Mario Vargas Llosát az ELTE díszdoktorának választották

Mario Vargas Llosa, az egyik legismertebb latin-amerikai író a második Nobel-díjas szerző, akit az ELTE díszdoktorának választanak. Az egyetem legmagasabb kitüntetését június 16-án veszi át Madridban: az ELTE tiszteletét és nagyrabecsülését kívánja kifejezni a díszdoktori címmel.

A díszdoktori címet az ELTE Szenátusa olyan nagy hatású tudósoknak adományozza, akik általában több évtizedes, gyümölcsöző kapcsolatban állnak az egyetemmel. Mario Vargas Llosa műveiről több mint 50 éve tanulnak a BTK Spanyol Tanszékén. Hallgatók és oktatók szakdolgozatokban, tanulmányokban sokszor elemezték már munkásságát, illetve többen fordították és fordítják műveit.

Vezetők című első novelláskötetének megjelenése után Mario Vargas Llosa Franciaországba költözött, és mindössze 25 éves korában első regényével, a Város és kutyákkal berobbant az irodalomba. A regényt nagyon gyakran állítják párhuzamba Ottlik Iskola a határonjával, hiszen a szerkezeti újítások mellett a cselekményben is találhatunk hasonlóságot: a katonaiskola, ahol a történet játszódik, a perui társadalmat szimbolizálja. Julia néni és a tollnok című művét első házassága után írta, mely egy fiktív életrajzi regény. Bár Vargas Llosa szándéka szerint a történet nem a házasságáról szól, volt felesége, Julia Urquidi másképp értelmezte, és megírta „ellenregényét” Amit Varguitas nem mondott el címmel. Az előbbiből maga Vargas Llosa rendezett filmet Keanu Reeves és a jó öreg Columbo, Peter Falk főszereplésével.
Llosa nagyon termékeny író, és hihetetlenül sokszínű.  A zöld ház, a Négy óra a Catedralban, vagy a Háború a világ végén mind-mind a fajsúlyosabb politikai, társadalmi regényei közé tartoznak, de emellett írt igazi, vérbeli krimit, Ki ölte meg Palomino Molerót?, szatírát, Pantaleón és a hölgyvendégek, és erotikus regényt Szeretem a mostohámat is. A novelláskötetek, regények mellett még jelentős irodalomtörténeti alkotások is fűződnek a nevéhez, többek között Victor Hugo-ról, és Gabriel Garcia Márquez-ről. Nem csoda tehát, hogy Mario Vargas Llosat 2010-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták. A bizottság indoklása szerint “a hatalomszerkezetek feltérképezéséért és az egyéni ellenállás, fellépés és kudarc erőteljes ábrázolásáért” kapta a díjat; illetve mert “egyike azoknak a szerzőknek, akiknek a 60-as, 70-es évekbeli latin-amerikai irodalmi robbanást köszönhetjük”.

Rajta kívül a kontinensről még Gabriel Garcia Márquez kapott ekkora elismerést. A két író egyébként jó barátságban volt, ennek egy hatalmas pofon vetett véget 1976-ban. Márquez még napokig viselte az esetre emlékeztető monoklit. Az ok, amiért Vargas Llosa ekkorát lekevert egykori barátjának valószínűleg a féltékenység volt: ekkoriban épp romokban hevert a házassága, és Márquez feltehetőleg túlságosan is megvigasztalta barátja feleségét…

Az ELTE azonban nem harciassága miatt, hanem kiemelkedő életművéért jutalmazza a perui írót. Mezey Barna, az ELTE rektora, Borhy László a BTK dékánja, és az egyetem hallgatói is köszöntik; továbbá a ceremónián többek között Menczel Gabriella, a Spanyol Tanszék vezetője is részt vesz.Screenshot 2015-06-17 at 14.25.34
kép: képernyőkép, moly.hu

forrás: Könyvesblog , Kötvefűzve Edupress