Érdekel a politika? Miért nem?

Világtendencia, hogy az Y-generáció tagjai, vagyis azok, akik 1980 és 2000 között születtek, kevéssé érdeklődnek a közéleti kérdések iránt, és a szavazati hajlandóságuk is alacsony. Az elmúlt években több kutatás is megpróbált választ találni arra, hogy miért taszítja a politika a fiatalokat.

2014-ben az európai parlamenti választások előtt a Nemzeti Sütibank nevű szervezet euró és dollár alakú édességekkel próbálta szavazásra ösztönözni a fiatalokat. Az esemény résztvevői a süteményekbe szúrt különböző zászlókkal nyilváníthatták ki véleményüket például a külföldi munkavállalással, a környezetvédelemmel vagy a nemzetközi felsőoktatással kapcsolatban. Az ilyen játékokra azért van szükség, mert több kutatás is bizonyítja, hogy az európai fiatalok meglehetősen passzívak a politikai, választási ügyekben – nyilatkozta a rendezvény kitalálója.

A Policy Solutions éppen ennek a politikai apátiának az okait vizsgálta Millennial Dialogue nevű kutatásában. A projekt kapcsán négy országban (Ausztriában, Bulgáriában, Lengyelországban és Magyarországon) tanulmányozták a 15 és 34 év közötti fiatalok politikai attitűdjét.

A magyar fiatalok politika iránti fogékonysága regionális összevetésben is rendkívül alacsonynak bizonyult. Ausztriában 54%, Lengyelországban 50%, Bulgáriában 47% a téma iránt érdeklődők aránya, Magyarországon viszont csak 29%. Míg a másik három országban kimutatható egy ugyan kisebb, de erős érdeklődést tanúsító csoport, addig nálunk szinte teljesen hiányzik ez a réteg. Ugyancsak szignifikáns különbség jelenik meg Magyarország és a másik három vizsgált EU-tagállam között a politika iránt teljesen közömbösek arányát illetően: sem Ausztriában, sem Bulgáriában, sem Lengyelországban nem éri el a megkérdezettek egyötödét azok száma, akiket egyáltalán nem érdekel a politika, ezzel szemben Magyarországon a 15-34 évesek egyharmada teljesen elzárkózik ettől a kérdéskörtől.

A politikai aktivitás egyik alapvető mérőeszköze a választásokon való részvételi szándék. Ebből a szempontból az osztrák fiatalok a legaktívabbak; 80%-uk tervezi, hogy elmegy szavazni, a legpasszívabbak pedig a magyarok; a válaszadók 60%-a élne a választójogával. A jövedelmi helyzet Magyarországon és Bulgáriában van komoly hatással a politikai aktivitásra, a magas jövedelműek nagyobb valószínűséggel mennek el szavazni, mint az alacsony keresetűek. A választási preferenciákkal kapcsolatban azt találták, hogy mind a négy országban döntő befolyással bír (több mint 80%) a pártok vezetőiről kialakított vélemény és a helyi jelöltről szerzett ismeret, a magyar fiatalok négyötödének döntésében játszanak szerepet ezek az információk. Magyarországon sem a jelöltekkel készített interjúk, sem a pártok programjai nem nyomnak sokat a latban, ellenben Ausztriában az utóbbi jelentős (82%) tényezőnek mondható. A szórólapok és a plakátok elenyésző mértékben mozgósítják a fiatalokat; a családtagok és a barátok véleményére a lengyelek adnak leginkább. Érdekes, hogy a megkérdezettek mindegyik országban inkább alapozzák döntésüket a hagyományos médiumokból szerzett hírekre, mint a közösségi médiában fellelhető tartalmakra vagy a YouTube-on elérhető videókra.

Az érdektelenség legfőbb oka mindenütt a politikusok iránti bizalomhiány. Bulgáriában és Lengyelországban a leggyakoribb válasz az, hogy a politikusok mind egyformák, nincs olyan párt, amelyik az ifjúság nézeteit képviselné. Szinte egyedülálló jelenség nemcsak a régióban, hanem az egész Európai Unióban, hogy hazánkban a baloldali pártok alig tudják megszólítani a fiatalokat, a 15-34 év közöttiek jelentős része jobboldali és radikális pártokra szavaz, indoklásuk szerint azért, mert úgy érzik, ezen pártok képviselői valamilyen mértékben foglalkoznak az ő problémáikkal is.

A szakpolitikai prioritáslistán az egészségügy (91%), a munkahelyteremtés (91%) és az oktatás (89%) áll az első három helyen. Hangsúlyos még a fiatalok számára a szegénység felszámolása és a környezetvédelem is, továbbá Magyarországon a lakhatási helyzet, valamint a jövedelemkiegészítő, illetve -pótló támogatások is a felsorolás részét képezték. A kultúra, a média és a sport területét ennél kevésbé (50%) tartják központi kérdésnek. A magyarok számára a legfontosabb értékek a boldogság, a jó egészség és a szabadidő. A közösséget érintő ügyek másodlagosak, a társadalmi szerepvállalást kevesebb mint 50% tartja kulcsfontosságúnak.

static1.squarespace.com

A nem szavazókat – saját állításuk szerint – azzal lehetne leginkább aktívvá tenni, ha a politikusok többet foglalkoznának a fiatalokkal, mert így azt éreznék, hogy számít a véleményük és a szavazatuk. Ugyanakkor a közéleti apátia is jelentősen növeli az inaktivitást: a nem-szavazás egyik leggyakoribb oka a politika és a választás intézménye iránti közömbösség.

Az ENSZ legfrissebb, kétévente megjelenő ifjúsági jelentése is a 18-29 évesek gazdasági, közösségi és politikai részvételét vizsgálta. A Youth Civic Engagement címet viselő összefoglalót Uherkovich Orsolya Réka szemlézte az Educatio folyóiratban.

A politikai bevonódással kapcsolatos tanulmány szerzője megjegyzi, hogy a fiatalok közötti választási kedv csökkenése egy 1980 óta tartó folyamat. A problémát valószínűleg a fiatalok és a (választási) politika közötti kapcsolat hiánya idézi elő. A fiatalság képviselete nem megfelelő a formális politikai struktúrákban, ezért keresnek az erre fogékonyak különböző alternatívákat (a középosztálybeli fiatalok általában a közösségi médiában hallatják a hangjukat vagy ott szerveznek tüntetést, a szegényebb körülmények között élők viszont könnyen radikalizálódhatnak, ha úgy érzik, nem tudják érvényre juttatni véleményüket).

A megoldást a fiatalok politikai képviseletének biztosításában látják, illetve abban, hogy különböző programok segítségével meggyőzzék őket arról, hogy képesek pozitívan befolyásolni a saját társadalmukat. Mérvadó szerepe lehet a közösségi elköteleződésnek is, hiszen a fiatalok a közösségi részvétel (pl. önkéntesség, sport) során szerzik első tapasztalataikat a társadalomról. A különféle tevékenységek segítségével elsajátíthatják a csapatmunkához szükséges képességeket, a döntéshozatalt vagy a problémamegoldás lépéseit is.

forrás:
Kadlót Tibor: Az Y-generáció politikai értékrendje Magyarországon és a régióban, Policy Solutions, 2016
Uherkovich Orsolya Réka: A jövő állampolgárai – a fiatalok részvétele a társadalomban, Educatio, 26., 2017

képek: parlament.hu, twitter.com