Elektronikus tánczenéről és a zeneiparról Kőváry Péterrel

A Soundcloud cool dolog, a youtube már kevésbé. A multi kiadók haldokolnak, a kicsik, melyek egy-egy stílusban brandet képviselnek, azonban nem.

A zeneipar átalakulóban van, egyre többet használod Te is, mi „rajongók” is például a Soundcloud-ot. Jó irányba tartunk?

Én nem minősíteném a dolgot. Személy szerint bírom a Soundcloud-ot, pozitív platform, ellentétben a youtube-bal, ahol a folyamatos fikázás megy. Ide tényleg csak azok jönnek, akik szeretik a zenédet és követnek téged. Nézőpont kérdése, hogy jó-e az irány, én pozitívan állok hozzá.

A web2-es oldalakkal egyre közvetlenebbé válik a kapcsolat a zenészek, művészek és a közönség között. Ennek csak előnyei vannak?

Nyilván mint minden dolognak, megvannak az előnyei és hátrányai egyaránt. Én igyekszem az előnyeit hasznosítani, és kerülni a konfliktusokat. Szerintem fontos megtalálni egy optimális arányt a művész-közönség kapcsolatban, és nem szabad átmenni „bratyizósba”.

Pont ezeknek az oldalaknak köszönhetően egyre inkább háttérbe szorulnak a kiadók, szinte fölöslegessé válnak. Ez valóban így van? Mi a feladata, szerepe egy kiadónak ma?

Az elektronikus tánczeneiparban – ebben vagyok benne, erről tudok beszélni – még mindig fontosak a kiadók, mert egy-egy kiadó neve brandet jelent, az ott megjelenő zenék képviselnek egyfajta hangzásvilágot és minőséget. A producereknek megtiszteltetést, és előrelépési lehetőséget jelent bekerülni egy kiadó rosterébe – a kiadó érdekeltségébe tartozó zenészek listája (szerk.). Nyilván megváltozott a szerepük, de még mindig kikerülhetetlenek, és egy ideig még azok is maradnak. Feleslegessé inkább a nagy, multi kiadók váltak, és a művészeknek manapság jobban megéri saját kiadót működtetni, vagy egy kisebb csoporthoz csatlakozni.

Mikor fogunk mi magyarok is fizetni a letöltésekért?

Azt gondolom, hogy itthon – és értem ez alatt a többi hasonló helyzetben lévő kelet-európai országot is – még sem hozzáállás szempontjából, sem anyagilag nem érett meg a helyzet az online zenekereskedelemhez. Vannak ugyan próbálkozások, de mint mindenki tudja, az online kalózkodás itt keleten a legelterjedtebb. Egy tartós és nagyobb léptékű életszínvonal növekedés eléréséig ez a helyzet nem is fog változni, hiszen az emberek nem fognak pop albumokat vásárolni kenyér helyett.
Emellett nyugaton is csökken a lemezeladás, a cd gyártás lassan meg is szűnik. Általános világtendencia az ingyenes letöltések alkalmi engedélyezése a művészek részéről is. Nyilvánvaló, hogy ez a bevételkiesés problémát jelent pl. az amerikai zenészeknek is, és a probléma hatványozottan jelentkezik nálunk is. A profit realizálása így más területekre tolódik, tolódott át (fellépések, reklámok, film-játék zenék stb.). Az internet elterjedésével megnőtt a zenészek, producerek száma, felhígult a zeneipar, és ez is egy olyan tényező, amely bizonyos szempontból hátrányosan érinti a profi zenészek megélhetését. De mint az élet minden területén, itt is a piac diktál, és aki érvényesülni akar, annak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez. Én azt látom, hogy a sok negatívum mellett azért rengeteg pozitívum is van a változásokban (zeneipari globalizáció, olcsóbb és hatékonyabb promóció), és bizakodó vagyok, mert a zene az emberiség egyik legfontosabb „találmánya”, muszáj törődni a jövőjével.