Szabad ország, szabad egyetem – szolidaritási akció az ÁJK-n

Miután az ELTE több szinten is jelezte, hogy kiáll a CEU mellett, ma délelőtt az Állam- és Jogtudományi Kar, illetve a Társadalomtudományi Kar is szolidaritási akciót hirdetett. Az ÁJK-n ez egy különleges előadássorozat formájában valósult meg, amelyen a kar nyolc oktatója az egyetemi autonómiáról beszélt.

A zsúfolásig telt terem bejáratánál CEU-s kitűzőt viselő szervezők készültek az eseményre, láthatólag nagy körültekintéssel. A logikus sorrendben felépített, körülbelül tízperces „minielőadások” során az oktatók saját szakterületük aspektusából beszéltek a kialakult helyzetről.

Dr. Földi András a jogtörténet szempontjából, a tudomány művelésének egyházi monopóliumától kezdve, az első egyetemek alapításán át azon időszakok rossz emlékéről tartotta előadását, amikor az állam keményen szabályozta a felsőoktatási intézmények működését. Végül megnevezte a tanszabadság elkötelezett támogatóit, nem utolsó sorban Eötvös Lorándot.

Dr. Király Miklós az európai egyetemek helyzetére tért ki. Felidézte a Magna Charta Universatitum című dokumentumot, melyet Bolognában írt alá mintegy 400 rektor (köztük az ELTE rektora is), és amely leszögezi, hogy az egyetem független intézmény mindenféle gazdasági-ideológiai hatalommal szemben. Az autonómiát sokféleképp lehet veszélyeztetni: alapvetően az intézmények döntik el a felvétel feltételeit, az előadások tartalmát, szervezeti, gazdasági, személyzeti függetlenséggel bírnak. Ha ezek közül bármelyik meggyengül, az veszélybe sodorja az oktatás szabadságát.

Dr. Fleck Zoltán a nyugati típusú jog válságára hívta fel a figyelmet: a jog értékének hanyatlásával és az állami centralizációval szemben a jogászprofesszorok szerepét hangsúlyozta.

Dr. Arató Krisztina politikatudományi szempontból közelítette meg a kérdést: ő már valóban említette a CEU-t, ahol Magyarország kormánya áll az egyik, és diffúz csoportok (kutatók, tudományos közösségek és nemzetközi tudományos közösségek) a másik oldalon. A kormány konfliktusszűkítő (a törvénymódosítás célja csak a versenyhelyzet biztosítása) magatartást fejt ki, a vele szemben állók pedig már a jogállamiság, demokrácia, tanszabadság kérdését feszegetik a vita kapcsán.

Dr. Hack Péter témája a jogállam volt, érdekes felvetést említett: ő abban bízik, néhány évtized múlva a 2017-es évről úgy írnak a történelemkönyvekben, mint amikor a magyar alkotmányosság válságba került, de a korban élő tudósok, értelmiségek és diákok kiállásának köszönhetően a veszély elhárult.

Dr. Somody Bernadette alkotmányjogász az autonómiáról szólt: a mérce fontosságát hangsúlyozta, mellyel egy közhatalmi döntést alkotmányjogilag megítélünk, és arról, hogy bármely autonómiába való beavatkozást demokratikus igazolással kell magyarázni. Az egyetem a demokratikus társadalom alapintézménye, mely képes tükröt tartani a hatalomnak: képes független elemzéseket, értékelést és kritikát nyújtani.

Dr. Lévay Miklós egy 2005-ös Alkotmánybírósági Határozatot hozott, mely kijelenti, hogy a tanszabadságot a felsőoktatási intézmények szabadsága határozza meg.

Végül Dr. Nagy Marianna közigazgatásjogász azt a fontos tényezőt említette, hogy a tudomány és a kutatás már nem nemzeti kérdés. Tudományos kérdésekben csak a tudomány dönthet. A jogvédelem pedig az, amely megvédi a felsőoktatási intézményeket a rossz hatósági döntésekkel szemben.

A pontosan kilencven perces rendezvény végén vastaps dicsérte az előadókat. Tipikusan a jogi karra jellemző előadás született, mely úgy járta körül a felsőoktatási törvény kérdését, hogy közben a lehető legkevesebbszer hangzott el a CEU kifejezés. Pontosan, jogászosan, miközben a hallgatóság tisztában volt a szavak metaforikus jelentésével.

Holnap este sor kerül még egy előadásra a szolidaritási akció keretein belül, részletek itt.

Kiemelt kép: Zima Richárd (ELTE Online)

  • Vulnera Rea

    Hát, nem nagyon sikerült kiemelni a lényeget az előadásokból, szerencse, hogy nem lesz belőle vizsga, kedves Enikő.

  • András Földi

    Gosztonyi Gergely hivatalvezető úrnak már április 9-én délután jeleztem, hogy a CEU-tüntetésen skandált “Szabad ország, szabad egyetem” jelszó egyáltalán nem képezte az április 10-i jogi kari rendhagyó előadás címét vagy “fedőnevét”, ehhez képest az ELTE online híradásai az esemény facebook oldalának — igazságtartalmától függetlenül nem feltétlenül szerencsés módon kitalált, és mindenesetre velem előzetesen egyáltalán nem egyeztetett illusztrációja alapján — habár nyilván jóhiszeműen, de mégis önkényesen, és a valóság torzítására alkalmas módon tették meg a jelszót a jogi kari tantermi előadás, sőt más, az ELTE-n április 9-én 10-én lezajlott rendezvények fedőnevévé. Noha kérésemre a jogi kari rendhagyó előadásról szóló ELTE online híradás szövegét még aznap (április 9-én) korrigálták, konkrétabban a jelszót levették, ám a rendhagyó előadásnak az esemény facebook oldalán megadott quasi hivatalos címének (“Egyetemi autonómia: közös gondolkodás az ELTE ÁJK-n”) feltüntetését kérésem ellenére mellőzték. Ezáltal kénytelen vagyok konstatálni, hogy bizonyos zsurnalisztikai prioritások felülírták a valósághű tájékoztatás követelményét. Most ugyanezt a problémát látom a fenti híradásban, ahol a jelszó egyenesen a szalagcímbe került. Mindezt azért tartom fontosnak leszögezni, mert a jogi kari rendhagyó előadás(oka)t a tanszabadság alapján, az aktuális közéleti eseményeknek az egyetemi oktatás keretei között megmaradó elmléleti-tudományos reflektálása céljából tartottuk meg, és ennek a tanórai programnak a direkt, mondhatnám tendenciózus (bármennyire is jóhiszemű) összekapcsolása az elmúlt napokban lezajlott még oly jogos tüntetésekkel sajtóetikailag minimum erősen aggályos. Megjegyzem még, hogy fenti aggályaim a tanórán kívüli eseményekre, rendezvényekre nem terjednek ki, hiszen a CEU-val magam is messzemenően szolidáris vagyok, és ezért, bár korábban soha életemben semmiféle jevényt nem viseltem, a “CEU-val vagyok” jelvényt április 5. óta következetesen viselem.