a rendezés mellett a főszerepet is játszottam, de tudtam, hogy rá számíthatok. És Balogh Zsolt, a film technikai rendezője is sokat segített. A rendezés és játék működött együtt, nem okozott nehézséget, hiszen magamat rendeztem, tudtam, mit szeretnék, és mit várhatok. Magamnak nem kell elmagyarázni, mit akarok. A színészekkel is nagyon jól ment a közös munka, egy nyelvet beszéltünk.

EGY IGAZI MOZIÉLMÉNY
Kinek szól a Gondolj rám?

Az ember mindig azt szeretné, hogy mindenkinek tessék, de ma már nincs ilyen, hogy ideális közönség. Örül az ember, ha egyáltalán van közönsége a filmnek. Most valahogy nem divat a moziba járás. Én ebben kicsit régimódi vagyok, mert gyerekkoromban állandóan moziba jártunk. Minden második nap iskola után irány a mozi, és a mozik mindig tele is voltak.
Szeretném, ha ez a film igazi MOZI lenne, nem vígjáték, nem tragédia, nem blockbuster, hanem egy emberi történet, kicsit lelkizős, amin sokat lehet nevetni, amelyben magára ismerhet a néző, és felteheti magának a kérdést, hogy a főszereplőhöz hasonlóan cselekedne-e. Ezt nevezem én MOZInak, dramedynek.

ESZENYI ENIKŐ A FILMRŐL

Eszenyi Enikő dr. Borlai feleségét alakítja a GONDOLJ RÁM című filmben. A művésznő így vall a színész-rendező Kern Andráshoz fűződő kapcsolatáról és a forgatáson szerzett élményeiről: „Kern András nagyon sokat jelent a számomra, nagy hatással volt az életemre. Már főiskolás koromban is sokszor megnéztem őt színpadon és csodáltam a játékát, aztán az első Vígszínházbeli szerepemben, a Ragyogj, ragyogj csillagomban a partnere lehettem. Annak az előadásnak különleges ízt adott, hogy épp egy filmrendező, Sándor Pál rendezte.
Örülök, hogy a Vígszínházban évtizedek óta András kollégája lehetek és így az elmúlt 30 évet volt szerencsém a közelében tölteni. Részese lehettem a legnagyobb örömeinek, bánatainak és sikereinek. A Vígben mindenki nagyon szereti őt, és tudja, hogy a színház mellett a másik szerelme a filmezés. 1995-ben rávett, hogy a Sztracsatellában játsszam el a szeretőjét, és fessem barnára a hajamat, mert ő azt szeretné!
Sokszor kértem, hogy rendezzen színházban, de soha nem állt kötélnek. Hatalmas élmény volt viszont, ahogy most, a Gondolj rám című filmjében rendezett. Immár nem a szeretőjét, hanem a feleségét alakíthattam. Bevallom, a forgatás alatt erős kameralázam volt, nagyon izgultam, mert meg akartam neki felelni és szerettem volna igazán jó lenni. Ő olyan csodálatos természetességgel létezik a kamera előtt, hogy ezzel számomra is meg tudta teremteni ezt a közeget. Megnyugtatott, kisimított és ezzel nagyon sokat segített nekem.
Az egész stábban sok régi ismerőssel dolgozhattam együtt, közülük többen – Börcsök Enikő, Rajhona Ádám, Fesztbaum Béla, Józan László és Majsai-Nyilas Tünde – a Vígszínház művészei. Az operatőrrel, Ragályi Elemérrel is több közös munkánk volt már, egyszer rendeztem egy Presser-klipet, azt is ő fényképezte.
Kern András egyik legnagyobb álma az volt, hogy újra filmet csinálhasson. Én már láttam a Gondolj rám-ot és nagyon tetszik, igazán méltó az Andrishoz, remélem, hogy nagyon sokan meg fogják nézni a moziban!”

KERN ANDRÁS / RENDEZŐ, A FILM FŐSZEREPLŐJE
BIOGRÁFIA
Kern András 1948. január 28-án született Budapesten. Az 1962-es Ki mit tud?-on tűnt fel először paródia-számával. Három évvel később a Mi lesz? című amatőr filmjével elnyerte a XIII. Országos Amatőrfilm Fesztivál fődíját.
1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Várkonyi Zoltán osztályában, majd a Vígszínházhoz szerződött, melynek azóta is tagja. Nemzedéke egyik legtöbbet foglalkoztatott, legnépszerűbb művésze: kiemelkedőek színházi alakításai, mintegy 106 filmben és tévéjátékban szerepelt, szinkronhangját az egész ország ismeri, sikeres film- és színházi rendező. Több hanglemeze jelent meg, és rendszeresen szerepel a rádióban is.
1976-ban Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt, 1978-ban Jászai Mari-díjat, 1988-ban Ajtay Andor-emlékdíjat, 1989-ben Érdemes Művész kitüntetést, 1995-ben Karinthy-gyűrűt kapott. 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, illetve MSZOSZ-díjjal tüntették ki. 1997-ben az országos Színházi Fesztivál különdíját nyerte. 2003 óta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 2004-ben megkapta az Osztrák Művészeti Szövetség diplomáját, illetve a Déri János-díjat. 2007-ben Kossuth-díjjal ismerték el színházi és filmes munkásságát. Ugyanebben az évben elnyerte a Páger Antal-díjat is. 2010-ben Pro Urbe Budapest-díjjal tüntették ki. 2011-ben a Vidor Fesztiválon Életműdíjat kapott. 2012-ben Harsányi Zsolt-emlékdíjban, 2015-ben Vígszínház-díjban részesült.

Forrás, kép:Tamás Dorka