Borhy László került az ELTE élére – a rektori pályázatról

Az ELTE rektori székét Mezey Barna, az Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék tanszékvezető tanára 6 évig birtokolta, azonban kinevezése idén lejárt. A helyére egyedül Borhy László, a BTK dékánja pályázott, aki sikeresen el is nyerte a címet.

Mezey Barna mandátuma idén jár le, így az ELTE ismét kiírta a rektori titulusra való pályázatot, amelyre kizárólag a Bölcsészettudományi Kar dékánja, Borhy László pályázott. Mindemellett akadémikus, egyetemi tanár, intézetigazgató és tanszékvezető, tehát bőven elmerült az egyetemi körforgásban, belsősként jó meglátásai lehetnek az újítások kapcsán. Az ELTE Szenátusa április 24-én döntött arról, hogy Borhy László örökölheti-e meg a posztot, amely Mezey Barna részéről július 31-én jár le hivatalosan, így az új rektor augusztusban kezdheti meg a munkásságát.

A választás menete szerint először a Szenátus szavazás formájában jelzi döntését, azzal kapcsolatban, hogy szívesen látnák-e a jelöltek a rektori pozícióban. A felsőoktatásról szóló jogszabály szerint mindezek után a rektor személyére fenntartó miniszter, jelenleg Balog Zoltán, javaslatot tehet az államfőnek, az az Áder Jánosnak a kinevezést illetően. A végső döntést minden esetben a köztársasági elnök hozza meg.

A jelöltnek részletes pályázattal kell neveznie a választásra, amelyben többek között részletezi korábbi tanulmányait, szakmai tapasztalatait és jelenlegi munkásságát, valamint kifejti, mit is reformálna meg az egyetemi életben. Borhy László pályázatában kezdésnek az ELTE eredményeit hangsúlyozza ki, a tudományos munkásság sikereit, amelyet folyamatosan ápolni kell, a jövőbeli sikerek érdekében. Ezért meglátása szerint többet kéne részt vennie az egyetemnek európai pályázatokon, valamint a kutatási infrastruktúrát is fejleszteni kéne, ugyanis véleménye szerint elavult a rendszer. Fontosnak tartja a tehetségek gondozását és a megfelelő utánpótlás kinevelését. Programja szerint megállítaná a fiatalok külföldre vándorlását és inkább növelné a doktoranduszok esélyeit az egyetemi pályában való érvényesülésben. Mindezek mellett építené a szakkollégiumok, tudományos diákkörök munkáját, hiszen ebben van a jövő.

Az ELTE-t értelemszerűen az ország legszínvonalasabb egyetemének tartja, amely nemzetközi szinten is elismert, és ez nem másnak köszönhető, mint a jó hallgató-jó oktató párosnak, egymás munkáját segítve minőségi munkát tudnak teremteni. Borhy László pályázatában olvasható, hogy a következő tíz évben oda kell figyelni arra, hogy az egyetem megtartsa népszerű jellegét, és legalább annyi hallgatót toborozzon, mint eddig. Meglátása szerint óriási demográfiai változások vannak bekövetkezőben, amely egyre kevesebb érettségiző diákot eredményez. Mivel nem kockáztathatja az egyetem a rangját, fontos lépéseket kell annak érdekében tenni, hogy az elkerülhetetlen változások ne befolyásolják az évszázadok óta működő egyetemet. Nagy hangsúlyt fordítana a pedagógusképzésre is, hiszen az oktatói munkásság az egyik legnemesebb hivatás, óriási teher rakódhat a pedagógusok vállára, akiket megfelelően fel kell készíteni a folyamatosan változó világ által nyújtott megpróbáltatásokra.

Az új rektor erősítené az angol nyelvet, hiszen rengeteg külföldi hallgató van az ELTE falai között, így hangsúlyt kell fektetni minden felirat kiírás angolosítására, az előadások nyelvére és az oktatókkal való kapcsolattartás nyelvére is. Szerinte hátrány, hogy jelenleg nem túl sok angol nyelvű képzés folyik az egyetemen, amelyen azonnal változtatni kéne.

Borhy László, az ELTE új rektora augusztusban kezdheti meg a munkát.

A rektorválasztásról itt olvashatsz még.

Kiemelt kép: Vörös Tamás (ELTE Online) – Borhy László a rektorválasztáson, 2017. április 24-én.