Volt egyszer egy nyócker… − Szabó Győző a Nyócker 8D-ről

Hol máshol tarthatnák a Nyócker 8D sajtóvetítését, mint a VIII. kerület patinás filmpalotájában, a Corvinban? Befordulva a Corvin közbe azonban azt érzem, hogy ez a nyócker már nem (teljesen?) az a nyócker, amelynek izgalmasabb részein magam is szemlesütve szaporáztam lépteimet, ha már sötétedett: a mozi mögött bevásárlóközpont „lát örömmel”, a sétány lakóházaiban erejük teljében lévő celebek éldegélnek, az utcán villódzó fények hirdetik, hogy már más világot élünk. Vagy mégsem?

Ezen gondolkozva huppantam az ülésbe, de még el sem helyezkedtem kényelmesen, amikor az előttem ülő úron akadt meg a szemem: épp a reggeli Metropolt böngészte a 3D-s szemüvegben. Talán rossz helyre jöttem? De nem, talán nem, a többiek körülöttem rendeltetésszerűen használnak minden kiegészítőt. Kivéve még azt a középkorú hölgyet, aki elegáns mozdulattal huppant le mellém az imént – a 3D-s szemüvegére. Egyébként az előttem ülő úr barátnője. Nahát.

Kezdődik, végre. Az első magyar, egész estés, egyedi animációs technikájának és hamisítatlan „gettófeeling”-jének köszönhetően kultuszfilmmé vált Nyócker újratöltött – ahogy a producer, Novák Erik fogalmazott –, háromdésített változata. És minden eddigi viszontagságért kárpótol, hogy éppen olyan, „vajon mire számíthatok?” érzéssel ülök a helyemen, mint a producer és a rendező, akik előző éjszaka végezték a filmen az utolsó simításokat, és egyben, úgy igazán, nagy vásznon még ők sem látták, mit is műveltek.

Lássuk csak, mit is? Technikailag felújították a Nyóckert, amelynek alapsztorija maradt a régi: egy modern Rómeó és Júlia-történet a Futó utcából, megspékelve egy csipetnyi biznisszel és egy világméretű olajválsággal. A látvány hétköznapi: tizenévesek – cigányok, magyarok, arabok, kínaiak – bandáznak a téren suli helyett, csakhogy ők olyat találnak ki, aminek a híre még George W. Bushhoz is eljut. [bquote]”Nagyon előítéletesek az emberek, Magyarországon talán még jobban, mint máshol.”[/bquote]Kis kémiai gyorstalpaló a kőolajképződésről, -szőkítésről, -finomításról és -kitermelésről 80 percben, avagy hogyan csináljuk meg a tutit, hogy legyen pénz, meg pénz, meg még valami, ami Guszti bá ajánlatában szerepel. És bár a sztori nem változott, az sem fog unatkozni, aki 8 éve kívülről fújja az egész szöveget és az összes betétdalt: az alkotók gondoskodtak róla, hogy a mozi aktuális maradjon. A politikusok kitakart arca öröklétet biztosít számukra, és az se lepődjön meg, aki 2004 után létrejött pártalakulatokról, vagy a svájci frank aggasztó árfolyamáról hall bizonyos jelentekben, netán új dalokat vél felfedezni a történet folyamán.

Ez tehát a Nyócker 8D: ugyanaz a történet más köntösben, úgy, ahogy ma látják az alkotók. De miért nem folytatódik Lakatosék és Csorbáék története? Erről is kérdeztem a Csorba Karesznek hangját és arcát kölcsönző Szabó Győzőt.

Nyolc évvel ezelőtt egyedi animációs technikájának és történetének köszönhetően nagy sikert aratott a Nyócker, most mégsem a sztori folytatása, hanem „háromdésített” változata látható a mozikban. Miért?

Haladni kell a korral. Annak idején, amikor az első változat készült, nem voltak még 3D-s filmszínházak, ez a technika is kevésbé volt elterjedt. Mi is követjük a változásokat, elkészült az első magyar, 3D-s nagy mozifilm is, az S.O.S. Szerelem! 2, és ennek a folyamatnak a része a Nyócker tuningja is. Valóban, az első változat már 2004-ben is egy egészen új látványvilággal jött elő, és mondhatjuk, hogy már akkor meghaladta a korát… persze, a mostani változatnál már nehéz ezt mondani, mert most már olyan technikák vannak, amikkel nehéz versenyezni, és bizonyára megint kijön majd egy újabb is pár év múlva. A Nyócker 8D tehát egyszerűen csak a reloadolása az eredetinek.

Az első változat annak idején nemzetközi szinten is nagy sikert aratott: 2005-ben Európa legjobb animációs filmjének választották az Annecy Animációs Filmfesztiválon. A feltuningolt változat is érhet el hasonló elismertséget?

Nem hiszem, hogy erre pályázna a rendező. Ez tulajdonképpen olyan, mint amikor egy régi, fekete-fehér filmet újraszíneznek. Nemrég például George Melies-nek az Utazás a holdba című, 1902-es filmjét újraszínezték, sok-sok éven át. Most ez a menő, és persze én is megnéztem újraszínezve – száztíz év után. Van egy csomó mozi, amit így elővesznek, de ezeknek általában nem az a céljuk, hogy nézettséget csináljanak, egyszerűen csak felújítják őket.

És mit gondol a film technikailag megújult képi világáról egy reklámgrafikával, illetve látvány- és díszlettervezéssel foglalkozó színművész? Látta már a 3D-s változatot?

Nem, még sajnos nem, nincs sok időm moziba járni, de meg fogom nézni. Én annak idején színészként vettem részt a film készítésében, úgyhogy ilyenkor általában háttérbe vonulok, bármennyire is van egy képzőművészeti diplomám. A látványt mindig azokra bízom, akik az adott produkció szakemberei.

Miután megnéztem a filmet, utánanéztem a nemzetközi fogadtatásának: a berlini filmvásár magyar standján ez volt a forgalmazók által leginkább keresett produkció. Nem számít öngólnak a jelenlegi viszonyok között, ha egy ilyen, többnyire sztereotípiákra épülő film viszi a hírünket a világban?

Ez a film alapvetően egy vicc. Nem kell semmiféle aktuál- vagy kisebbségpolitikai párhuzamot keresni: ez van és kész. Nem bújhatunk az ágy alá: ez így van, és így is volt. Ez egy fricska, és aki komolyan veszi, az nem is érdemli meg, hogy megnézze ezt a mozit. Nem visszük az ország rossz hírét a világba, de ha vinnénk, akkor se történne semmi, mert sajnos ez a helyzet.

Ezek szerint ezen a téren nyolc év elmúltával semmi sem változott.

De, ezen a téren nagyon sok dolog változott: sok minden még rosszabb lett. Nagyon előítéletesek az emberek, Magyarországon talán még jobban, mint máshol. De vannak dolgok, amiket nem lehet a szőnyeg alá söpörni.

És a nyócker? Ott is maradt minden a régiben?

Nem, a nyócker nagyon szép lett az új negyeddel és a bevásárlóközponttal. Én a 9. kerületben lakom, az is ilyen rehabilitációs övezet, és az is egyre szebb lesz a sok újépítésű háznak köszönhetően.

Mindennek fényében más-e, vagy lehet-e más ennek a filmnek az üzenete, mint nyolc évvel ezelőtt volt?

Most nincsen üzenete, ezen nem gondolkodtak a készítők, és nyolc éve sem gondolkodtak rajta, ezt elhiheted nekem. Semmiféle üzenete nincs: kitaláltak egy sztorit, megcsinálták és csókolom. Volt a nyócker, amilyen volt, a legendás, a híres-hírhedt, a maga vadromantikájával – velem is volt olyan, hogy nem mertem este keresztülmenni rajta. Mindenki tudja, hogy milyen volt – ez a rajzfilm ennek a fricskája.

Fotók: http://www.flickr.com/