A mozi, mint eleven tér

Nemrég Bíró Ferenc hatalmas diafilmgyűjteményének adott otthon a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA). Az évtizedek óta folyamatosan gyarapodó magángyűjteményt azonban nem csak tárolni fogják, hanem különböző programokon keresztül az Örökmozgó moziba látogatókkal is megismertetik majd.

Bíró Ferenccel már hosszú évek óta működik együtt az Örökmozgó. Többször tartott például egy jó másfél órás vetítést a gyűjteményéből, amelyhez színészeket is meghívott, hogy a diafilm alá mondják a szöveget. Az évek során azonban olyan nagyra nőtt a diafilmek száma, hogy Bíró már nem tudta szakszerűen tárolni őket, ezért kérte fel a Filmarchívumot, hogy megfelelő körülmények között őrizzék meg a diákat az utókor számára. A tervek szerint januártól indít az Örökmozgó mozi egy kisgyerekeknek szóló programsorozatot, “kalandozás a vetítővászontól a moziteremig” címmel. A szervezők célja, hogy megismertessék a diagyűjteményt és a mozi működését a gyerekekkel. Diafilmeket és mozifilmeket vetítenek majd, a diás vetítéseken pedig Bíró Ferenc tart előadást az érdeklődőknek. Ezzel a programsorozattal színesedik a mozi kínálata, illetve ez egyfajta visszatérés is a gyökerekhez, hiszen régen az Örökmozgó helyén a Mátra mese- és ifjúsági mozi állt, közel negyven évig.

A mozi azonban nem csak a gyerekekre gondol, hanem az egyetemistákra is, hiszen az ELTE és az Örökmozgó már évek óta működik együtt különböző tematikus sorozatok szervezésében, illetve kihelyezett egyetemi tanórák lebonyolításában. Három évvel ezelőtt a Zöld Holló filmklub kezdett el itt filmeket vetíteni. A vetítéssorozatok ELTE-s oktatók, vendégelőadók és alkotók előadásaival egészültek ki. Ezen kívül kifejezetten ELTE filmszakosoknak szóló, tananyagba illeszkedő tematikus vetítések is folynak a moziban. Van, hogy a moziban heti rendszerességgel lehet, még inkább ajánlott megnézni az órán tárgyalt filmeket, de az is előfordul, hogy az egész órát a moziban tartják, amelynek része a filmnézés is. Amit tehát a filmszakosok kurzusként vesznek fel az egyetemen, az egy moziba kihelyezett óra. Kriston Levente (filmelmélet MA) úgy látja, hogy szaktársai körében általában kedveltek ezek az előadással és vetítéssel kombinált órák. „Annak ellenére, hogy nincs katalógus, tehát nem kötelező bejárni, rendszeresen látogatják az Örökmozgós alkalmakat, sőt még olyanok is bejárnak, akik hivatalosan nem is vették fel az adott kurzust, illetve nem is ELTE-sek, pusztán érdeklődők.” Ezek az órák bárki által látogathatóak és úgy tűnik, hogy sokan ki is használják ezt a lehetőséget. Holman Réka (végzett filmaszkos, jelenleg esztétika Phd programban tanul) elmondta, hogy a bollywoodi filmklub ELTE-s közönsége egy széles korosztályú külsős réteggel is kiegészült. „Szerintem Magyarországon egyáltalán nem lehet moziban bollywoodi filmet nézni, ezért lehetett nagy az órák iránti érdeklődés.”

Az ELTE-s filmsorozatokon kívül számos nemzeti filmklub is működik a moziban, mint például az ausztrál, indiai és japán klub. Vannak továbbá nemzeti filmhetek is. Október elején többek között a Goethe Intézettel és az Örökmozgóval közösen szervezett osztrák-német-svájci filmhét volt soron, most pedig a Francia Intézettel folynak az egyeztetések, egy közös retrospektív-sorozatról. A kis mozikat (is) érintő általános pénzhiány ellenére, Kerékjártó Mihály a mozgókép technikai főosztály vezetője pozitívan látja az Örökmozgó jövőjét, hiszen az NKA most számos olyan pályázatokat írt ki, amelyek célzottan a kis mozik segítésére, megmentésére jöttek létre, tehát például filmklubokat, alkatrész beszerzést és különböző programokat támogatnak. Ennek köszönhetően az Örökmozgó januártól gazdagítja programkínálatát többek között filmtörténeti sorozattal és néma filmes estekkel is. Külön érdekesség, hogy a néma filmes vetítéseken élő zongorakíséret fogja gazdagabbá tenni az időutazást. Továbbá tervezik a kávézó rész átalakítását, amely reményeik szerint még több egyetemistát csalogat majd be a mozi falai közé.

Az utóbbi időben átalakultak a pesti kis mozik, hiszen már nem csak filmet lehet nézni egy moziban, hanem kávézni, enni, inni, kiállítást nézni illetve bulizni. Az Örökmozgó rendelkezik kávézóval és kiállító térrel is, ahol általában mindig az adott filmhéthez vagy programsorozathoz kapcsolódó kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Fejes Katalin, az Örökmozgó sajtóreferense elmondta, hogy a vezetőség fontosnak tartja, hogy a mozi ne csak egy mozi legyen, hanem egy társas tér. „A mozi már nem elég önmagában, a filmnézés kevésnek bizonyul. Ezt mutatja az a már évek óta kialakult trend, hogy a mozik felvesznek valamilyen profilt, amellyel megcéloznak egy bizonyos törzsközönséget és bővítik kínálatukat koncertekkel, kiállításokkal és egyéb programokkal.” Ez a megújulás a kis mozik újjáéledését illetve a bezárástól való megmenekülését segíti elő. A moziknak tehát ma már egy komplexebb élményt kell adniuk az oda látogatóknak. Így látják ezt a fiatalok, az egyetemisták is, mondta el kérdésünkre Holman Réka: „ Ezekkel az újításokkal és kiegészülésekkel a mozik létező eleven terekké tudnak válni. Például a Toldi már nem csak egy mozi a városban, hanem egy hely, ahová az ember bármikor el tud menni inni, bulizni és persze filmezni is.”

Fotó: Martin Wanda